Ez a tartalom 1337 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A munkaügyi ellenőrzés (foglalkoztatás felügyelet) új szabályozása nyomán felvetődő kérdéseket szakmai napok és heti rendszerességgel jelentkező elemzések formájában követtük nyomon. A következőkben állandó szakértőnk, dr. Horváth István cikksorozatából szemlézünk, ezúttal a bizonyítási teher és a foglalkoztatási vélelem szabályai körében.
Március 1-én lépett életbe a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) – hatályon kívül helyezve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.). Tíz nap elteltével kihirdetésre került a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet (115/2021. Korm. rendelet). Ez a jogszabály az Fftv. végrehajtási rendelete, de a benne szabályozott tárgykörök ezen túlmutatnak. Számos olyan, a hatóság által ellenőrizhető munkajogi szabály itt kerül ugyanis meghatározásra, melyek február 28-ig teljes körűen törvényi szinten, a Met.-ben voltak kodifikálva.
Két érdemi eltérés regisztrálható a munkaügyi hatóság és az „örökébe lépett” foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre között. A Met. szerint egyrészt 2007-től a jogszabályon túlmenően a kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések megtartását is ellenőrizhette. Másrészt 2003-tól ugyancsak a hatósági kontroll tárgyát képezte a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályok betartása [Met. 3. § (1) bek. g) és o) pont]. Az Mt. ehhez kapcsolódó szabálya szerint teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő 100 százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára [137. § (3) bek.]. A visszaélések tekintetében az ellenőrzés különösen fontos szerepet kaphatott, ha a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozták meg. Erre ugyan kizárólag a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén van jelenleg is mód, de a teljesítménykövetelményt egyoldalúan a munkaadó állapítja meg.
A 115/2021. Korm. rendelet szerint – a Met. szabályaival egyébként azonos tartalommal megállapított szabályozás szerint – a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztató és a foglalkoztatott közötti jogviszony, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítése során figyelembe veszi, hogy
a) a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására vagy csorbítására (pl. a felmondási korlátozás „kijátszása a keresőképtelen beteg munkavállaló esetében), és
b) a szerződést a felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól, ha a jogviszonyt létrehozó szerződés tartalma szerint munkaszerződésnek felel meg [115/2021. Korm. rendelet 3. § (1) bek.].
A fentiekkel kapcsolatban ugyancsak a 115/2021. Korm.rendeletből ismerjük meg a bizonyítási teher szabályát is.
E szerint a foglalkoztatónak kell bizonyítania
a) az ellenérték hiányát (pl. közérdekű önkéntes tevékenység, segítségnyújtás), valamint
b) azt, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul (pl. az ellátandó feladatra a Ptk. szerinti megbízási szerződés jogszerűen megköthető) [115/2021. Korm. rendelet 3. § (2) bek.].
Ezt követően a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapításával kapcsolatos eljárási szabályokkal folytatódik a 115/2021. Korm. rendelet. A vélelem a valóságnak elfogadott előfeltételezés, más szóval bizonytalan dolog feltételezése. Célja az egyik tényből egy másik tényre való következtetés helytállósága, a döntés alapjául vett valószínű tényállás megállapítása érdekében. Általában egy jogalkotási eszköz, amely a jogalkalmazást segíti. Egyes vélelmek ellen van helye bizonyításnak, míg a jogi fikció esetén soha.
Egy konkrét eset jogilag releváns tényeinek megállapítása háromféle módon történhet: bizonyítási eljárással, vélelemmel, illetve fikcióval. Bizonyítottság hiányában a foglalkoztató személyének megállapításakor a 115/2021. Korm. rendelet alapján a vélelem kap szerepet. Ha a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a foglalkoztató személyét az Fftv.-ben meghatározott, a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítása (a továbbiakban: foglalkoztatói vélelem) alapján állapítja meg, a döntés meghozatala előtt tájékoztatja azt a foglalkoztatót, akivel szemben a vélelmet érvényesíteni kívánja, és felhívja a vélelem megdöntésére alkalmas nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére.
A foglalkoztatói vélelemre alapított döntés kizárólag
a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére (pl. a munkaszerződés írásba foglalásának kötelezettsége),
b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségre,
c) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vagy
d) a harmadik országbeli és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárok foglalkoztatására
vonatkozó jogszabályok megsértésével összefüggésben tartalmazhat jogkövetkezményt.
A foglalkoztatói vélelem alapján megállapított jogviszonnyal kapcsolatos egyéb jogszabálysértés miatt a vélelmezett foglalkoztatóval szemben csak akkor alkalmazható jogkövetkezmény, ha a jogszabálysértést a vélelmet megállapító döntés véglegessé válása után követte el [115/2021. Korm. rendelet 4. §]. Így például a 115/2021. Korm. rendelet szerint ugyancsak ellenőrizhető, a munka- és pihenőidővel kapcsolatos szabályoknak a foglalkoztatói vélelem előtti megsértése nem szankcionálható.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Munkaügyi Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól