Szakterületek:

  • adójog
  • áfa adózás

A cégek finanszírozása külső forrásokból

2024. 05. 27.

A számvitelben gyakran találkozunk olyan szituációval, amikor a cégek finanszírozásához a tulajdonosoknak különböző forrásokat kell igénybe venniük, de saját pénzük nincs erre, ezért külső finanszírozási lehetőségeket keresnek.

Mint ahogyan a tagi kölcsönről, minden más kölcsönről/hitelről/lízingről is szerződést kell kötnie a feleknek. Az írásba foglalt szerződésekbe célszerű előre rögzíteni az alábbiakat:

  • kölcsönnyújtás időpontja,
  • kölcsön összege,
  • kölcsönnyújtás feltételei (pl. mire fordítható az),
  • a kamatszámítás módszere,
  • a kölcsön visszafizetésének, illetve törlesztésének időpontja(i),
  • késedelem esetén a késedelmi kamat mértéke stb.

Az ilyen külső forrásokat is a kötelezettségek között, azaz a 4-es számlaosztályban kell nyilvántartani. A kötelezettségek fajtái egyébként az alábbiak lehetnek:

  • Hátrasorolt: eredeti futamideje az öt évet meghaladja, és visszafizetése meghatározhatatlan vagy jövőbeni eseménytől függ
  • Hosszú lejáratú: a tárgyévet követő év után lesznek csak esedékesek
  • Rövid lejáratú: fordulónapot követő egy éven belül esedékesek (vagy ami nem esedékes, de várhatóan teljesítjük)

Tehát attól függően, hogy mely fenti kategóriába esik futamidő szerint a kapott pénzeszköz, így könyveljük a kettős könyvvitelben:
T 38. Bank vagy Pénztár / K 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek vagy 45. Rövidlejáratú kötelezettségek
Visszafizetését pedig így:
T 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek vagy 45. Rövidlejáratú kötelezettségek / K 38. Bank vagy Pénztár

Mivel manapság a vállalkozók nagy többsége nem feltétlenül szabadfelhasználású rövid lejáratú hiteleket szokott felvenni, hanem inkább valamilyen eszköz (ingatlan, jármű, gép stb.) beszerzése miatt kényszerül külső forrás igénybevételére, ezért a legtöbb kérdés is ezek kapcsán érkezik tőlük. Melyek közül kiemelkedő szerepet játszanak a lízing ügyletek kapcsán felmerülők, ugyanis egyez lízing ügyletek esetén az ÁFA törvényünk 124.§ (4) b) pontja egy ideje már megengedi például a személygépjárművekkel kapcsolatos ÁFA levonást. Ezért kezdjük is ezen finanszírozási lehetőség számviteli elszámolásának szabályaival!

Lízing

A lízing az adásvétel egy olyan speciális formája, ahol az eladó és a vevő fél közé beékelődik egy lízing cég, aki a finanszírozási forrást biztosítja, és ő lesz az, aki megvásárolja az eszközt az eladótól, majd pedig azt lízingbe adja a cégnek, aki pedig a lízingbe vevő lesz.

A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. A pénzügyi lízing lehet nyílt végű vagy zárt végű, melyek között különbség a lízingidő végén történő tulajdonszerzésben van.
Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. Könyvelési tételei egy ilyen ügyletnek tehát az alábbiak:
T 161 Befejezetlen beruházások / K 447 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség
T 466 Előzetesen felszámított ÁFA / K 479 Különféle rövid lejáratú kötelezettség
Áfa megfizetése:
K 479 Különféle rövid lejáratú kötelezettség / K 38. Bank vagy Pénztár
Eszköz aktiválása:
T 1 Befektetett eszközök / K 161 Befejezetlen beruházások

A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen. A nyílt végű lízingnél viszont csakis a lízingidővel megegyező lehet az értékcsökkenés elszámolása, valamint a maradványérték is a szerződés szerinti érték kell legyen.
A fenti könyvelési tételből már kiderült, de az Szt. 42. § (5) bekezdése is egyértelműen megmondja, hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Természetesen a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések összegét mindig át kell sorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közé.

A törvény 68. § (2) bekezdése szerint pedig a pénzügyi lízinggel kapcsolatos – a 42.  § (5) bekezdése szerinti – kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét. Tehát a törlesztőrészletek könyvelése az alábbiak szerint kell, hogy történjen:
T 447 Pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség / K 38. Bank vagy Pénztár

Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. Tehát könyvelési tétele pont ugyanolyan, mint bármely más eszköz értékcsökkenésének könyvelése:
T 571 Terv szerinti értékcsökkenés / K 1.9 Befektetett eszközök terv szerinti értékcsökkenése

A kamatról és az árfolyamveszteségről pedig a törvény 83. § (3) bekezdése rendelkezik. Miszerint a pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások A lízing kamatát tehát így könyveljük:
T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / K 38. Bank vagy Pénztár

A pénzügyi lízingen kívül ismerünk még operatív lízinget is, amit a köznyelv tartós bérletnek is hív, hiszen közelebb van a bérléshez, mint a vásárláshoz. A számviteli törvényünk szerint is ilyen esetben a lízingbe vevőnél nem eszközt aktiválunk, hanem a lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és ilyen ágon keletkezik költség a cégnél. Az eszköz ilyenkor a lízingbe adó könyveiben marad, a lízingbe vevőnél pedig az alábbi könyvelési tételek keletkeznek:
T 52 Igénybe vett szolgáltatások költségei / K 454 Szállítók
Ha az áfának egy része levonható, akkor azt így könyveljük (a le nem vonható pedig ráfordítás):
T 466 Előzetesen felszámított ÁFA / K 454 Szállítók
A lízingdíj pénzügyi rendezése pedig:
T 454 Szállítók / 38. Bank vagy Pénztár
Első évben az első nagy összegű lízing díj miatt biztosan lesz elhatárolásunk is év végén. Hiszen fontos, hogy mindig az arányos időszaknak megfelelően legyen kimutatva a teljes lízing időszakra jutó költség:
T 392 Költségek időbeli elhatárolása / K 52 Igénybe vett szolgáltatások költségei
Amiből a következő években arányosan fel is kell oldani:
T 52 Igénybe vett szolgáltatások költségei / K 392 Költségek időbeli elhatárolása

Ha maga a lízingelt eszköz személygépjármű, akkor a cégautó adó fizetésére mindig az a fél köteles, akinek a könyveiben eszközként a jármű nyilván van tartva. A gépjárműadó pedig csak akkor vonható le belőle, ha ugyanaz a fél fizeti azt is.

Hitel

A hitel esetén az adásvétel az eladó és a vevő fél között jön létre, de a vevő külső finanszírozási forrásból egyenlíti ki a vételárat pl. egy bank vagy hitelintézet segítségével.
Könyvelési tételei teljes mértékben megegyeznek a zárt végű lízingnél már megismert tételekkel. A megvásárolt eszköz bekerül a cég könyveibe, a források között pedig hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a hitelt, és ennek állománya folyamatosan csökken a havi törlesztőrészleteket fizetése által. Természetesen a kamatot ugyanúgy a pénzügyi műveletek ráfordításaiba könyveljük.

Fülöp Olga (2024-05-27)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!