A magyar vonatkozású ügy1 azért került az Európai Unió Bírósága elé, mert az adóhatóság megtagadta a Pannon Gép Centrum Kft. részére nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó hozzáadott-értékadónak az általa fizetendő adóból történő levonását.
A szóban forgó ügyben a Pannon Gép Centrum Kft. építőipari kivitelezési munkára szerződést kötött a fővállalkozóval, de a munka elvégzésével alvállalkozót bízott meg. A munka teljesítését követően a Pannon Gép Centrum Kft. az alvállalkozó részére teljesítés igazolást állított ki, melynek megfelelő tartalommal, a teljesítés igazolásban szereplő teljesítési időponttal számla került kibocsátásra. Ugyanakkor a fővállalkozó is kiállította a teljesítés igazolást a Pannon Gép Centrum Kft. részére, melynek alapján, szintén a teljesítés igazolásban szereplő teljesítési időponttal számla került kibocsátásra. A Pannon Gép Centrum Kft. az alvállalkozó által kiállított számla alapján adólevonási jogot gyakorolt. Az adóhatóság az érintett időszak adóbevallását ellenőrzés alá vonta, és megállapította, hogy a fővállalkozó által kiállított teljesítés igazoláson (egyben a Pannon Gép Centrum Kft. által kiállított számlán) feltüntetett teljesítési időpont korábbi, mint a Pannon Gép Centrum Kft. által kiállított teljesítés igazoláson (egyben az alvállalkozó által kiállított számlán) feltüntetett teljesítési időpont. Az ellenőrzés során a Pannon Gép Centrum Kft. és az alvállalkozó egybehangzóan arról nyilatkoztak, hogy a teljesítés igazolás és az annak alapján kiállított számla téves teljesítési időpontot tartalmaz. Ennek megfelelően az alvállalkozó – még az ellenőrzés befejezését megelőzően – a téves számlát érvénytelenítette, és helyette – helyes teljesítési időponttal – új számlát bocsátott ki. Az ellenőrzés befejezését követően az adóhatóság a határozatában a Pannon Gép Centrum Kft-t egyrészt az alvállalkozó által nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó, a fizetendő adó összegéből levont általános forgalmi adó, másrészt bírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság szerint a Pannon Gép Centrum Kft. nem használhatta fel adólevonás céljára az alvállalkozó által eredetileg kiállított számlát, tekintettel arra, hogy e számla nem tartalmazta a munkák alvállalkozó általi teljesítésének helyes időpontját. Ugyanakkor az adóhatóság az új, javított számla alapján sem fogadta el az általános forgalmi adó levonást arra hivatkozással, hogy nem biztosított a számlák folyamatos sorszámozása. Ezt a megállapítást azért tette az adóhatóság, mert az ugyanazon a napon kiállított sztornó számla és javított számla két eltérő sorszámozást használt, konkrétan a sztornó számla sorszáma a „2007”-es számmal, míg a javított számla sorszáma a „JESB2008” megjelöléssel kezdődött. A Pannon Gép Centrum Kft. a határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, melyet a másodfokú adóhatóság elutasított, és ezzel az
elsőfokú adóhatóság határozatát helyben hagyta. A Pannon Gép Centrum Kft. keresetet nyújtott be a Baranya Megyei Bírósághoz. Az eljárás során a Bíróság megállapította, hogy a Legfelsőbb Bíróság által értelmezett és az adóhatóság által alkalmazott nemzeti szabályozás szerint az adóalany csak alakilag és tartalmilag hiteles számla alapján élhet levonási jogával, így a levonási jog nem gyakorolható, ha a számla bármilyen alaki hibát tartalmaz. Ennek a gyakorlatnak megfelelően vitatta az adóhatóság a hibás teljesítési időpontot tartalmazó számla alapján történő adólevonást, függetlenül attól, hogy a számla tartalmilag hiteles volt. Ezen megállapítás alapján a Baranya Megyei Bíróság az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bíróságánál. A magyar bíróság lényegében arra kívánt választ kapni, hogy a 2006/112 irányelv 167. cikkével, 178. cikkének a) pontjával, 220. cikkének 1. pontjával és 226. cikkével ellentétes-e az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás vagy az e szabályozáson alapuló olyan gyakorlat, amely megtagadja a hozzáadott-értékadó levonási jogot, ha az adóalany részére értékesített termékekre vagy nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó számla eredetileg olyan téves adatot tartalmaz, amelynek a későbbi javítása nem tartja tiszteletben az alkalmazandó nemzeti szabályokban előírt valamennyi feltételt.
Az Európai Unió Bírósága az eljárás során ugyanazokat az irányelvi rendelkezéseket vette figyelembe, amelyeket korábban a Polski Trawertyn ügyben, és megállapította, hogy
1. az irányelv 167. és soron következő cikkeiben foglalt adólevonási jog a hozzáadott-értékadó rendszer mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható;
2. a jelen ügyben teljesültek az irányelv 168. cikkének a) pontjában szereplő, ahhoz szükséges tartalmi feltételek, hogy a Pannon Gép Centrum Kft. élhessen az alvállalkozó által a részére nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó levonásának jogával, mivel e szolgáltatást az adóalany az érintett tagállamban folytatott adóköteles tevékenységéhez használta fel;
3. az irányelv 178. cikkének a) pontja értelmében az adólevonási jog gyakorlásának feltétele a számlával való rendelkezés;
4. az irányelv 226. cikke pontosítja, hogy az említett irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül a 220. cikk értelmében kiállított számlákon a hozzáadott-értékadó megállapítása céljából kizárólag a korábban említett cikkben szereplő adatokat kell kötelezően feltüntetni;
5. a tagállamok a hozzáadott-értékadó levonási jog gyakorlását nem köthetik a számlák tartalmára vonatkozó olyan feltételek tiszteletben tartásához, amelyeket a 2006/112 irányelv rendelkezései kifejezetten nem írnak elő;
6. az irányelv 273. cikke értelmében a tagállamok megállapíthatnak más kötelezettségeket is, amelyeket szükségesnek ítélnek a hozzáadott-értékadó pontos behajtása és az adócsalás megakadályozása érdekében, mely lehetőséget azonban nem lehet – különösen a 226. cikkben – meghatározott kötelezettségeket meghaladó további számlázási kötelezettségek előírására felhasználni.
Az Európai Unió Bírósága a konkrét ügy tekintetében megállapította, hogy az alvállalkozó által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános forgalmi adó levonásának jogát két okból tagadták meg a Pannon Gép Centrum Kft-től. Egyrészről az alvállalkozó által kibocsátott eredeti számla tévesen tartalmazta a szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontját. Másrészről a javított számlát – amely esetében nem vitatott, hogy pontosan tüntette fel a teljesítés időpontját – olyannak tekintették, mint amely nem biztosítja a folyamatos sorszámozást, mivel az ugyanazon a napon kibocsátott sztornó számla és a javított számla eltérő sorszámozást használt. Megállapításra került továbbá az is, hogy amikor az elsőfokú adóhatóság megtagadta a Pannon Gép Centrum Kft-től az alvállalkozó által részére nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó levonását, e hatóság már rendelkezett az utóbbi által javított és a pontos teljesítési időpontot feltüntető számlával. Márpedig az irányelv nem tiltja a hibás számlák kijavítását. Az Európai Unió Bírósága kimondta továbbá azt is, hogy amennyiben a javított számla tartalmazza az irányelvben, különösen annak 226. cikkében előírt valamennyi adatot – aminek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata – úgy kell tekinteni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló esetben teljesült minden ahhoz szükséges tartalmi és alaki feltétel, hogy a Pannon Gép Centrum Kft. élhessen az alvállalkozó által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó levonásának jogával. E vonatkozásban a Bíróság hangsúlyozta, hogy az irányelv 226. cikke nem ír elő olyan kötelezettséget, amely szerint a javított számlának ugyanazon sorozatba kell tartoznia, mint amelybe a hibás számlát érvénytelenítő sztornó számla tartozik.
Az Európai Unió Bírósága e megállapítások alapján az előterjesztett kérdésekre azt a választ adta, hogy a 2006/112 irányelv 167. cikkét, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amelynek alapján a nemzeti hatóságok azzal az indokkal tagadják meg az adóalanytól a részére nyújtott szolgáltatások után fizetendő vagy megfizetett adónak az általa fizetendő hozzáadott-értékadó összegéből való levonását, hogy a levonás időpontjában rendelkezésére álló eredeti számla a szolgáltatásnyújtás teljesítésének téves időpontját tartalmazza, valamint a később javított számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása nem folyamatos, feltéve hogy a levonás anyagi jogi feltételei teljesülnek, és az érintett hatóság határozatának meghozatala előtt az adóalany olyan javított számlát nyújtott be az adóhatóság részére, amely feltünteti a szolgáltatásnyújtás teljesítésének pontos időpontját, még ha nem is folyamatos e számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása.
Tanulságként a fenti jogeset alapján az a következtetés vonható le, hogy az adólevonási jog gyakorlása során bizonyos esetekben érvényesülnie kell a tartalom elsődlegességének a formai követelményekkel szemben.