Ezek az adójogszabályok változnak augusztusban

Három lényeges területen változott az adózás rendjéről szóló törvény. Valamennyi módosítás augusztus 1-étől hatályos.

A 2024. július 8-án megjelent 74. számú Magyar Közlönyben kihirdették – egyebek mellett – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. Kormány rendeletet (a továbbiakban: Rendelet). Az új jogszabály 2024. augusztus 1-jétől hatályos.

Adózás rendjének változása

A kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára (veszélyhelyzet) hivatkozva módosította az Art. mulasztási bírsággal kapcsolatos rendelkezéseit. A módosítás értelmében ezen időszak alatt a mulasztási bírság összege emelkedik, mely kiterjed mind a magánszemélyekre, mind a gazdálkodó egységekre egyaránt.
A módosított szöveg értelmében az Art.:
a) 220. § (1) bekezdésétől eltérően a természetes személy adózó négyszázezer forintig, nem természetes személy adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható;
b) 225. § (1) bekezdésétől eltérően az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani;
c) 228. § (1) bekezdésétől eltérően az adózó kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Ezeket a Rendelet hatálybalépése napját követően esedékes kötelezettségek megszegése esetében kell alkalmazni.

A változás három területet érint:

• általános bírságszabályra vonatkozó módosítást,
• foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó módosítást,
• számla-, nyugtakibocsátásra valamint iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó módosítást

tartalmaz.

Általános bírságszabály

A korábban - veszélyhelyzeten kívül - érvényben lévő szabály az volt, hogy az egyes adózói kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, a nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság.
Az általános bírság az általános adókötelezettség megsértésére terjed ki, ide tartozik – többek között – a bejelentési, bejelentkezési, bevallási, adatszolgáltatási, nyilatkozattételi, ellenőrzési, visszaigénylési tételek kezelése. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása is.
Ennek értelmében, ha az adózó mulaszt és azt nem tudja kimenteni, vagy az általános adókötelezettségeit nem teljesíti, akkor mulasztási bírság szabható ki rá.
Az új szabályzás alapján a veszélyhelyzet ideje alatt ez az általános mérték emelkedik, azaz a természetes személy adózó négyszázezer forintig, a nem természetes személy adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó módosítás

A foglalkoztatott bejelentése az adózó részéről kötelező tevékenység, mely bejelentést haladéktalanul meg kell tennie a munkáltatónak.
A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság legmagasabb mértékének szorzata [Art. 225. § (5) bekezdés].

Ez azt jelenti, hogy a bejelentésre vonatkozóan a bírság kiszabásának lehetősége kettős.

Egyrészről, ha nincs bejelentés, akkor bírság kiszabása történik, másrészről, ha történik bejelentés, de az valótlan adattartalommal valósul meg, akkor is bírság kiszabására kerül sor.

A fentiek alapján tehát a foglalkoztatotti bejelentésre vonatkozóan az adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal volt sújtható a korábbi szabályozás alapján, mely augusztus 1-jétől a duplájára nőtt, azaz a Rendelet alapján az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani.

Számla-, nyugtakibocsátásra, valamint iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó módosítás

Az Art. 228. § (1) bekezdése értelmében az adóhatóság az adózót mulasztási bírsággal sújthatja, ha:
a) a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy
b) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.
A számla-, nyugtakibocsátásra- valamint iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozóan az adózó egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a korábbi szabályozás alapján. A Rendelet alapján viszont ez az összeg is megduplázódott, azaz az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal lehet sújtani.
A mulasztási bírság tehát nem tesz különbséget aközött, hogy számláról vagy nyugtáról van szó, továbbá ez a kötelezettség kiterjed ezen dokumentumok iratmegőrzési kötelezettségére is. A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

A fentiek értelmében tehát az új Rendelet 2024. augusztus 1-jén lép hatályba, tehát a benne foglaltakat a Rendelet hatálybalépése napját követően esedékes kötelezettségek megszegése esetében kell alkalmazni.

Szocho-kedvezmény változások

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk változnak a munkaerőpiacra lépők utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény szabályai is.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt módosulnak a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 11. §-a szerinti kedvezmény szabályai.
Ennek értelmében 2024. augusztus 1-től változnak a munkaerőpiacra lépő munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény feltételei és a kedvezmény érvényesíthetőségének időtartama is.