Irányadó a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, vagyis a 20/1984. (IV. 18.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga Királyság Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről.
Ezen kívül figyelembe veendő a hazai és a belga vonatkozó adótörvények is.
Esetünkben kiindulási pont az államközi egyezmény, ezen belül pedig a 10. cikk, amely rendelkezik az osztalékról.
Az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény) 2. § (4)-(5) bekezdései szerint a külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki, tehát ez jelenti a korlátozott adókötelezettséget.
Következő lépésben meg kell határozni az osztalékban részesülő külföldi állampolgárságú magánszemély adóügyi illetőségét.
Ez esetünkben egyértelműen belga adóügyi illetőséget jelent, tehát az osztalék kifizetését ennek a feltételnek alapján is figyelembe kell venni a magánszemély adóügyi illetőségét, melyet a magánszemély tényleges körülményei az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely és az állampolgárság (a sorrendiséget betartva) határozzák meg. Az adóügyi illetőség meghatározását követően kerül sor az adókötelezettség meghatározására.
Az egyezmény szerint az osztalék abban a Szerződő Államban, amelyben az osztalékot fizető jogi személy illetőséggel bír, ennek az államnak a joga szerint megadóztatható; az adó azonban az osztalék bruttó összegének 10 százalékát nem haladhatja meg. Ez független az érintett jogi személy adóztatását annak a nyereségnek vonatkozásában, amelyből az osztalék kifizetésre kerül. Ez esetünkben annyit jelent, hogy ha a belga adóügyi illetőséggel bíró belga állampolgárnaka magyar társaság osztalékot fizet ki, akkor az osztalékjövedelmet főszabály szerint az illetőség szerinti állam, azaz Belgium jogosult adóztatni. Viszont a forrás állam Magyarország lesz, amely jogosult az osztalékjövedelem adóztatására, de csak korlátozott, azaz 10% mértékben.
A külföldiek magyarországi adóztatásának különös eljárási szabályait az Szja törvény 7. számú melléklete tartalmazza.
Ennek lényege, hogy a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig teljesíti. A nemzetközi egyezmény szerinti adó levonása során a kifizető a levont adófizetési kötelezettségét akkor tudja teljesíteni, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, az Szja törvény 7. melléklete szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat becsatolta, valamint a külföldi illetőségét az Szja törvény 7. melléklet 7. pontja szerint megállapította.Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti. Az adót a ’08-as bevallásban magánszemélyhez nem köthető kötelezettségek között kell bevallani a ’08A-01-01 lap 8. sorában. A ’K79-es adatszolgáltatást a Kft.-nek nem kell benyújtania, miután nem részvényesnek fizetnek osztalékot.
Szochó levonására és megfizetésére nem kerül sor, mivel nem belföldi adóügyi illetőségű állampolgár kap osztalékot.
Mivel az említett belga állampolgárságú személy nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, ezért a közösségi rendelkezések alapján Belgiumban biztosított és ezt igazolni tudja az A1-es nyomtatványon.