Változás a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezményében

A szociális hozzájárulási adókedvezmények közül talán a munkaerőpiacra lépők kedvezménye az, amely legszélesebb foglalkoztatotti kör után biztosítja a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítését. Ez a kedvezmény augusztusban másodszor fog módosulni az idei évben. A változásokat a 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.

Munkaerőpiacra lépőnek minősül az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül a gyermek gondozásához kapcsolódóan anyasági ellátásban (csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban) részesült, illetve részesülő személy esetén az a nap is, amikor munkáltatójánál (kifizetőjénél) ismét munkába áll.

Megjegyzés: Nem számít be a fenti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, illetve társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszaka, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartama. Azaz, ha például a munkavállaló csecsemőgondozási díjban, majd gyermekgondozási díjban részesült, és ezt követően visszamegy dolgozni, akkor ezen ellátások folyósításának időszaka úgy kerül figyelembevételre az adóhivatalnál, mintha nem is állt volna a munkavállaló munkaviszonyban, azaz mintha nem lett volna jogviszonya. 2023. augusztus 14-étől lépett hatályba az a szabály, hogy ha a fenti időszakban a gyermek gondozásához kapcsolódó ellátás folyósítása alatt egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll/állt fenn, akkor ezen időponttól azt már be kell számítani 275 napon belüli legfeljebb 92 napos időszaknál.

2024. augusztus 1-jétől a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében egyes törvényi szabályok veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról 182/2024. (VII. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: új szabály) úgy rendelkezik, hogy a fenti szabálytól eltérően munkaerőpiacra lépőnek minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerintibiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Azaz, a 275 napos vizsgálandó időszak kibővül egy évre, és ezen bővebb időszakon belül nem állhat a munkaerőpiacra lépő személy legfeljebb 92 napig a Tbj. szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban.

Kik azok a személyek, akik után érvényesíthető ez a kedvezmény?

A munkaerőpiacra lépők kedvezménye többek között igénybe vehető a hosszabb ideje munkát kereső (munkanélküli) személyek után, még akkor is, ha a fenti időszakban közfoglalkoztatásban részesültek, továbbá a gyermekük gondozásáról visszatérő, ellátásban (pl: csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban) részesülő szülők után, illetve a pályakezdők kapcsán.
Ugyanakkor 2024. január 1-éig nem számított munkaerőpiacra lépőnek a harmadik állam állampolgárának minősülő munkavállaló. Azaz nem lehetett igénybe venni a munkaerőpiacra lépők kedvezményét az után a munkavállaló után, aki az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá nem tartozó állam állampolgára (például kínai, brazil, mexikói, új-zélandi, kongói állampolgár után).

2024. január 1-jétől munkaerőpiacra lépőnek az minősül, aki magyar állampolgár, illetve Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára. Vagyis a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt a magyar állampolgárságú munkavállalók után, illetve Ukrajna és Szerbia állampolgárainak munkavállalói esetén lehet igénybe venni.

Kedvezmény mértéke, és időtarama

A kedvezmény a munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz jelenleg havi bruttó 266 800 forint) után érvényesíthető úgy, hogy ezen mértékig nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele érvényesíthető.

Megjegyzés: A kedvezmény egész hónapban jár, amikor a foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

Igazolás: A kifizető, a fenti kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról szóló igazolás birtokában érvényesítheti a kedvezményt. Azaz ezt az igazolást az állami adó- és vámhatóság

• a biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig,
• biztosítotti bejelentés hiányában – pl: ha a munkavállaló visszatér a gyermekgondozási díjról – a kifizető havi bevallásban tett kérelmére

állítja ki és elektronikus kapcsolattartás útján megküldi a kifizető részére.

2024. augusztus 1-jétől kedvezőtlen változásként kerül bevezetésre, hogy lerövidül a kedvezmény érvényesítésének az ideje.

A kedvezmény a fentiektől eltérően csak a foglalkoztatás első évében érvényesíthető a bruttó munkabérre, majd ezt követő további 6 hónapban pedig legfeljebb a minimálbér után a kedvezmény fele – azaz a mindenkori szociális hozzájárulási adó 50 százaléka – érvényesíthető.
Az új szabály rögzíti, hogy a fenti kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér. Azaz az új szabály alapján 2024. augusztus 1-jétől a kedvezmény 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.

Nem változik, hogy az érvényesítési időszak végéig igénybe vehető a szociális hozzájárulási adókedvezményt, beleértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos. Ha tehát a munkaerőpiacra lépő munkavállaló megszünteti a munkaviszonyát 2024. augusztus 30-án, majd 2024. szeptember 12-én új munkáltatónál elhelyezkedik, akkor az új munkáltató a hároméves kedvezményes időből még fennmaradó időszakra érvényesítheti a szociális hozzájárulási adókedvezményt.

A fenti szabályt kell alkalmazni a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni szociális hozzájárulási adókedvezménynél is azzal az eltéréssel, hogy ez esetben legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultságnak is fenn kell állnia, amelyet igazolni kell, továbbá a kedvezmény három év helyett, öt évig érvényesíthető.