A számviteli törvény 2024-es változásai

2024. 01. 15.
Lejátszási idő: 01:05:00

A tavaly év novemberében ismertté vált adócsomag a számviteli szabályok területén is számos változást hozott. Botka Erika, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a jogi, adózási, valamint a könyvelőképzéssel összefüggő újdonságokra hívta fel a figyelmet.

A tavalyi év közepétől folyamatosnak tekinthető jogszabályváltozások a számviteli szabályokat is számos elemében érintették. A változások sora a tavaly nyári adócsomagig (2023. évi LIX. törvény) nyúlik vissza, az itt szereplő módosítások még 2023. július 15-én léptek hatályba.
Ezek egyik fő vonala azzal függ össze, hogy a 2022-ben korábbi formájában megszűnt kisadózó vállalkozások tételes adója helyébe lépő új adót és az ahhoz rendelt könyvvezetési szabályokat csak egyéni vállalkozók alkalmazhatják, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. Ennek megfelelően a korábbi, a törvény hatálya alóli mentesítésre, illetve az áttérésre vonatkozó rendelkezések törlésre kerületnek a törvényből. A nyitómérlegre vonatkozó előírások csak az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cégre és kft-ra fognak vonatkozni, mely szabályok egyébként nem változtak.

Ismert, hogy a vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével regisztrált mérlegképes könyvelőt köteles megbízni, ha az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladja. A megnövekedett költségekre és az időközben bekövetkezett inflációs hatásokra tekintettel a törvény a 20 éve változatlan 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra emeli meg. Az új szabályok 2024. január 1-jén léptek hatályba, de a 2023-as üzleti évre is alkalmazhatóak.
Botka Erika hosszan tárgyalta az átalakulási szabályok kiegészítését is. A törvénymódosítás előírása szerint a határokon átnyúló átalakulás során a számviteli törvény 136-141. §-ainak a vagyonmérlegekre és vagyonleltárakra vonatkozó rendelkezéseit a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény előírásait is figyelembe véve kell alkalmazni.

A kényszertörlési eljárás új szabályai

Új számviteli szabályok vonatkoznak a kényszertörlési eljárásra is. Kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, 30 napon belül el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót (mint a végelszámolásnál), továbbá az adóbevallásokat, a beszámolót közzé is kell tenni. Amennyiben a kényszertörlés úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a kényszertörlési eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak. A mérlegfordulónapot követő ötödik hó végéig kell a beszámolót letétbe helyezni és közzétenni.

A könyvelői képzés, mint szabályozott szakma

Ahogyan az jól ismert, a mérlegképes könyvelői szakma úgynevezett szabályozott szakma, amely gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. A szakma gyakorlásának feltétele a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzése. A szakképesítés megszerzésére jelenleg a felnőttképzésben van lehetőség, azonban a felnőttképzési rendszer átalakítása kedvezőtlen feltételeket teremtett ezen szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés és a vizsgáztatás szabályozásában.
Mindezen problémák korrigálására a vonatkozó törvénymódosítás bevezeti a hatósági képzést, és a jelenlegi programkövetelmények helyett a jövőben jogszabály fogja előírni a képzés és a vizsgáztatás feltételeit.
A mérlegképes könyvelői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok lesznek jogosultak, amelyek megfelelnek a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig a pénzügyminiszter ellenőrizheti.
Ugyancsak januártól hatályos változtatás annak a lehetőségnek a megszüntetése, hogy a mérlegképes könyvelőkre előírt továbbképzési kötelezettség 16 kreditpontjából legfeljebb 2 kreditpont szakmai kiadvány megvásárlásával is teljesíthető.

A leválás szabályainak átvezetése a számvitelben

A 2023. évi XXXIX. törvény által bevezetett módosítások fontos része a leválás átvezetése a számviteli szabályokban. A leválás intézményét, mint a kiválás egy alesetét Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása vezette be. Legfőbb jellegzetessége, hogy a jogelőd jogi személy vagyona egy részéből úgy hozza létre a leválással keletkező jogutódot, hogy annak egyetlen tagja a jogelőd jogi személy lesz.
A Ptk. módosításához kapcsolódóan a számviteli elszámolási szabályok is változtak.
A módosított jogszabályhely, a Számviteli törvény 49. §-a (9) bekezdésének új előírása szerint leválás keretében a vagyonátadás (eszközök és kötelezettségek) teljesítését és az ellenében kapott részesedés könyvekbe történő felvételét a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni.

Az év végén napvilágot látott másik nagy módosításcsomag a novemberi adócsomag részeként életbe lépett 2023. évi LXXXIII. törvény és 2023. évi LXXXIV. törvény.

A más adónemeket is jelentősen befolyásoló év eleji újdonság, a 2024-es évtől bevezetett kötelező visszaváltási díjak rendszeréhez (DRS – Deposit Return System) kapcsolódik. A számviteli szabályokat érintő módosítások a visszaváltási díj elszámolásához kapcsolódnak.
Az ugyancsak év elejétől változásokat indukáló építményi jog számvitelt is érintő sajátossága, hogy az ennek megfelelően alapított építményi jogot nem lehet a könyvekben kimutatni (a tulajdonjognak ugyanis ez is része), értékesítése nettó árbevételként kerül elszámolásra, melyet időbelileg el kell határolni és a szerződés futamidejével egyezően kell feloldani.
Az építményi jog ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak minősül (ha egy évnél hosszabb a futamidő és egyösszegű a vételár).

Botka Erika előadásában érintette még a kiterjesztett gyártói felelősség számvitelhez kapcsolódó elemeit, valamint a 2023. évi LXXXIV. törvényben leírt halasztott adókötelezettség és a halasztott adó kimutatásának szabályait.

2024-01-15