Az Európai Bizottság 2016. november 4-én meghozott határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Kormány e határozat tartalmával nem ért egyet, azzal szemben az Európai Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt. Mindazonáltal a jogvita az Európai Bizottság határozatának végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatot nyújtott be a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítására vonatkozóan.
A törvényjavaslat az Európai Bizottság határozatának végrehajtása érdekében elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni. A törvényjavaslat célja, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen reklámadót fizetni. Ezért a törvényjavaslat szerint 100 millió forint mentes lenne az adó alól. E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.
A törvényjavaslat markáns változtatása, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot.
A törvényjavaslat értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között – annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú tehernövekedés – egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, mint adóalap után 0%, 2017. június 1-jétől pedig 9%.
A törvényjavaslat a tervek szerint 2017. május 25-én lép hatályba.