A szüneteltetés az egyéni vállalkozások eseteiben egy nagyon kedvező lehetőség, mivel a szüneteltetés ideje alatt nem létezik adófizetési kötelezettség. Tehát ha nincs bevétel, és a szüneteltetés pedig a bejelentéshez igazodóan létrejön, akkor még mindig folytatható a későbbiekben a vállalkozói tevékenység a szüneteltetést követően.
Figyelemmel kell lenni viszont arra is, hogy a szüneteltetés ideje alatt bevételszerző tevékenység nem folytatható.
Ha az egyéni vállalkozó főállású jogviszonyú lenne, akkor pedig a biztosítási jogviszonya is szünetel (így ez az időszak a későbbi nyugdíjazás időszakának számításába sem tartozik bele) és erre az időszakra az egyéni vállalkozónak egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot is kell fizetnie. Mindent egybevetve valamennyi tényező figyelembevétele mellett érdemes a szüneteltetést megtenni.
Az adófizetési kötelezettség viszont a szüneteltetés előtti időszakról nem szűnik meg, az adófizetési kötelezettségeket teljesíteni kell soron kívüli bevallás teljesítésével is. Egyéni vállalkozó a tevékenység szüneteltetésének bejelentését a következő módokon teljesítheti:
- Elektronikus úton a www.magyarorszag.hu/szuf oldalról
- Ügyfélkapu-regisztrációval,
- Telefonos azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztrációval, vagy eSzemélyi
- igazolvánnyal elérhető Webes ügysegéden keresztül vagy telefonon,
- Kormányzati Ügyfélvonalon (1818) lehet bejelenteni a nyilvántartást vezető szerv, a Belügyminisztérium felé.
- Webes ügysegéd a www.nyilvantarto.hu oldalon keresztül is elérhető.
Fontos, hogy a szüneteltetés első napja a bejelentés utáni első nap,
A sikeres bejelentés közhiteles nyilvántartásba a kerül, melynek során a szünetelés kezdő időpontját, az érintett szerv haladéktalanul értesíti a NAV-ot, ebből következően a NAV felé külön bejelentést nem kell tenni. A NAV felé 26T101 vagy 26T101E adatlapot kell eljuttatni, amivel nem a szüneteltetést kell bejelenteni, hanem azt, hogy a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen adót fizetnie az egyéni vállalkozásnak. Adóbevallás tekintetében pedig soron kívüli bevallást kell benyújtania, amely bevallások eseteiben „S” jelölést kell alkalmaznia (egyéni vállalkozói, tevékenység szüneteltetése).
Az iparűzési adó tekintetében pedig (feltételezve, hogy az adózó nem tartozik a tételes iparűzési adó hatálya alá), akkor ebben az esetben záróbevallást kell beadni az illetékes önkormányzat felé, viszont előzetesen célszerű lenne pontosítani az illetékes önkormányzat adóirodájával is.
A harmadik országbeli munkavégzés esetén a magánszemélynek első lépésként egy a NAV-tól kikért hivatalos igazolást kell átadnia, miszerint ő magyar adóügyi illetőségű. A kérdésben foglaltak alapján meg kell nézni azt is, hogy a két ország között, azaz Magyarország és az érintett harmadik ország között létezik – e államközi egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről. Valószínűleg igen, akkor viszont célszerű tanulmányozni az Egyezményt.
A kint töltött idő mivel nem haladja meg a 183 napot akkor ez azt jelenti, hogy a nevezett személy továbbra is magyar adóügyi illetőségű marad, ami annyit jelenti, hogy a külföldön szerzett jövedelmét is a magyar adójogszabályok szerint kell elszámolnia.