Ez a tartalom 1345 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus (a továbbiakban: koronavírus) elleni védettség igazolása
a) a COVID-19 betegségből (a továbbiakban: fertőzés) e rendeletben meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy
b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltás (a továbbiakban: oltottság)
tényének az igazolásával történik.
A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas a rendelet szerinti hatósági igazolvány (ez az úgynevezett védettségi igazolvány), illetve applikáció.
A védettségi igazolvány tartalmazza
a) az érintett nevét,
b) az érintett útlevelének számát, ha ezzel rendelkezik,
c) az érintett állandó személyazonosító igazolványának számát, okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
d) a védettségi igazolvány sorszámát,
e) az oltottság tényének igazolása esetén az oltás idejét,
f) a fertőzésből történő felgyógyulás tényének az igazolása esetén az igazolvány érvényességének dátumát,
g) az a)-f) pont szerinti adatokból képzett, informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot,
h) szöveges jelzésként
ha) "A kártya személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes",
hb) "Nem ruházható át"
hc) "Az igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok a koronavirus.gov.hu internetes oldalon ellenőrizhetők"
feliratokat.
A védettségi igazolvány személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes.
A koronavírus elleni védőoltást igazoló applikáció tekintetében az alábbi szabályok alkalmazandóak.
Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt biztosít az érintettek számára. Az applikáció az érintett azonosítását követően − az EESZT-ből szerzett adatok alapján − igazolja az érintett oltottságát.
Az applikáció az érintett nevét, taj-számát, az oltás idejét, valamint a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát jeleníti meg.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH” vagy „Hatóság”) 2021. április 1. napján kelt tájékoztatója (NAIH-3903-1/2021) azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a munkáltató jogosult-e kezelni (megismerni, nyilvántartani) a munkavállalók új típusú koronavírus elleni védettségének – a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. kormányrendelet (rendelkezései alapján igazolható – tényére vonatkozó személyes adatokat.
A tájékoztató kizárólag az Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyokra irányadó, továbbá az abban foglaltak kizárólag az annak kiadásakor fennálló járványügyi helyzetben (COVID-19-világjárvány) alkalmazandóak. Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok (például polgári jogi megbízási, vállalkozási típusú jogviszonyok) tekintetében egyelőre sem a jogalkotó, sem a joggyakorlat nem adott iránymutatást.
A Hatóság tájékoztatója elsősorban azt rögzíti, hogy a hatályos adatvédelmi szabályok alapján az adatkezelő – így a védettség tényét megismerni kívánó munkáltató – felelős az adatkezelés jogszerűségéért.
A munkáltatónak – mint adatkezelőnek – a személyes adatok kezelésének (így a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényére vonatkozó adatok kezelésének) pontos célját és az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot kell elsőként meghatároznia. A jogalap kapcsán a Hatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a védettség ténye, azaz akár a COVID-19 betegségből történő felgyógyulás, akár az oltottság ténye az Európai Parlamenti és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (azaz a GDPR) szerint a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó egészségügyi adatnak minősül. Ezen adatok kezelésének a jogszerűségéhez tehát egyrészt a GDPR 6. cikk (1) bekezdésében található jogalapok valamelyikének, valamint a GDPR 9. cikk (2) bekezdésében foglalt további feltételek – a jelen tájékoztatóval érintett esetben a b), h), vagy i) pontok – valamelyikének az adatkezelő által igazolt fennállása szükséges, ezek hiányában ugyanis egészségügyi adatok kezelése a GDPR értelmében tilos.
A NAIH álláspontja szerint munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési céllal és objektív szempontok alapján elvégzett kockázatelemzés alapján (kiemelve a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai expozíciók felmérését), egyes munkakörökben vagy foglalkoztatotti személyi kör esetében szükséges és arányos intézkedésnek minősülhet a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének a munkáltató általi megismerése az alább ismertetett feltételek teljesülése esetén. Ennek indoka egyrészt a védett munkavállaló, másrészt a többi munkavállaló, harmadrészt a munkavállalóval potenciálisan kapcsolatba kerülő harmadik személyek (ügyfelek) élete és egészségének védelme, illetve ehhez kapcsolódóan a munkáltató kötelezettségeinek történő megfelelés. Mindezek mellett a munkáltató ezen adatkezelése járványügyi érdeket – mint jelentős közérdeket – is szolgál.
A Hatóság nyomatékosan felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a kockázatelemzés jogszabályi előírásoknak való megfelelése, illetve a munkáltató saját felelősségére lefolytatott mérlegelés eredménye elsősorban nem adatvédelmi kérdés, így annak eredményét a Hatóság kizárólag a GDPR 5. cikk szerinti alapelveknek történő megfelelés mértékéig vizsgálhatja, így különösen az adatkezelés szükségességének, arányosságának és alkalmasságának szempontjából.
Lényeges egyrészt a „szükségesség” követelménye. A szükségesség kapcsán a NAIH kiemeli, hogy a munkáltatónak a felmérést munkakörönként vagy foglalkoztatotti személyi körönként kell elvégeznie. Így például bizonyos alacsony kockázatú munkakörök esetén (például állandó jellegű távmunkavégzés) a szükségesség értelemszerűen nem állapítható meg. Ugyanakkor az adatkezelés szükségesnek tekinthető például akkor, ha a munkáltató tevékenységi köre a kórházak COVID-19 osztályain elhelyezett orvostechnikai és egyéb eszközök javítását, karbantartását foglalja magában, és a munkavállalók védelme érdekében kéri be a védettség tényének igazolását azért, hogy kizárólag védett munkavállalót tudjon a munkavégzés helyszínére kiküldeni, ezáltal elkerülhetővé váljon a megfertőződés.
Az adatkezelés célja tekintetében a Hatóság hangsúlyozza, hogy az adatkezelés célja kizárólag az lehet, hogy a munkáltató megtehesse és meg is tegye a szükséges intézkedéseket a munkajogi, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi, valamint munkaszervezési szabályoknak történő megfelelés miatt, és e cél elérése érdekében jogosult legyen megismerni a munkavállalók koronavírus elleni védettsége tényét. A Hatóság kiemeli azt is, hogy e célnak valósnak, tehát a munkáltató által alátámaszthatóan ténylegesnek kell lennie (tehát ha úgy dönt, hogy bekéri ezen adatokat, akkor azok birtokában és azok alapján köteles is intézkedéseket tenni és azokat dokumentálni), illetve fontos elvárás, hogy a kezelt adatok körének e cél elérésére alkalmasnak kell lennie.
Szintén figyelmet kell fordítani az adatvédelmi alapelveknek történő megfelelésre: az adatkezelést az adatvédelmi alapelveknek – kiemelten az elszámoltathatóság elvének – történő megfelelés figyelembevétele mellett kell kialakítani. A fentiek mellett (adatkezelési cél, jogalap) nem szabad figyelmen kívül hagyni az adattakarékosság elvét sem, amely előírja, hogy csak olyan adatot lehet kezelni, amely a cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges és azzal arányos. E körben a védettségi igazolványról szóló kormányrendelet tartalmazza, hogy a koronavírus elleni védettség igazolására szolgálhat egyrészt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője által biztosított applikáció és a kormányrendelet szerinti hatósági igazolvány, az úgynevezett védettségi igazolvány. Mindezek alapján tehát a munkáltató – hatályos jogszabályi keretek között – kizárólag az applikáció, valamint a védettségi igazolvány, mint közokirat kormányrendeletben meghatározott adatait kezelheti, a koronavírus elleni védettség igazolásának céljára semmilyen egyéb adatot nem gyűjthet és kezelhet jogszerűen. A munkáltatóknak a fentieken túlmenően rendelkezniük kell az adatkezelés átláthatóságáról, az adatok pontosságáról és biztonságáról is.
Az arányosság követelménye tekintetében a Hatóság hangsúlyozza: az arányosság elvének való megfelelés érdekében a munkáltató kizárólag az applikáció megjelenítését, illetve a védettségi igazolvány bemutatását kérheti a munkavállalóktól, azokról másolatot nem készíthet, azokat semmilyen formában és módon nem tárolhatja, és nem is jogosult azokat harmadik személy részére továbbítani, kizárólag azt jogosult rögzíteni, hogy az érintett munkavállaló igazolta a koronavírus elleni védettségének a tényét, valamint – ha az az igazolás bemutatása során megállapítható – azt, hogy ezen védettség időtartama mely időpontig áll fenn.
Kiemelten fontos követelmény az adatkezelési tájékoztató készítése: a GDPR 13. cikke értelmében az adatkezelési tájékoztató elkészítése valamennyi adatkezelés vonatkozásában kötelező előírás. Abban az érintettek számára közérthetően és kellően részletesen meg kell határozni többek között az őket érintő adatkezelés célját, jogalapját, továbbá az adatok megőrzésének időtartamát, az adatokhoz hozzáférésre jogosultak körét, valamint az érintetteket tájékoztatni kell az őket a GDPR alapján megillető jogok gyakorlásának lehetőségéről, illetve a jogorvoslati módokról.
A tájékoztató szerint az elvégzett felmérés alapján elrendelt adatkezelés eredményének a birtokában a munkáltató képes lesz megtenni a szükséges szervezési intézkedéseket a munkaszervezeten belül, például a még nem védettek számára távmunkavégzést rendelhet el, vagy védettséggel nem rendelkező munkavállaló munkaállomását védett munkatárs munkaállomása mellé helyezheti.
A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának harmadik ütemét jelentő intézkedések akkor léphetnek életbe, amikor a koronavírus ellen beoltottak száma eléri a 4 millió főt. Az intézkedések jelentős része a védettségi igazolványhoz kötött lehetőség.
A 4 millió állampolgár beoltásának idején hatályba lépő, de a Magyar Közlönyben április 26-án már publikált 194/2021. (IV. 26.) Kormányrendeletből tudhatjuk meg az első konkrétumokat a „vakcina-igazolvány” használatával összefüggésben.
A védettségi igazolvánnyal nem rendelkezőket is megillető lehetőségek a feloldás harmadik ütemének keretében megtett intézkedések között, hogy a kijárási tilalom kezdete [a 191/2021. (IV. 23.) Korm. rendelet által megtett kiterjesztésben foglalt] este 11 óráról éjfélre módosul és az üzletekben este 11 óráig lehet vásárolni.
A védettségi igazolvánnyal rendelkező állampolgárok számára mindezeken felül este 11 óráig megnyílnak a vendéglátóhelyek belső terei (a már korábban, védettségi igazolvánnyal nem rendelkezők számára is lehetővé tett teraszlátogatás mellett) is. A szülők és családtagok a gyermekeket is magukkal vihetik.
Az igazolvány felmutatásával igénybe vehetőek a szállodák, a jogosultak a gyermekeket is magukkal vihetik. A 2020 őszén bezárt szabadidős létesítményeket (állatkertek, vadasparkok, múzeumok, színházak, mozik és könyvtárak) védettségi igazolvánnyal újra lehet látogatni. Edzőterembe, uszodába, jégpályára is beléphetnek az okmány birtokában, ahogyan este 11 óráig a sportrendezvényeket is látogathatják a felügyeletük alatt álló kiskorúakkal együtt úgy, hogy ennek során nem kell maszkot viselniük. A védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek és a felügyeletük alatt álló kiskorúaknak mellőzhető a maszkhasználat a kulturális rendezvényeken is. A közterületen, a tömegközlekedési eszközökön, boltokban továbbra is kötelező a maszkhasználat, ahogy a jól ismert távolságtartási szabályok betartása is.
Lényeges, hogy a koronavírus elleni védettség igazolása a védettségi igazolvány bemutatásával történik, a védettség tényének ellenőrzése pedig a helyiség üzemeltetőjének, a szolgáltatás nyújtójának a feladata. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a bírság 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet, vagy akár egy éves bezárás is kiszabható.
(Lezárva: 2021. április 26.)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
