Ahogyan az már jól ismert: a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák a kedvezményt első alkalommal 2026-tól érvényesíthetik a 2025. december 31. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmeik után. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kedvezmény a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelmekre alkalmazható.
2026-tól a három, illetve a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye esetében folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat tehető, így a magánszemélynek a nyilatkozatot nem kell évente megismételnie, csak az adatváltozást kell bejelentenie. Átmeneti szabályként a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére 2025-ben tett adóelőleg-nyilatkozatot is folytatólagosnak kell tekinteni.
2026-tól a családi kedvezményre jogosult anya a családi kedvezmény érvényesítésére tett adóelőleg-nyilatkozatában egyidejűleg nyilatkozhat a több gyermeket nevelő anyák kedvezményének igénybevételéről is.
Az adóelőleg-nyilatkozat
A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat.
Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint az Szja tv. 29/D. § (3) és (3a) bekezdése, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése, valamint a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait [Szja tv. 48. § (3b) bekezdés].
Az éves adómegállapításnál a több gyermeket nevelő anyák kedvezmény érvényesítésének feltétele az anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a kedvezményre való jogosultság jogcímét valamint a gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint - ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében - a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját és a (2) bekezdés szerinti összeget.
Ezek a szabályozások azonban nem tartalmazzák, hogy a több gyermeket nevelő anyák kedvezmény igénybevételének jogosultságát mi módon, milyen okiratokkal kell igazolnia az azt igénybevevő magánszemélynek.
Az adóalap-kedvezményre való jogosultságot a kedvezményt érvényesítő magánszemélynek az adó megállapításához való jog elévülési időtartamán belül igazolnia kell tudni. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 98. § (3) bekezdésében foglaltak alapján ugyanis egy esetleges ellenőrzési eljárásban, ha az adózót adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. Az Szja törvény pedig az alapelvek között rendelkezik arról, hogy az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll [Szja tv. 1. § (4) bekezdés].
Ezzel kapcsolatban itt kell megjegyezni, hogy az Szja törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) hatályos rendelkezései alapján kell megítélni a családi pótlékra való jogosultságot, illetőleg a családi pótlékra való jogosultságnak sincs időbeli korlátja, ebből kifolyólag az ellátásra való jogosultság fennállásának időszakában hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést kell igazolnia a kedvezményt érvényesíteni kívánó nőnek (pl. eredeti születési anyakönyvi kivonat másolatával, amely tartalmazza a családi pótlékot folyósító szerv feljegyzését arról, hogy a gyermek után családi pótlékot igényeltek, vagy a biztosítási jogviszony fennállásáról szóló igazolással, ha a korabeli szabályok szerint nem alanyi jogon, hanem biztosítottság esetén járt az ellátás).