Ez a tartalom 402 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Ügyvezetőnek adott kamatmentes kölcsön

Hogyan alakulnak az adózási kérdések, ha egy kft. kölcsönt ad az ügyvezetőjének, kamatmentesen 30 millió forintot. Milyen fizetendő adója lesz a kft.-nek és milyen az érintett tagnak? Hogyan számítható ki a kamatkedvezmény?

Természetesen felmerülhet a kérdés másik változata is, amikor egy kft., kamattal ad kölcsönt az ügyvezetőnek. Milyen fizetendő adója van ilyenkor a kft.-nek és az ügyvezetőnek, illetve hogyan bizonyítható, hogy a kamat megfelel a piaci kamatnak?

Ha a társaság kölcsönt nyújt tulajdonosának (vagy más magánszemélynek), akkor az érintettnek kamatot kell utána fizetnie – az sem mindegy, hogy milyen mértékűt –, vagy a társaságnak kell a meg nem fizetett kamat után adóznia. A „nincs kamat” és a kamatfizetés esetében is a jegybanki alapkamatból kell kiindulnunk.

A kft.-nek a kölcsön kapcsán járó kamat összegét a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont figyelembevételével kell számítania. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kölcsönszerződésben arról is rendelkezzenek a felek, hogy milyen gyakran, milyen esedékességgel kell az adósnak megfizetnie a kamatot (havonta, negyedévente, évente egyszer).

A kamat összegének meghatározásakor mindig az aktuális jegybanki alapkamatot és tőketartozást kell figyelembe venni.

Ez azt is jelenti, hogy ha a törlesztési időszakban változik a jegybanki alapkamat, akkor újból meg kell állapítani a kamatot, és egyben azt is, hogy az megfelel-e az adótörvény előbb említett elvárásainak. Értelemszerűen, ha a felszámított kamat megfelel az aktuális jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének, kamatkedvezményből származó jövedelemről nem beszélhetünk, így annak közterhei sem merülnek fel. A meg nem fizetett kamat, illetve kamatrész ugyan a magánszemély jövedelme – az Szja tv. fogalmai szerint: kamatkedvezményből származó jövedelem –, de az ezt terhelő adót a társaságnak kell megfizetnie (Szja tv. 72. §).

Azaz: a jegybanki alapkamat + 5 százalékhoz mérten meg nem fizetett kamat 1,18-szoros összegére, mint adóalapra kell számítani a 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó-kötelezettséget.

Ezt a ’08 jelű bevallásban kell a cégnek elszámolnia. Az adót adóévenként kell meghatározni az adóév utolsó napjára, illetve év közben megszűnő követelésnél a megszűnés napjára. Az Szja törvény nem tartalmaz külön rendelkezést a részletekben történő visszafizetésre.

Ebből következően, a részletfizetéssel minden hónapban megszűnik a követelés egy része, így minden hónapot követő hó 12-én kell a törlesztő részlet összege alapján a kamatkedvezmény utáni adót megfizetni.

Másként fogalmazva: a kölcsön havi részletekben történő visszafizetése esetén, minden hónapban a visszafizetett összeg kamatkedvezménye után kell a kötelezettséget (annyi napra számítva amennyi a kölcsön folyósításától az adott részlet visszafizetéséig eltelt) a következő hónap 12-éig megállapítani, bevallani és befizetni. Így év végén, december 31-én már csak a még fennálló tartozást kell figyelembe venni. A következő évben a még fennálló tartozásból kiindulva, ugyanígy kell eljárni.

A magánszemélynek a kamatkedvezmény miatt nem keletkezik adókötelezettsége, azt bevallania nem kell, ezért igazolást sem kell számára adni.

Amennyiben a kifizető igazolni tudja, hogy a kölcsön felvevője a piacon ennél kedvezőbb kamatozással is tudna hitelt felvenni, a fenti számításokat azzal a kamatmértékkel is elvégezheti.

A szokásos piaci kamat meghatározása során a szokásos piaci értékre vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni az Szja tv. 3. § 9. pontja alapján. (Így például, a kedvezőbb kamatozást az ehhez kapcsolódó „pénzintézeti termék” tájékoztatójával, ÁSZF vonatkozó pontjaival is igazolhatja a társaság.)