Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.
A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül a gyermek gondozásához kapcsolódóan anyasági ellátásban (csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban) részesült, illetve részesülő személy esetén az a nap is, amikor munkáltatójánál (kifizetőjénél) ismét munkába áll.
Megjegyzés: Nem számít be a fenti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, illetve társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama. Azaz, ha például a munkavállaló csecsemőgondozási díjban, majd gyermekgondozási díjban részesült, és ezt követően visszamegy dolgozni, akkor ezen ellátások folyósításának időszaka úgy kerül figyelembevételre az adóhivatalnál, mintha nem is állt volna a munkavállaló munkaviszonyban, azaz mintha nem lett volna jogviszonya. 2023. augusztus 14-étől lépett hatályba az a szabály, hogy ha a fenti időszakban a gyermek gondozásához kapcsolódó ellátás folyósítása alatt egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll/állt fenn, akkor ezen időponttól azt már be kell számítani 275 napon belüli legfeljebb 92 napos időszaknál.
2024. augusztus 1-jétől a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében egyes törvényi szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról 182/2024. (VII. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: új szabály) úgy rendelkezik, hogy a fenti szabálytól eltérően munkaerőpiacra lépőnek minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerintibiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Azaz, a 275 napos vizsgálandó időszak kibővül egy évre, és ezen bővebb időszakon belül nem állhat a munkaerőpiacra lépő személy legfeljebb 92 napig a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban.
A munkaerőpiacra lépők kedvezménye többek között igénybe vehető a hosszabb ideje munkát kereső (munkanélküli) személyek után, még akkor is, ha a fenti időszakban közfoglalkoztatásban részesültek, továbbá a gyermekük gondozásáról visszatérő, ellátásban (pl: csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban) részesülő szülők után, illetve a pályakezdők kapcsán.
Ugyanakkor 2024. január 1-éig nem számított munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. Azaz nem lehetett igénybe venni a munkaerőpiacra lépők kedvezményét az után a munkavállaló után, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgára (például kínai, brazil, mexikói, új-zélandi, kongói állampolgár után).
2024. január 1-jétől munkaerőpiacra lépőnek az minősül, aki magyar állampolgár, illetve Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára. Vagyis a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt a magyar állampolgárságú munkavállalók után, illetve Ukrajna és Szerbia állampolgárainak munkavállalói esetén lehet igénybe venni.
Hogyan alakul a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény, különösen: mikor jár le az első két év, illetve a harmadik év? Egy gyakorlati példa.
A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz jelenleg havi bruttó 266 800 forint) után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető.
Megjegyzés: A kedvezmény egész hónapban jár, amikor a foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.
Igazolás: A kifizető, a fenti kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról szóló igazolás birtokában érvényesítheti a kedvezményt. Azaz ezt az igazolást az állami adó- és vámhatóság
állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.
2024. augusztus 1-jétől kedvezőtlen változásként kerül bevezetésre, hogy lerövidül a kedvezmény érvényesítésének az ideje.
A kedvezmény a fentiektől eltérően csak a foglalkoztatás első évében érvényesíthető a bruttó munkabérre, majd ezt követő további 6 hónapban pedig legfeljebb a minimálbér után a kedvezmény fele – azaz a mindenkori szociális hozzájárulási adó 50 százaléka – érvényesíthető.
Az új szabály rögzíti, hogy a fenti kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér. Azaz az új szabály alapján 2024. augusztus 1-jétől a kedvezmény 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.
Nem változik, hogy az érvényesítési időszak végéig igénybe vehető a szociális hozzájárulási adókedvezményt, beleértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. Ha tehát a munkaerőpiacra lépő munkavállaló megszünteti a munkaviszonyát 2024. augusztus 30-án, majd 2024. szeptember 12-én új munkáltatónál elhelyezkedik, akkor az új munkáltató a hároméves kedvezményes időből még fennmaradó időszakra érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.
A fenti szabályt kell alkalmazni a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni szociális hozzájárulási adókedvezménynél is azzal az eltéréssel, hogy ez esetben legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultságnak is fenn kell állnia, amelyet igazolni kell, továbbá a kedvezmény három év helyett, öt évig érvényesíthető.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
