A munkáltatók többféleképpen tudnak segíteni munkavállalóik lakásgondjainak megoldásában. A segítség az adómentes megoldásoktól a jogviszonynak megfelelő adózású jövedelemig terjed. Megjegyzendő azonban, hogy a munkáltatói segítség nem kötelező, csak adható.
A Mt. 33. §-a alapján a munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Az Szja tv. értelmezésében a munkáltató az, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll. Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján.
A Mt. értelmezésében a munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Az Szja tv. a munkavállaló fogalmát nem definiálja.
A vissza nem térítendő támogatás
A munkáltatók által nyújtott lakáscélú vissza nem térítendő támogatások adómentessége 2019. január 1-től megszűnt, ezen támogatások adózása az összevonandó jövedelmekkel egyezően történik.
Ettől függetlenül még mindig több olyan törvény olvasható, amely munkáltatói juttatásként a vissza nem térítendő munkáltatói támogatást egy lehetséges juttatásként fogalmazza meg. Természetesen a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás nyújtása nem tilos, bár adózási szempontból nem kedvező. A jutalommal szemben annyi előnye van, hogy nem teljesítményhez kötődik és a pénz felhasználási célja igen konkrétan meghatározott. A munkáltató kérésére a vissza nem térítendő támogatások folyósítását a hitelintézetek továbbra is lebonyolítják.
Tételezzük fel, hogy egy munkáltató 10 millió forint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást folyósít az egyik munkavállalójának. Ez esetben a munkáltató a támogatás összege után 13 százalék szociális hozzájárulási adót, a munkavállaló pedig 15 százalék személyi jövedelemadót és 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet.
Elemi kár esetén nyújtott támogatás
Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a magánszemély háza, lakása valamilyen külső tényező kapcsán károsodik vagy megszűnik. Ilyen eset lehet például, ha földrengés vagy egy gázrobbanás, árvíz stb. esetén összedől a ház vagy éppen lakhatatlanná válik a lakás.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontjának a) alpontja alapján adómentes a munkavállaló, mint károsult részére a munkáltató által nyújtott segély, támogatás, ha az elemi kár bekövetkezése vagy környezeti vészhelyzet, tűzkár, baleset esetén a lakás helyreállítását, újjáépítését szolgálja.
Munkásszállás biztosítása
A személyi jövedelemadó
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. pont f) alpontja alapján mentes az adó alól a munkavállaló szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezése. A munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van.
A munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is (pl. apartman szálló), amely esetében a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést.
Az adómentesség kizárólag a lakhatás biztosítására vonatkozik, az étkezésre és más szolgáltatásokra nem.
Nem adómentes az elhelyezés, ha a kifizető olyan magánszemélyt, illetve annak hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.
A társasági adó
A munkásszállás biztosításával kapcsolatban nem csak az Szja tv., hanem a Tao. tv. is tartalmaz kedvezmény, mégpedig adózás előtti eredmény csökkentés formájában. A Tao tv. 7. § (1) bekezdésének kb) albekezdése alapján az adóalanya adózás előtti eredményt csökkentő tételként számolhatja el az Szja tv. szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeget a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Ugyancsak adózás előtti eredményt csökkentő tételként számolható el a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg is.
Tételezzük fel, hogy egy részvénytársaság munkásszállás céljára bérelt ingatlan miatt adóévben 15 000 000 forint bérleti díjat fizetett. Ebben az esetben az 15 000 000 x 0,09 = 1 350 000 forint társasági adóval kevesebbet kell fizetnie.
Az általános forgalmi adó
A munkáltatók úgy is segíthetik távoli helyen lakó dolgozóikat, hogy a munkavégzés helyéhez közel lakhatást biztosítanak számukra vagy hozzájárulnak annak költségeihez. A támogatás egyik lehetősége, hogy a munkáltató úgy járul hozzá az albérleti díjhoz, hogy a szerződés a munkavállaló és a bérbeadó között köttetik, és a számla a munkavállaló nevére szól. Ebben az esetben az áfát levonásba helyezni nem lehet.
A másik lehetőség, hogy a szerződés a munkáltató és a bérbeadó között köttetik, a számla a munkáltató nevére szól. Ebben az esetben az áfa levonható, ha minden egyéb feltétel teljesül. Megjegyezném, hogy a bérbeadás nem feltétlenül áfás, azonban ebben az esetben az áfa levonhatósága már érdektelen, hiszen az áfa nem jelenik meg.
A munkáltatói bérlakás
A Tao tv. 7. §. (1) bekezdésének kc) albekezdése alapján adózás előtti eredményt csökkentő tételként számolható el az adózó által a munkavállalói számára bérlakás céljából épített és e tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében.
A lakásfelújítás támogatása
A SZÉP- kártya juttatás az egyik legkedveltebb munkáltatói juttatás, amely igen sokféle szolgáltatás igénybevételére használható fel.
2025. január 1-jétől egy újabb felhasználási cél is megjelent. A SZÉP-kártya 450 000 forintos rekreációs kerettel rendelkező alszámlájáról lakásfelújítás is finanszírozható.
A lakásfelújításra költhető összege nem haladhatja meg a fizetési számlán az adóév első napján nyilvántartott összeg és a felhasználásig folyósított összeg 50 százalékát. Ez a szabály akkor is alkalmazandó, ha a munkavállaló több munkáltatótól kap SZÉP-kártya juttatást.
A SZÉP Kártya rendelet 5. § (1a) bekezdése alapján a lakáscélú felhasználási lehetőség az alábbiakat jelenti.
- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),
- bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.55-ből a bútorok, világítástechnikai eszközök értékesítése),
- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek),
- szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.53-ból a fal- és padlóburkolatok kiskereskedelme).
Tételezzük fel, hogy egy magánszemély SZÉP-kártya számlájának adóévi nyitóállománya 220 000 forint. Munkáltatója az adóév minden hónapjának 5. napján 37 500 forintot utal át a korlátozott felhasználású SZÉP-kártya alszámlára. A munkavállaló adóév június 10-én szőnyegeket szeretne vásárolni. A rendelkezésre álló lakásfelújításra felhasználható maximális összeg (220 000 + 6 x 37 500) x 0,5 = 222 500 forint.
Folytassuk tovább a példát azzal, hogy a megvásárolt szőnyegek 122 500 forintba kerültek. A lakásfelújításra felhasználható összegből fennmaradt 100 000 forint. A munkavállaló október 10-én kisbútorokat szeretne vásárolni. A rendelkezésre álló lakásfelújításra felhasználható maximális összeg (220 000 + 10 x 37 500) x 0,5 – 112 500 = 185 000 forint.
A munkavállaló következmény mentesen nem tudja évekig gyűjtögetni a SZÉP-kártyára utalt pénzösszeget. A Széchenyi Pihenő Kártya felhasználásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 381/2022. (X. 6.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, az utalást követő legalább 365 napos időszak alatt fel nem használt pénzeszköz erejéig és terhére 15 százalék egyszeri díjat számít fel március 20. és szeptember 20. napján. Ez elég jelentős költség ahhoz, hogy a munkavállaló felismerje, nem érdemes a pénz felhasználását halogatni.
Albérleti hozzájárulás
Életkortól függetlenül adható albérleti hozzájárulás a munkavállaló részére.
Figyelem! A 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatására más szabályok vonatkoznak!
Továbbiakban feltételezzük, hogy az érintett ingatlan nem felel meg a munkásszállás követelményeinek. Az adóztatás ebben az esetben a jogviszonynak megfelelően történik, az a munkáltatói hozzájárulás a munkabér terheit viseli. Ez akkor is így van, ha a munkáltató olyan belső szabályzatot alkalmaz, mely szerint minden munkavállalója kap lakbértámogatást. Tekintettel arra, hogy a bérleti szerződésket be kell mutatni, a hozzájárulás összege elég egyértelműen hozzárendelhető a munkavállalók személyéhez. Az Szja tv. 70. §-ának szabályai nem alkalmazhatók.
A munkáltatói hozzájárulás összege nettó bérnek minősül, azaz az összeget fel kell bruttósítani és a szocho-t, az szja-t és a társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni.
A hozzájárulás bruttó bérként is kezelendő. Ebben az esetben az szja és a járulék levonása utáni összeg utalható a munkavállalónak.
Tételezzük fel, hogy egy munkáltató bruttó (szocho nélküli) 300 000 forint albérleti hozzájárulást ad egyik 40 éves munkavállalójának. A munkavállaló egy kétszobás lakást bérel Budapest V. kerületében.
adatok forintban
| Munkáltatói támogatás | 300 000 |
| Munkáltató által fizetendő szocho (300 000 x 0,13) | 39 000 |
| Munkavállalótól levonandó szja (300 000 x 0,15) | 45 000 |
| Munkavállalótól levonandó Tbj (300 000 x 0,185) | 55 500 |
| Munkavállaló részére átutalható összeg (300 000 – 45 000 – 55 500) | 199 500 |
Következő példánkban feltételezzük, hogy a munkáltató bruttó cafeteria keretet alkalmaz, amelyben a lakbérhozzájárulás bruttó 300 000 forint/hó. Ebben az esetben a számok kissé másképpen alakulnak, tekintettel arra, hogy a munkavállaló részére adott összeg ebben az esetben tartalmazza a munkáltatói közterhet, azaz a szociális hozzájárulási adót is.
Adatok forintban
| Munkáltatói támogatás | 300 000 |
| Munkáltató által fizetendő szocho levonása utáni keret (300 000 /1,13) | 265 487 |
| Munkavállalótól levonandó szja (265 487 x 0,15) | 39 823 |
| Munkavállalótól levonandó Tbj (265 487 x 0,185) | 49 115 |
| Munkavállaló részére átutalható összeg (265 487 – 39 823 – 49 115) | 176 549 |
Lakhatási támogatás
A személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó
A 35 év alatti munkavállalók esetében egy sajátos segítségnyújtás is lehetséges. Ez pedig a 2025. január 1-jétől adható lakhatási támogatás. Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának a lakhatási támogatás címén a 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek szerint. A lakhatási támogatás a bérleti díjhoz kapcsolódik, bérleti díjra fordítható. A lakhatási támogatás összege bármekkora lehet, de összegtől függően változik az adóztatás.
A Tám. rendelet értelmében a lakhatási cél: a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér.
Sok külföldi magánszemély vállal munkát Magyarországon oly módon, hogy naponta jár át dolgozni saját hazájából. A kormányrendelet értelmében nem adható lakhatási támogatás annak a 35 év alatti fiatalnak, aki más országban bérel lakást. A bérelt lakásnak tehát Magyarországon kell lennie.
Az Szja tv. 71. §-a alá tartozik és béren kívüli juttatásként adózik az az összeg, amely időarányosan nem haladja meg az évi 1 800 000 forintot. Az időarányosítást hónapra vagy napra kell elvégezni, annak függvényében, hogy a munkaviszony nem állt fenn egész évben vagy a munkavállaló betölti a 35. életévét.
Amennyiben a munkaviszony nem állt fenn egész évben, mert év közben kezdődött vagy végződött, akkor az 1 800 000 forintot napra kell arányosítani. Amennyiben a munkavállaló évközben betölti a 35. életévét, akkor hónapra kell arányosítani. Az is előfordulhat, hogy mindkét esemény előfordul. Nézzünk egy-két példát.
Az első esetben tételezzük fel, hogy egy 30 éves munkavállaló munkaviszonyának kezdete 2024. szeptember 1. volt, a munkaviszonya 2025. adóév teljes egészében fennállt. Ebben az esetben a lakhatási támogatás béren kívüli juttatásként adható összege 2025. évre 1 800 000 forint.
Folytassuk a példánkat úgy, hogy ez a munkavállaló 2025. július 1-jén munkahelyet vált. Ebben az esetben a régi munkáltatója által béren kívüli juttatásként adható összeg 1 800 000 / 365 x 181 = 892 603 forint.
A harmadik esetben tételezzük fel, hogy egy 34 éves munkavállaló évek óta ugyanazon munkáltatónál dolgozik. A munkavállaló 2025. július 1-jén betölti a 35. életévét. Ebben az esetben a béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás összege 1 800 000 / 12 x 7 = 1 050 000 forint.
A béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatást a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától a munkavállaló. A munkavállaló köteles igazolni a lakhatási célt. A lakhatási cél igazolására a munkavállaló köteles a munkáltató rendelkezésére bocsátani az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést.
Vannak olyan 35 év alatti fiatalok, akik állami gondozottak voltak és az illetékes kormányhivataltól is kapnak albérleti díj támogatást. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy hány forint az albérleti díj, ebből meddig és hány forintot finanszíroz a kormányhivatal, és a munkáltató az ezen felüli összeget adhatja oda lakbértámogatásként. A másik lehetőség, hogy a fiatal lemond a kormányhivatali támogatásról. Az nem lehetséges, hogy ugyanarra a bérleti díjra duplán megkapja a támogatást. Egyébként a kormányhivatalok a bérbeadónak utalják a támogatás összegét.
A Tám. rendelet 4. §-a úgy rendelkezik, hogy a munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni. A kormányrendeletből nem derül ki, hogy kinek a számlájára történjen az utalás.
Ha a munkavállaló által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, akkor a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.
Tételezzük fel, hogy egy 35 év alatti fiatal munkavállaló évek óta albérletbe lakik. A bérleti díj összege 250 000 forint. Munkáltatójától havonta 150 000 forint lakhatási támogatást kap. Ez az összeg béren kívüli juttatásként folyósítható. Folytassuk tovább a példánkat azzal, hogy ez a munkavállaló a kormányhivataltól is kap 150 000 forintot havonta, és ezt nem jelzi a munkáltatójának. Ebben az esetben a bérleti díjból 150 000 forintot a kormányhivatal fizet, tehát a munkáltató csak 100 000 forintot adhatott volna. Ennek jogkövetkezménye, hogy az 50 000 forint 50 százaléka különbözeti bírságként megfizetendő.
Nincs jogszabályi tiltás arra, hogy a munkáltató ne adhatna több lakhatási támogatást, mint évi 1 800 000 forint. A többletösszeg viszont egyes maghatározott juttatásként adóztatandó.
Tételezzük fel, hogy egy 35 év alatti fiatal évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik. A munkavállaló albérletben lakik Budapesten. Az albérleti díjösszege 250 000 forint/hó, amelyet a munkáltatója lakhatási támogatásként megfizet. Ezesetben az adófizetési kötelezettség alábbiak szerint alakul:
forint/hó
| Béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás | 150 000 |
| Béren kívüli juttatás szja-a (150 000 x 0,15) | 22 500 |
| Béren kívüli juttatás szocho-ja (150 000 x 0,13) | 19 500 |
| A lakhatási támogatás egyes meghatározott juttatásként adott összege | 100 000 |
| Egyes meghatározott juttatás szja-ja (100 000 x 1,18 x 0,15) | 17 700 |
| Egyes meghatározott juttatás szocho-ja (100 000 x 1,18 x 0,13) | 15 340 |
A jogszabályok alapján azonban másként is lehet gondolkodni. A munkáltató göngyölítheti a havonta átutalt összegeket. Éves szinten az eredmény ugyanaz lesz.
forint/év
| Béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás (forint/év) | 1 800 000 |
| Béren kívüli juttatás szja-a (1 800 000 x 0,15) | 270 000 |
| Béren kívüli juttatás szocho-ja (1 800 000 x 0,13) | 234 000 |
| A lakhatási támogatás egyes meghatározott juttatásként adott összege | 1 200 000 |
| Egyes meghatározott juttatás szja-ja (1 200 000 x 1,18 x 0,15) | 212 400 |
| Egyes meghatározott juttatás szocho-ja (1 200 000 x 1,18 x 0,15) | 184 080 |
Ha várható egy esetleges munkahelyváltás vagy a munkavállaló évközben betölti a 35. életévét, akkor ezutóbbi módszer alkalmazása megfelelőbb.
Sem az Szja tv., sem a Tám. rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a támogatás havi összegének azonosnak kell lennie. Előfordulhat ugyanis, hogy év közben az albérleti díj emelkedik vagy a munkavállaló költözik egy magasabb bérleti díjjal rendelkező ingatlanba. Ezesetben a munkáltató részére az újabb bérleti szerződést be kell mutatni.
Tételezzük fel, hogy egy 32 éves munkavállaló évek óta albérletben lakik. az albérleti díjának összege 145 000 forint/hó, amit munkáltatója lakhatási támogatás címén megtérít részére. A bérleti szerződés 2025. szeptember 30-án lejár. Az új (meghosszabbított szerződés) alapján a bérleti díj 160 000 forintra emelkedik, amelyet a munkáltató megtérít.
| Béren kívüli juttatás 2025. január 1 – 2025. szeptember 30. | 1 305 000 |
| Béren kívüli juttatás 2025. október 1 – 2025. december 31. | 480 000 |
| Összes béren kívüli lakhatási támogatás | 1 785 000 |
Ne felejtsük el, hogy a béren kívüli juttatásokról a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell adatot szolgáltatni. A meghaladó összegről havi adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni.
Fontos előírás, hogy a munkáltatónak az adóévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a támogatással érintett ingatlan adatairól és a támogatás céljáról.
A társasági adó és a kisvállalati adó
A munkáltató ráfordításként számolja el a munkavállalói részére lakhatási támogatásként folyósított összeget és annak közterheit. A lakhatási támogatás összegét a munkáltató által fizetendő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terheli. A támogatás béren kívüli juttatásként, az 1 800 000 forint éves keretet időarányosan meghaladó összeg pedig egyes meghatározott juttatásként adható. Utóbbi esetében az 1,18-as adóalapszorzó miatt megemelkedik a munkáltató által fizetendő szja és szocho. Ettől függetlenül mind a lakhatási támogatás összege, mind az arra rakódó adók összege elismert költségnek minősül mind a társasági adóban, mind a kisvállalati adóban.
Hiteltörlesztési hozzájárulás
2025. január 1-jétől a munkáltató nem csak bérleti díj finanszírozására adhat támogatást, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy a munkavállaló a támogatás összegét lakáshitel törlesztésre fordítsa.
A Tám. rendelet értelmében lakhatási célnak minősül a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése.
A hiteltörlesztésre fordítható támogatás adóévi legmagasabb összege 1 800 000 forint, amennyiben a munkavállaló egész évben munkaviszonyban áll az adott munkáltatónál és évközben nem tölti be a 35. életévét. A hiteltörlesztésre adott és az 1 800 000 forint időarányosított összegét meg nem haladó támogatás béren kívüli juttatásnak minősül. Amennyiben a munkáltató az adott összegtől többet ad, akkor ez a többletösszeg egyes maghatározott juttatásként adóztatandó.
A támogatás felhasználható a már korábban felvett lakáskölcsön törlesztésére. Építkezés esetén a pénzügyi intézmények ütemezett folyósítású kölcsönt is nyújthatnak, tehát nem egyösszegben kapja meg a munkavállaló a megítélt kölcsönösszeget. A munkáltatói támogatás ennek törlesztésére is felhasználható.
Pénzügyi intézmények fogalmát a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. (Hpt.) törvény definiálja. A Hpt. alapján Pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás. Pénzügyi intézmény nem csak Magyarországon található. Az sem lehetetlen, hogy magyar munkavállaló más ország pénzügyi intézményétől vett fel lakáscélú kölcsönt. Nagyon fontos azonban, hogy a lakás (ház) Magyarországon legyen. A pénzügyi intézmény pedig magyarországi szélhelyű vagy EGT- államban (nem csak EU) székhellyel rendelkező hitelintézet Magyarországon létesített fióktelepe lehet. EGT tagállamtól eltérő országban szákhellyel rendelkező pénzügyi intézménytől felvett lakáskölcsön törlesztésére munkáltatói támogatás nem adható.
Önkéntes pénztáron keresztüli segítség
Az önkéntes nyugdíjpénztár
A munkáltató indirekt módon is tudja támogatni a munkavállaló lakáscélú felhasználásait. ennek módja az önkéntes nyugdíjpénztárba történő munkáltatói hozzájárulás fizetése, de támogatói adományként is történhet a befizetés. A munkáltatói hozzájárulás és az adomány jogviszonynak megfelelően adózik. A hozzájárulás összege után a munkáltató 13 százalék szocho-t fizet. A kisvállalati adóalany munkáltatók szocho-t nem fizetnek, viszont a hozzájárulás vagy adomány összege a személyi jellegű kifizetések adóalapját növeli.
Az érintett munkavállalótól 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot kell levonni és ez független attól, hogy a munkáltatója társasági adóalany vagy kisvállalati adóalanynak minősül. A személyi jövedelemadójából viszont a pénztár részére átutalt összeg 20 százaléka, legfeljebb 150 000 forint adóról való rendelkezés formájában kedvezményként igénybe vehető.
Arra figyelni kell azonban, hogy az egészségpénztárba, az önkéntes önsegélyező pénztárba, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegek után együttesen 150 000 forint kedvezmény vehető igénybe.
Az önkéntes pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 74. §-a úgy rendelkezik, hogy a pénztár 2025. december 31-éig az alábbi szolgáltatásokat is nyújthatja:
- a Hpt.-ben meghatározott jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, továbbá lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása,
- a Hpt.-ben meghatározott lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása,
- a Magyarország területén fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy lakóház fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott ingatlan, valamint tanya, vagy birtokközpont jogi jelleggel nyilvántartott ingatlan lakáscélú épülete (a továbbiakban együtt: lakás) korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása,
- a lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának, továbbá a lakás építésének támogatása.
Lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének, illetve jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének, továbbá munkáltatói kölcsön törlesztésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha
- a lakás az ingatlan-nyilvántartás alapján a pénztártag vagy a házastársa vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonában áll vagy a hitelszerződés a tulajdonjog megszerzésére vonatkozik.
- lakás, valamint a Magyarország területén fekvő lakás helyéül szolgáló építési telek megvásárlása, továbbá lakás építésének támogatása abban az esetben igényelhető, ha az ingatlan-adásvételi szerződés alapján az ingatlan a pénztártag vagy a házastársa, vagy a gyermeke teljes vagy részleges tulajdonába kerül.
Az érintett lakásnak tehát mindenképpen Magyarországon kell lennie és a magánszemélynek tulajdonjogot kell szereznie. A pénztár a pénzügyi intézmény által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján közvetlenül a folyósító pénzügyi intézmény részére utalja át. A munkavállaló fizetési számlájára a kérdéses összeg nem utalható.
Az önkéntes nyugdíjpénztári összeg munkáltatói lakáscélú kölcsön törlesztésére is fordítható. Lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatását a munkáltatói kölcsönszerződést lebonyolító által igazolt törlesztési, előtörlesztési kötelezettség alapján a nyugdíjpénztár a munkáltatói kölcsönszerződésben meghatározott számlára utalja át.
A kifizetés iránti kérelmet és a szükséges dokumentumokat, számlákat 2025. január 1-jétől 2025. december 31-ig legfeljebb három alkalommal lehet benyújtani, az önkéntes nyugdíjpénztár a beadást követő 60 napon belül köteles teljesíteni a kifizetéseket.
Lakáskorszerűsítés esetén az igényelt összeg felhasználható (nem teljeskörű) pl.:
- víz-, csatorna-, elektromos, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
- fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
- fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
- az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
- a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása,
- tető cseréje, felújítása, szigetelése,
- napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
- 1gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
- akadálymentesítési munka stb.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9.pontja alapján mentes az adó alól az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 74. §-ában szereplő feltételekkel juttat a pénztártag részére.
Az önsegélyező pénztárak
A munkáltató a munkavállaló önsegélyező vagy egészség- és önsegélyező pénztárába is teljesíthet befizetéseket. A befizetett összeg jogviszonynak megfelelően adózik. A munkavállaló viszont 20 százalék, legfeljebb 150 000 forint kedvezményt vehet igénybe az adóról való rendelkezés formájában.
Az önsegélyező pénztárak kifizetési portfólióját érdemes időnként áttekinteni, mert portfoliójuk tartalmazhat lakáscélú hiteltörlesztést is, amelynek általános összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15%-ának megfelelő összeg. Az a pénztártag igényelheti, aki a kölcsönt fizeti.
A pénztártag eldöntheti, hogy a támogatás összegét a Pénztár közvetlenül:
- a pénztártag – a hitelt folyósító intézetnél vezetett – saját hitelszámlájára vagy
- a pénztártag lakossági folyószámlájára fizesse meg.
A folyósításhoz szükséges a hitelintézet igazolása az elmúlt három havi törlesztőrészlet összegéről, továbbá a lakáscélú jelzáloghitel szerződés másolata (amennyiben a kölcsön és a jelzálogszerződés külön-külön dokumentum, akkor mindkettő benyújtása szükséges). Amennyiben a pénztár lakossági számlára folyósít, akkor havonta igazolni kell az összegnek lakáscélú hitel törlesztésére történő felhasználását.
Munkáltatói kölcsön
A munkáltatók nem kötelezhetők arra, hogy munkavállalóiknak kölcsönt nyújtsanak. A hatályos jogszabályok azonban nem is tiltják ezt. A munkáltatói kölcsön a munkavállaló számára nemcsak a banki eljáráshoz képest egyszerűbb és gyorsabb hitelbírálat miatt lehet előnyös, de azért is, mert a munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy kedvezményes hitelt nyújtson a dolgozóinak.
Felmerül a kérdés, hogy a lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtása hogyan érinti a munkavállaló, illetve a munkáltató adó és járulékfizetési kötelezettségét. A kölcsönt (hitelt) vissza kell fizetni, ezért a magánszemélynek a kölcsönként kapott összeget (bevételt) önmagában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. A munkáltató által kért kamatra azonban ügyelni kell. Amennyiben a kamat nem éri el a jegybanki alapkamat + 5 százalékot vagy a piaci kamatlábat, akkor kamatkedvezmény jelenik meg és a kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa után munkáltatónak szochot- és szja-t kell fizetnie.
Az Szja tv. azonban egy kivételes esetről is rendelkezik. Az Szja tv. 72. § (4) bekezdésének f) pontja alapján a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a folyósítás évét megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt a 10 millió forint összeget meg nem haladó összegű, ugyanazon magánszemélynek nyújtott hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján saját lakás építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta. A figyelendő időszak a 2021-2022-2023-2024 – 2025 adóévek. Amennyiben a munkáltatói lakáskölcsön összege meghaladja a 10 millió forintot, akkor már kamatkedvezmény is keletkezhet, ha a munkáltató nem kért kamatot vagy annak mértéke nem éri el a jegybanki alapkamat + 5 százalékot vagy az azonos feltételekkel megszerezhető lakáshitel kamatlábát.
Hivatkozott jogszabályok (és rövidítéseik):
- 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk.)
- 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
- 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (Art)
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.)
- 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
- 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (Szocho tv.)
- 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről (Tbj.)
- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról (Tao tv.)
- 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Kiva tv.)
- 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól (a továbbiakban: SZÉP Kártya rendelet)
- 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelete a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról (a továbbiakban: Tám. rendelet)
A Szerző okleveles adószakértő, okleveles pénzügyi revizor