A kérdésben szereplő Zrt. rendelkezik egy parkettagyárral, amely Németországból rendel olajat, wax-ot a gyártáshoz. A termék raklapon érkezeik. A raklapon papírdobozban találhatóak az olajat, wax-ot tartalmazó fémkannák. A raklapon a dobozok fóliával vannak rögzítve. Az olajat, wax-ot a gyár felhasználja a saját termék előállításához, értékesíti kannákban belföldre és külföldre.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (Termékdíj tv.) alapján, a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, saját célú felhasználása vagy készletre vétele esetén keletkezik. A termékdíj-köteles termékek és anyagok körét Termékdíj tv. 1. számú melléklete határozza meg. Ennek megfelelően a fémből (alumínium) készült kannák is a díjköteles csomagolószerek közé tartoznak (b/39. pont).
A kötelezettség a külföldi előállítású csomagolást alkotó termékdíjköteles csomagolószerek esetében, azok első belföldi forgalomba hozóját vagy a lebontott csomagolásból képződő csomagolási hulladék első belföldi birtokosát terheli.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) értelmezésében saját termelésű készletnek minősül a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek (és a jelen kérdés szempontjából irreleváns a növendék-, hízó- és egyéb állatok).
Ez azért fontos, mert a Termékdíj tv. fogalmai szerint (3.§ (3) bekezdése), nem minősül a termékdíj-köteles termék saját célú felhasználásának, ha az a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
A Termékdíj tv. (4.§ (1) bekezdése) alapján nincs termékdíj-kötelezettség – többek között – akkor, ha
- a termékdíjköteles terméket igazoltan külföldre szállítják, ideértve ha azt változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként szállítják külföldre, és a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre szállítását is;
- a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználásáról van szó;
- belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére első alkalommal történő átruházása történik, ha a külföldi rendeletetési helyre fuvarozzák vagy a küldeményként feladott termékdíj-köteles terméket igazolt módon külföldre kiszállítják;
- a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználására kerül sor, és ha a kötelezett az újrahasználható csomagolószert 365 napon belül közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállította;
- az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő kibocsátása történik, és a csomagolószer az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába (a felhasználó kérelmére) szerepel, és arra a kötelezett betétdíjat alkalmaz.
A külföldről behozott áru csomagolásának részeként behozott csomagolószert azonban nem szükséges az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvetetni, ha nem kerül belföldi forgalomba.
Abban az esetben, ha a kannáknak a saját termék előállításához való felhasználása azt jelenti az Önök vállalkozásánál, hogy azt alapanyagként kezelik, használják fel a termékeik –a számviteli törvény kategóriái szerinti saját termelésű készlet – előállítása során, akkor az nem tekinthető olyan saját felhasználásnak vagy készletre vételnek, amely termékdíj-fizetési kötelezettséggel jár.
Ezzel szemben, ha arról van szó, hogy a belföldön értékesített saját előállítású termékük (például az Önök által gyártott padlóviasz) csomagolására használják a kannákat, akkor a termék első belföldi forgalomba hozójaként Önöket terheli a termékdíj-kötelezettség.
A külföldre szállított kannákat érintően a fentebb részletezettek szerinti esetben, körülmények mellett nem merül fel termékdíj-fizetési kötelezettség.