A kérdésből csak valószínűsíthető, hogy az nevezett egyéni vállalkozó az általános szabályok szerint állapítja meg az iparűzési adóját. Esetünkben a kérdés szerinti gazdasági esemény betöltheti a közvetített szolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Amennyiben igen, akkor a közvetített szolgáltatás értéke, vagyis a továbbszámlázott bérleti díj közvetített szolgáltatásként levonásra kerülhet HIPA alapjából.
A közvetített szolgáltatás törvényi oldalról:
Htv. (1990. évi C. törvény a helyi adókról)
39. § (1) Iparűzési tevékenység esetén – a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes – a (4)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint számított – összegével,
b) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c) az anyagköltséggel,
e) az 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak megfelelő ügylet esetén a közvetített szolgáltatás, valamint az adóalany által saját nevében, de megbízója javára kötött adásvételi szerződéssel értékesített termék (ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapított bekerülési értékének megfelelő összeggel,
A közvetített szolgáltatás tekintetében az Áfatörvény 15. § is ad iránymutatást, mely szerint amennyiben az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is.
Ebből következően a közvetített szolgáltatás az adóalany által továbbszámlázott olyan szolgáltatásokat jelenti, amelyek megrendelésére alapvetően más személy javára vonatkozóan került sor.
Ennek alapján a közvetítő csak jogi értelemben nyújtja tovább a szolgáltatást, azaz közvetített szolgáltatás esetén fizikai értelemben csupán egy szolgáltatásra kerül sor, viszont jogi és számlázás-technikai értelemben történik két ügylet.
A közvetített szolgáltatási szerződés tehát egy olyan megállapodás, amelyben a vállalkozó saját nevében, de a megrendelő javára vásárol meg egy szolgáltatást, majd azt változatlan formában tovább értékesíti (tovább számlázza), de nem változatlan áron.
Esetünkben elvileg megvalósulnak a közvetített szolgáltatás kritériumai, azonban,
ahhoz, hogy a közvetített szolgáltatás értékét levonásba lehessen helyezni, további együttes feltételeket is kell az adózónak teljesítenie:
A szerződésre vonatkozó szabályok:
1. Az adózó (esetünkben a közvetítő) a saját nevében szerzi be a szolgáltatást, esetünkben a bérleményt, egy harmadik szereplőtől, szerződéses jogviszony alapján,
2. Szerződéses jogviszony létezik továbbá a szolgáltatást nyújtó közvetítő és a szolgáltatást megrendelő között. A szerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a szerződés közvetített szolgáltatásra irányul,
3. Változatlan formában történik a torvábbértékesítés, de nem változatlan áron,
4. A közvetítőnek, a számla kiállítása során a számlán szerepeltetnie kell, hogy közvetített szolgáltatásról van szó. Amennyiben esetlegesen lenne még plusz szolgáltatás is, annak külön tételként, külön soron kell szerepelnie,
5. Az adózónak, vagyis a közvetítőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie a közvetített szolgáltatásról, amely esetben nincs megkötött forma, ezt az adózónak kell kialakítania.
Esetünkben a közvetítő számlaképes magánszemélytől (valószínűsíthetően a adószámos magánszemélytől) vásárolja meg a szolgáltatást és közvetíti tovább a megrendelő irányába.
Ezért mindent egybevetve lehetséges a közvetített szolgáltatás levonása a HIPA alapból, de csak az előzőekben felsoroltak betartásával.