Egyesület által fizetett tiszteletdíj

Egyesület szeretne tiszteletdíjat fizetni a munkájában segítő gyógytornásznak és a rendezvényeken résztvevő fotósnak. Milyen adó és járulékfizetési kötelezettség terhelné a kifizetéseket? Hogyan kell a foglalkoztatást bejelenteni?

A tiszteletdíj és a megbízási díj sok hasonlóságot takar, mégis eltér egymástól.

Alapvető különbség, hogy a tiszteletdíj nem önálló tevékenységnek minősül, a megbízási díj pedig az önálló tevékenységhez kapcsolódik.

Esetünkben a fotós mindenképpen megbízást teljesít, tehát megbízási szerződés alapján önálló tevékenységet folytat, ezért esetében a megbízási szerződésre vonatkozóan kell eljárni az adókötelezettségek teljesítése során. Feltehetően a gyógytornászok eseteiben is hasonló lehet a helyzet, de ezt az egyesület alapcél szerinti tevékenységéhez kell igazítani.

Amennyiben a tiszteletdíjat fizetnék havonta, akkor a tiszteletdíj elszámolása megegyezik a munkabér elszámolásával és annak járulékaival. Tehát 1041-es bejelentési és a 08-as bevallási és befizetési kötelezettség is keletkezik.

Ebben az esetben is célszerű lenne megbízási szerződést létesíteni a felek között (a jogviszony figyelembe vételével). Ennek csak akkor lenne értelme, ha a kifizetés havonta nem érné el a mindenkori minimálbér 30%-át, mert akkor nincs bejelentési kötelezettség és nem jön létre biztosítási jogviszony sem, csak a 30% feletti kifizetések eseteiben.

Megbízási jogviszony esetében létezik egy megbízó amely maga a cég, amely cég kifizetőnek is minősül.  Létezik egy megbízott, amely esetünkben az ügyvezető. Léteznie kell egy megbízási szerződésnek is a felek között, amelynek kiemelt pontja a költségek elszámolása a magánszemély nyilatkozata alapján, amit a szerződésben is kell rögzíteni.
Ha a megbízott oldalán felmerülnek költségek, akkor ezt igazolható módon kell rendezni, azaz számlák alátámasztásával.  A megbízási díjból pedig le kell vonni a havonta felmerülő igazolt költségeket, majd pedig a fennmaradó rész lesz az adóalap.

A másik lehetőség, hogy amennyiben nem merülnek fel költségek, akkor a megbízott érvényesítheti a megbízási díj alapján a 10% költséghányad elszámolását, akár felmerült költség, akár nem. Fontos, hogy semmilyen bizonylat sem létezik. Ebben az esetben megbízási díjból pedig le kell vonni havonta a megbízási díj 10%-át, majd pedig a fennmaradó rész lesz az adóalap.

Amennyiben a kifizetés nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor a megbízottól 15% Szja-t kell levonni, a kifizető pedig 13% Szochó adót fizet.
Feltehetően a havi szintű adóalap magasabb lesz a minimálbér 30%-nál (60 000 Ft), amely annyit jelent, hogy a fennmaradó összegek után 15% Szja és 18,5% Tb járulék levonására kerül sor, amelyet értelemszerűen a megbízottól kell levonni. A megbizó pedig az adóalap után 13% Szochó adót fizet. Bevallási és befizetési kötelezettség mindkét esetben a megbízót terheli, mert különben nem stimmelne az adófolyószámla. A magánszemély a levonásra kerülő Szja-t és Tb-t költségként nem tudja elszámolni. A megbízónak (kifizetőnek) pedig még a megbízás teljesítéséről igazolás kiállítási kötelezettsége is keletkezik, a megbízott felé.