Szakterületek:

  • pénzebeli ellátások
  • egészségbiztosítás
  • családtámogatás

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Biztosítási idő a CSOK esetében

2021. 10. 12.

A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultságnak is az egyik igen fontos feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen a jogszabályban meghatározottak szerinti biztosítási jogviszonnyal. A támogatások igénylésekor gyakori a bizonytalanság. Az alábbiakban az új lakások építéséhez és vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás körében tisztázzuk a legfontosabb kérdéseket.

A gyermekvállalás és gyermeknevelés támogatása, a családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások építésének ösztönzése érdekében Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családi otthonteremtési kedvezmény, CSOK) vehető igénybe. A támogatás részletes feltételeit az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet határozza meg.

CSOK-hoz szükséges biztosítási idő 1 vagy 2 gyermek esetén

Egy vagy két gyermek után új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető CSOK, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában
a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, vagy büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznev. tv.) hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Felsőokt. tv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és
b) legalább 180 napja folyamatosan

  • a Tbj. 6. §-a alapján biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,
  • a Köznev. tv. hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,
  • a magyar állampolgárságú (illetve a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintett) igénylő keresőtevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy
  • a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt –, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Kik a biztosítottak?

Fontos tisztázni, hogy kik minősülnek biztosítottaknak a Tbj. 6. §-a alapján. A törvényi rendelkezés értelmében biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő
a) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve

  • az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –,
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és
  • szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
  • a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen – ide nem értve a megbízási szerződés, az egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony, valamint a különböző vezető és választott tisztviselői státusz alapján – biztosított tagját,

c) álláskeresési támogatásban részesülő személy,
d) egyéni vállalkozó,
e) társas vállalkozó,
f) díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
g) egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy,
h) mezőgazdasági őstermelő, kivéve

  • az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
  • az egyéb jogcímen – ide nem értve a megbízási szerződés, az egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony, valamint a különböző vezető és választott tisztviselői státusz alapján – biztosítottat,
  • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,

i) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy,
j) állami projektértékelői jogviszonyban álló személy, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét,
k) a köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa arra az időre, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik más biztosítással járó jogviszonnyal.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a Kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja, a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők, társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény alapján e törvény hatálya alá tartozik.

Fontos kiemelni, hogy bár a közfoglalkoztatási jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül, a CSOK-ra való jogosultság vonatkozásában nem lehet figyelembe venni.

Kik a kiegészítő tevékenységet folytató személyek?

Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a Tbj. 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

Mikor folyamatos a 180 napos jogosultsági idő?

A 180 napos jogosultsági időszak számítása során

  • a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani,
  • a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele.

A biztosítási idővel kapcsolatos feltétel alóli kivételek

Az igénylőnek a CSOK iránti kérelem benyújtásakor nem kell biztosítási jogviszonyban állnia, és a 180 napos jogosultsági időre vonatkozó feltételnek sem kell eleget tennie, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának végleges határozata alapján gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) vagy ápolási díjban részesül.

A magyar állampolgárságú igénylőnek (illetve annak a személynek, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni) a CSOK iránti kérelem benyújtásakor nem kell biztosítási jogviszonyban állnia, ha ő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában keresőtevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá válik. Ezen személyek esetében tehát tulajdonképpen teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a CSOK iránti kérelem benyújtása időpontjában rendelkeznie kell legalább 180 nap jogosultsági idővel; azonban a jogszabály lehetővé teszi a számára, hogy csak később létesítsen magyar biztosítási jogviszonyt.

Dr. Bogdán Zsuzsanna (2021-10-12)

CSOK-hoz szükséges biztosítási idő 3 vagy több gyermek esetén

Három vagy több gyermek után új lakás építéséhez vagy vásárlásához akkor igényelhető CSOK, ha az igénylő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában
a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy - ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt - a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerint biztosított vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszony kivételével, valamint
b)    legalább 2 éve folyamatosan
- a Tbj. 6. §-a alapján biztosított, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja,
- a Köznev. tv. hatálya alá tartozó középfokú nevelési oktatási intézményben vagy a Felsőokt. tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatott, és erről büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik,
- a magyar állampolgárságú (illetve a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak tekintett) igénylő keresőtevékenysége alapján valamely más állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, vagy
- a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

A figyelembe vehető biztosítási jogviszonyokat illetően közös az 1, 2 és a 3 vagy több gyermek után igényelt CSOK-ban, hogy nem lehet beszámítani a közfoglalkoztatási jogviszonyt. A 3 vagy több gyermek után igényelt CSOK-nál azonban ezen túl további jogviszonyokat is kizár a jogszabály, méghozzá a következőket:
- álláskeresési támogatásban (ide tartozik az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, az álláskeresést ösztönző juttatás és a nyugdíj előtti álláskeresési segély) való részesülés,
- állami projektértékelői jogviszony,
- köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa.

A 3 vagy több gyermek után igényelt CSOK esetén a jogszabály már nem 180 napra vonatkozóan követeli meg a jogosultsági idő folyamatos fennállását, hanem 2 évre. További feltételt is meghatároz még a jogszabály: a 2 éves időszak számítása során a CSOK igénylését megelőző 180 napos időtartamnak
- a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, vagy
- olyan időszaknak kell minősülnie, amely alatt az igénylő a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül, ide nem értve a Tbj. 6. § (1) bekezdés c), j) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jogviszonyt,
amelybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.

Mikor folyamatos a 2 éves jogosultsági idő?

A 2 éves jogosultsági időszak számítása során
- a különböző, egymást követő jogosultsági időszakokat össze kell számítani,
- a jogosultsági időszakot folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama a teljesítendő jogosultsági időszakba nem számít bele.

A biztosítási idővel kapcsolatos feltétel alóli kivételek
Az igénylőnek a CSOK iránti kérelem benyújtásakor nem kell biztosítási jogviszonyban állnia, és a 2 éves jogosultsági időre vonatkozó feltételnek sem kell eleget tennie, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának végleges határozata alapján GYOD-ban vagy ápolási díjban részesül.

A magyar állampolgárságú igénylőnek (illetve annak a személynek, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni) a CSOK iránti kérelem benyújtásakor nem kell biztosítási jogviszonyban állnia, és a 2 éves jogosultsági időn belül nem kell teljesíteni a 180 napos magyar biztosításra vonatkozó feltételt, ha ő – házastársak, fiatal házaspár vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – a kérelem benyújtásának időpontjában keresőtevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt áll és ezt az illetékes külföldi hatóság vagy a nemzetközi szervezet által kiállított igazolással igazolja, valamint teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vállalja, hogy a támogatási szerződés megkötését követő 180 napon belül a Tbj. 6. §-a szerinti biztosítottá válik.