Visszaváltási díj a számvitelben

Idén lépett életbe Magyarországon az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az ún. kötelező visszaváltási díjas rendszer. Mivel július 1-jétől már csak ilyen csomagolású termékeket lehet forgalomba hozni, ezért az ezzel kapcsolatos kérdésekkel a vállalkozói és könyvelői társadalom főleg nyár elejétől szembesül élesben. Igyekeztünk minden felmerülő részletre kitérni!

A visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló 450/2023. (X. 4.) Kormányrendelet a kötelezően visszaváltási díjas termékeken belül megkülönbözteti az újrahasználható és a nem újrahasználható termékeket, azokra vonatkozóan részben eltérő ágazati szabályokat megállapítva, valamint szabályozza az önkéntesen visszaváltási díjas termékek forgalmazását is.

Kötelezően visszaváltási díjas nem újrahasznosítható termékek

A kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díja jelenleg egységesen 50 forint. Az ilyen termékek tekintetében a visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság üzemelteti. Ennek keretében az ilyen terméket (palackot, dobozt) visszaváltó fogyasztónak az 50 forintos visszaváltási díjat a koncessziós társaság téríti vissza (adott esetben a vele szerződött forgalmazókon keresztül), és ezen termékek, mint hulladékok kezeléséről a koncessziós társaság gondoskodik, vagyis azok nem kerülnek vissza a gyártókhoz.

A láncolatban a gyártótól indulva mindenki felszámítja az 50 Ft-ot, és kiszámlázza azt a vevőjének, ami ugyanúgy árbevételként könyvelendő, mint mondjuk egy normál göngyöleg értékesítése, de érdemes külön 9-es főkönyvi számon nyilvántartani!
T 311 Belföldi követelések vagy 38 Pénzeszközök / K 91 Belföldi értékesítés árbevétele

Ha visszaváltják nálunk az ilyen termékeket, akkor a könyvelési tétel a fordítottja lesz, hiszen a visszavett göngyöleg árbevételt csökkent, és vele együtt a vevői követelésünk vagy a pénzállományunk is csökken:
T 91 Belföldi értékesítés árbevétele / K 311 Belföldi követelések vagy 38 Pénzeszközök

Nézzük meg ugyanezt beszerzői oldalról, ha mondjuk mi vagyunk a kiskereskedő vagy a vendéglátó egység, aki megvásárolja az adott terméket a gyártótól!
T 261 vagy 814 Áruk (attól függően, hogy van-e évközi készletnyilvántartás vagy nincs) / K 454 Szállítók vagy 38 Pénzeszközök
Természetesen itt is javasolt a 814-es számlát alábontani!

Amennyiben ez az adóalany visszaváltja ezeket a csomagolásokat, akkor nála ismét megfordul a könyvelési tétel:
T 454 Szállítók vagy 38. Pénzeszközök / K 261 vagy 814 Áruk (attól függően, hogy van-e évközi készletnyilvántartás vagy nincs)
Egyébként a láncolat elején álló gyártók az így beszedett visszaváltási díjakat havi rendszerességgel megfizetik a koncessziós társaság részére, aki ezt visszajuttatja a fogyasztókhoz. A koncessziós társaságnak így fizetett vagy fizetendő visszaváltási díj egyéb ráfordításként könyvelendő a gyártóknál, azaz:
T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások / K 454 Szállítók vagy 38. Pénzeszközök

Ezeket a termékeket nem érinti a környezetvédelmi termékdíj és az EPR díj sem.

ÁFA szempontjából pedig az ilyen kötelező visszaváltási díjas nem újrahasznosítható termékek áfamentesen kerülnek értékesítésre a teljes láncolatban egészen az utolsó láncszemig, azaz a koncessziós társaságig. Tehát fontos, hogy pénztárgép használók esetén ezt az adómentes gyűjtőbe kell ütni, számlázó programokban áfa körön kívüli tételként kell kezelni, és a könyvelésben is érdemes egy erre létrehozott külön főkönyvi számon kezelni az összes ilyen visszaváltási díjas tételt!
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)  csak azt az esetet minősíti termékértékesítésnek, ha az ilyen termék nem kerül visszaváltásra. Ebből következik az, hogy az ilyen termékek adott naptári évben forgalomba hozott összmennyiségének és az adott naptári évben visszaváltott összmennyiségének különbözete után adófizetési kötelezettség keletkezik a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanynak. Magyarul az áfát a koncessziós társaság (esetünkben jelenleg a MOHU) köteles megfizetni minden naptári év utolsó napján az állam felé.

Ugyanígy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény az értelmező rendelkezései között az iparűzési adó miatt is szabályozza a visszaváltási díj kérdéskörét. Mégpedig úgy, hogy a nettó árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével. Illetve ugyanígy az eladott áruk beszerzési értékének sem része a visszaváltási díj. Teljesen logikusan, ha kivesszük bevételi oldalról, akkor ki kell venni költség oldalról is az iparűzési adóbevallás elkészítésekor.

Kötelezően visszaváltási díjas újrahasznosítható termékek

A kötelezően visszaváltási díjas újrahasználható termék (csomagolás) darabonkénti visszaváltási díját a gyártó határozza meg.

Ezeket a termékeket sem érinti a környezetvédelmi termékdíj és az EPR díj sem.

Ezek a termékek és az önkéntes visszaváltási díjas termékek (3. pont) is göngyölegként kezelendőek a számvitelben, tehát eladáskor árbevételt növelnek, majd a visszavett göngyöleg pedig árbevételt csökkent.
Esetükre az Áfa tv. betétdíjjal összefüggő szabályai alkalmazandók, vagyis értékük áfa alapot képez. Tehát ha az értékesített termék göngyölege (csomagolása) után külön díjat (betétdíjat) számítanak fel, az a termékértékesítés adóalapjába beépül:

T 311 Belföldi követelések vagy 38. Pénzeszközök / K 91. Belföldi értékesítés árbevétele
T 311 Belföldi követelések vagy 38. Pénzeszközök / K 467 Fizetendő ÁFA (természetesen csak ha áfás vállalkozóról van szó)

Ha pedig a göngyöleg (a betétdíjas termék) visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, a visszatérített ellenértékkel az adóalap utólag csökken:
T 91. Belföldi értékesítés árbevétele / K 311 Belföldi követelések vagy 38. Pénzeszközök
T 467 Fizetendő ÁFA / K 311 Belföldi követelések vagy 38. Pénzeszközök

Önkéntes visszaváltási díjas termékek

Az önkéntesen visszaváltási díjas termékek visszaváltási díját is a gyártó határozza meg, és egyedi jelölés van rajtuk.
Az előző pontban, a kötelezően visszaváltási díjas újrahasznosítható termékekre vonatkozóan már ismertetett számviteli szabályok szerint kell eljárni velük kapcsolatban.

Fontos viszont megemlíteni, hogy amíg az előző termékeket nem érinti a környezetvédelmi termékdíj és az EPR díj sem, addig ennél a kategóriánál már ezek is felmerülnek.

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjat az igénybe vett szolgáltatások közé könyveljük az alábbiak szerint:
T 52. Igénybe vett szolgáltatások költségei / K 454 Szállítók
Ha az áfának egy része levonható, akkor azt így könyveljük (a le nem vonható pedig természetesen ráfordítás lesz):
T 466 Előzetesen felszámított ÁFA / K 454 Szállítók
A környezetvédelmi termékdíjat viszont az egyéb ráfordítások közé kell könyvelni:
T 867 Adók, illetékek, hozzájárulások / K 463-4 Költségvetési befizetési kötelezettségek és azok teljesítése