A fedezett kockázatok között szerepel többek között haláleset, csonttörés, kritikus megbetegedés, műtét, égési sérülés.
Két eset merül fel:
1. A cég kapja a biztosítási összeget, ha a munkavállalójával a fent említett bármely eset megtörténik
2. A magánszemély (ügyvezető) kapja a biztosítási összeget, ha a fent említett bármely eset megtörténik.
Életbiztosítás (Szja törvény 3. § 92. pont) életbiztosításnak tekintendő az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.
Cég a kedvezményezett
Adójogi értelemben egy magánszemélynek bevétele esetén keletkezik jövedelme, azaz adóköteles jövedelme. Esetünkben viszont a kérdés szerint a cég a kedvezményezett és ha ez valóban így van, akkor a magánszemély részére nem történik kifizetés, ebből következően adóköteles jövedelem sem keletkezik.
Mivel a cég a kérdés szerint a kedvezményezett, ami annyit jelent, hogy a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély lesz a szerződéskötéskor, hanem a kifizető, aki a szerződést megköti és annak a díját is fizeti. Ebből következően a cég javára fizetett biztosítási esemény összege a Tao. szerint egyéb bevételként lesz adóköteles az eredménykimutatás levezetésekor.
Megbízási jogviszonyban az ügyvezetőre kötött életbiztosítás
2018. január 1-jét követően azonban ezen biztosítások díja is egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles, kifizetői/munkáltatói közteher mellett; 2019. január 1-jétől pedig jogviszony alapján, munkaviszony esetén munkaviszonyból származó jövedelemként válnak adókötelessé e biztosítástípus munkáltató/kifizető által juttatott díjai. Az elszámolás is a munkabér és járulékai alapján történik.
A munkavállaló, mint biztosított és/vagy kedvezményezett javára kötött biztosítás díja fő megközelítésben a magánszemély jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmének minősül. Ez alól kivétel, ha a biztosítás a munkavégzés feltétele, amikor nem keletkezik adóköteles bevétel, vagy a kifizetőnek kell az adót megfizetni az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint, mert a biztosítás egy főre jutó értékét nem, vagy csak utólag lehet megállapítani.
Tehát a havi juttatás (biztosítás összegének fizetése a munkáltató részéről) munkabérként lesz adóköteles.
Ez viszont csak abban az esetben igaz, ha a munkavállaló név szerint és pontosan beazonosítható, ha pedig nem, akkor az ügylet egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási összeg kifizetése a munkavállaló oldalán nem eredményez adókötelezettséget.
Esetünkben viszont a nevezett ügyvezető után fizetendő biztosítási díj önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles, amelyet 15% Szja és 13% Szocho terhel. Az adókötelezettséget viszont a kifizetőnek kell teljesíteni. Minden egyéb kérdést célszerű előzetesen a biztosítóval is egyeztetni.
Amennyiben az életbiztosítás nem hozamjellegű (a kérdésből ez feltételezhető), tehát csak biztosítási díjat kell fizetni, akkor azt az 55-ös számlaszámra kell könyvelni.