Ez a tartalom 1684 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2020-10-15 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: Az Országgyűlés előtt az új adócsomag
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2019. július 24. napjától hatályos 65/P. §-a szerint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően fennmaradt állami szolgálati jogviszonyt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.
Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-jével az állami szolgálati jogviszony kikerült a Tbj. 5. (1) bekezdés a) pontjában szereplő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok köréből (helyébe a kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban álló személy került), de figyelemmel arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 285. § (6) bekezdése alapján 2019. március 1-jét követően is rövid időszakra fennmaradhatott az állami szolgálati jogviszony, így átmeneti rendelkezéssel volt szükséges biztosítani azt, hogy e jogviszonyt továbbra is biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak kell tekinteni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.500 forintról 7.710 forintra, napi összege pedig 250 forintról 257 forintra emelkedik.
Emlékeztetőül e járulék fizetésére négy személyi kör kötelezett:
– a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás,
– a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után,
– az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult,
– a szociális szövetkezet a tagja után (2019. július 10-től ide értve a Start szociális szövetkezetet is).
Végezetül megjegyezzük, hogy ilyen egészségügyi szoláltatási járulékot fizet a központi költségvetés is az Egészségbiztosítási Alapba az ún. nemzeti kockázatközösségbe tartozó személyek után. Ezek a személyek a Tbj. 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdés c)-f), h)-o) és s)-v) pontjában felsoroltak.
A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62. §-a szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – és a törvényben meghatározott egyéb ellátásokat – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
A 2020. évi költségvetési törvény ezt a fogyasztói árnövekedést 2,8 százalékos mértékben határozza meg. Így a januári nyugdíjemelés 2,8 százalékos lesz. (Megjegyezzük, hogy a 2019. januári nyugdíjemelés 2,7 százalékos volt.)
A Tny. szerint, ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a fentiekben meghatározott 2,8 százalékos mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni. A nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói árnövekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.
dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
