Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB ellátások
  • járulékok
  • TB jogviszonyok

Ez a tartalom 2535 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Az egyéni vállalkozó családi kedvezménye

2017. 05. 16.

A családi kedvezményt nemcsak a munkavállalók, hanem az egyéni vállalkozók is érvényesíthetik. Cikkünk gyakorlati példával ennek szabályait ismerteti.

Amennyiben a biztosított egyéni vállalkozó kívánja a családi járulékkedvezményt igénybe venni, akkor saját magának kell azt havonta érvényesítenie, bevallania.

A biztosított egyéni vállalkozó a havi családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget
a)    természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
b)    ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
c)    ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként
nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló – ’58-as – bevallásában vallja be.

Egyéni vállalkozó esetén korlátot jelent, hogy a járulékkedvezményt csak a vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem figyelembevételével érvényesítheti.

A Tbj. 29. § (3) bekezdése értelmében a biztosított egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Azonban a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
Tehát, ha az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után fizeti meg a járulékait, akkor a családi járulékkedvezményt csak a kivétre, átalányban megállapított jövedelemre eső járulék összegére érvényesítheti.

A járulékkedvezmény összege a családi kedvezmény összege és a kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelem utáni adóelőleg-alap pozitív előjelű különbözetének 15 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő járulékok – ide nem értve a munkaerő-piaci járulékot – összege.

Példa

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó taxis egyéni vállalkozó 100 ezer forint kivétet számol el. Két gyermeke után havi 2 x 100.000 = 200.000 forint családi kedvezményt kíván érvényesíteni. (Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak a járulékát a minimálbér alapján kell megállapítania!)

 

Kivét összege

100.000

Megállapított 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék (127.500 x 1,5 x 0,04)

7.650

Megállapított 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék (127.500 x 1,5 x 0,03)

5.738

Megállapított nyugdíjjárulék (127.500 x 0,1)

12.750

 

 

A kivétet terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (100.000 x 0,17)

17.000

Érvényesíthető családi kedvezmény

100.000

Családi kedvezményként nem érvényesíthető összeg 15%-a (200.000 – 100.000) x 0,15

15.000

A természetbeni egészségbiztosítási járulék terhére érvényesíthető járulékkedvezmény

7.650

A pénzbeli egészségbiztosítási járulék terhére érvényesíthető járulékkedvezmény

5.738

A nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető járulékkedvezmény (15.000 – 7.650 – 5.738)

1.612

Fizetendő nyugdíjjárulék (12.750 – 1.612)

11.138

 

A vállalkozó családi járulékkedvezmény érvényesítésére tekintettel nem fizet természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulék összegét 1.612 forinttal csökkentheti, így 11.138 forintot kell fizetnie.

 

dr. Radics Zsuzsanna (2017-05-16)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!