Elszámolható munkaeszköz-e a szemüveg?

A munkavállalók, kevés kivételtől eltekintve, a számítógép előtti munkavégzést nem tudják elkerülni, a monitor használata pedig a munkavállalóra káros hatással járhat. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen formában lehet elszámolni a munkavégzéshez szükséges szemüveglencse árát, illetve milyen feltételeknek szükséges még megfelelni ahhoz, hogy adómentesen el lehessen számolni?

A monitorhasználattal összefüggő egészségügyi, adózási és munkajogi kérdések fontosságára tekintettel született a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletet (a továbbiakban: Rendelet).

A Rendelet rendelkezései szerint a munkáltatónak kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálnia kell a látásromlást előidéző tényezők, a pszichés (mentális) megterhelés, a fizikai állapotromlást előidéző tényezők kockázatának előfordulását.

A Rendelet hatálya kiterjed minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá az ezen munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra.

A Rendelet hatálya nem terjed ki a következő gépeket, illetőleg eszközöket működtető (használó) munkáltatóra és munkavállalóra:
a) a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéi,
b) a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek,
c) az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszerek,
d) hordozható rendszerek, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak,
e) számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek, amelyek – azok közvetlen használatát biztosító – kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva, továbbá
f) az „ablakos írógépek” elnevezésű, hagyományos típusú elektromos, elektronikus írógépek.

A munkáltatónak a munkafolyamatokat úgy kell megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Amennyiben a munkáltató tevékenysége miatt erre nincs lehetőség, akkor a munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama sem lehet tíz percnél kevesebb, valamint a képernyő előtti munkavégzés összes ideje sem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Ezek a szabályok nem a munkaidő mértékét érintő rendelkezések, amelyeket az Mt. állapít meg, hanem munkavédelmi célú előírások, amelyek a munkaidőn belül az adott tevékenységgel eltölthető időre tartalmaznak rendelkezéseket.

A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését
a) a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt,
b) ezt követően kétévenként,
c) amennyiben olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

Ezeken a vizsgálatokon a munkavállaló – az időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően – köteles részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra is beutalja.

A Rendelet mellékletei tartalmazzák a képernyő előtti munkavégzéshez kapcsolódó szemészeti szakvizsgálatra való beutaló formanyomtatványát, a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatban leggyakrabban panaszokat okozó látórendszeri eltéréseket, valamint a képernyős munkahely kialakításának minimális követelményeit.

Mit jelent a védőszemüveg?

A munkáltató kétféle védőszemüveget biztosíthat a munkavállaló számára. Egyik a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg, a másik pedig a monitor éleslátását biztosító dioptriás szemüveg.

A monitor szemüveg egy speciális, dioptria nélküli eszköz, amely a monitor általi sugárzás szemre károsító hatását hivatott kiiktatni.

A védőszemüveg adózása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.8. pontja alapján a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköznek történő minősítése miatt adómentesen adható.
Ha a munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál működő orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, beutalja szemészeti szakvizsgálatra.
Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel.

A védőszemüvegnek minősülő szemüveg beszerzését terhelő áfa levonható, ha az teljes mértékben a munkáltató áfa levonására jogosító tevékenységét szolgálja.

Amennyiben nincs szó az előzőek szerint védőszemüvegről, akkor az ügyvezető részére biztosított szemüveg bér jogcímén adózik, tekintettel arra, hogy azt munkaviszonyára tekintettel kapja.
A szemüveg értéke nettó bérnek minősül, s a felbruttósított bérből kell az szja-t, TB járulékot levonni, ez után kell a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást megfizetnie.