A téma pontos megismerése, és az esetleges félreértések elkerülése érdekében szükség van a fogalmak tisztázására. A „gazdasági társaság” és a „társas vállalkozás” fogalmakat ugyanis sokan szinonimaként használják, pedig erről szó sincs.
Az viszont igaz, hogy a társas vállalkozók biztosítási és közteher-fizetési kötelezettségének megállapításával kapcsolatos problémák általában a gazdasági társaságok tagjaira vonatkozóan kerülnek előtérbe, ezért a későbbiekben elsősorban ezzel foglalkozunk, a pontos érthetőség kedvéért azonban fontos a két fogalom tartalmának megismerése.

Az egyszerűbb érthetőség kedvéért először csak a társas vállalkozások tagjainak személyes közreműködésével foglalkozunk. A vállalkozások vezetőinek (ügyvezetők) kérdését tehát még nem kavarjuk be a történetbe, először csak azt nézzük meg, hogy ha egy társas vállalkozás tulajdonosa dolgozni szeretne a saját cégében (azaz a tevékenységi körben meghatározott bevételszerző tevékenységben közreműködni kíván), akkor azt milyen jogviszonyban és milyen közteher-fizetés ellenébe teheti meg. Személyes munkavégzés például, ha egy építőipari generál-kivitelezéssel foglalkozó kft.-ben a tulajdonos végzi az építésvezetői tevékenységet, de az is, ha villanyt szerel, vagy ő tervezi a házat. Ahogyan azt már korábban is jeleztük kiadványunk elsősorban a gazdasági társaságok tulajdonosaira és vezetőire vonatkozó kérdésekkel foglalkozik, de a teljesség kedvéért említést teszünk a többi társas vállalkozóra vonatkozó szabályokról is ott, ahol az eltérés lényeges. 

A kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után osztalékot kapjanak. Osztalékban csak az részesülhet, aki az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában – vagy a létesítő okiratban rögzített más időpontban – tagsági jogok gyakorlására jogosult.

A Szja tv. 66. §-a alapján osztalékból származó jövedelem – többek között – a 
•    a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem, valamint a
•    a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 114.§ (1) bekezdése alapján az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg.

Abban az esetben, ha törvényi korlátozások nem állnak fenn, és a taggyűlés osztalék kifizetéséről dönt, természetesen felmerülnek közteher-fizetési kötelezettségek is. A közterhek különböznek attól függően, hogy „normál” adózást, kisadózást, vagy kiva szerinti közteherfizetést alkalmaz a vállalkozás.

Figyelem! Az osztalékkal kapcsolatban nagyon fontos megemlíteni, hogy ez a jövedelem a kiegészítő tevékenységű tagok esetében is ugyanolyan jellegű és mértékű közteher-fizetési kötelezettség alá esik, mint a főfoglalkozású tagok esetében. 

Az ügyvezetők jogviszonyának, közterheinek és biztosításának kérdései végeláthatatlan variációkban kerülnek elő.
Még az elméleti tudás birtokában is előfordulhat, hogy nehézséget okoz egy-egy konkrét helyzet elbírálása, a jogszabályok beható ismeretének hiányában pedig ez néha lehetetlen feladatnak tűnhet.

A társaság tulajdonosaként ellátott ügyvezetői tevékenység esetén a jogviszony és a közteher-fizetési kötelezettség elbírálása sok ponton megegyezik a társaság tevékenységében aktívan közreműködő tagokra vonatkozó szabályokkal, több részletben azonban speciális. Először ezért néhány mondatban áttekintjük a jogszabályok ide vonatkozó speciális rendelkezéseit, majd a gyakorlati kérdésekre és problémákra koncentrálva adunk választ a felmerülő kérésekre.

Ebben a fejezetben a legjellemzőbb kérdésekre adunk választ az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező ügyvezető és a többes jogviszonyú ügyvezetőkkel kapcsolatban.