Ez a tartalom 834 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján a biztosítási jogviszony szünetelésének a következő négy esete különíthető el: Fizetés nélküli szabadság, munkavégzés alóli mentesítés, tevékenység szüneteltetése, és az ún. egyéb esetek.
Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
Példa: Ha a munkavállaló gyermeke gondozása kapcsán igényel fizetés nélküli szabadságot és ezen időtartamban ellátásban – például gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban – részesül, akkor a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Ugyancsak nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszi igénybe, vagy ezen időszakban önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesít Más a helyzet akkor, ha a fizetés nélküli szabadságot azért igényli meg a munkavállaló, mert például építkezik. Ez utóbbi esetben a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetel.
A szünetelés másik esete, amikor a biztosított bármely más okból mentesül a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alól. Ha azonban a munkavégzés (szolgálatteljesítés) alóli mentesítés idejére
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján távolléti díj illeti meg a munkavállalót – többek között – a munkavégzés alóli mentesítés alábbi időszakaira:
A fenti esetekben munkavégzésre nem kerül sor, de mivel a munkavállalót távolléti díj illeti meg, így a biztosítási jogviszonya nem szünetel.
Ugyancsak nem kerül sor a munkavégzésre, ha a munkavállaló keresőképtelen. Amíg a munkavállaló keresőképtelensége kapcsán táppénzre jogosult, addig a biztosítási jogviszony nem szünetel. A táppénz azonban csak adott időszakra, maximum egy évre jár. Ha a munkavállaló táppénzre már nem jogosult, de kéri a keresőképtelenség igazolását az arra jogosult orvostól, akkor azt az orvos köteles kiállítani. A munkavállaló a munkahelyén ezen igazolással bizonyítja, hogy a munkából igazoltan van távol. Azaz a munkavállaló keresőképtelen, munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének a keresőképtelenség kapcsán nem tud eleget tenni. Ez esetben a munkavállaló távolléte munkajogi szempontból rendezett, ugyanakkor a táppénzfizetés hiányára tekintettel a biztosítási jogviszonya szünetel.
A biztosítási jogviszony szünetelésének harmadik esete, amikor a biztosított tevékenységét szünetelteti. Ide a tartoznak a következő esetek:
• az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése (Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozóként tevékenykedő egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz az ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének időpontját.);
Megjegyzés: Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább 1 hónapig és legfeljebb 3 évig szüneteltetheti. Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a bejelenteni. A szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzik. A szünetelés kezdő napja nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál. A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat, de a tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
A szünetelés negyedik esete, az ún. egyéb esetek. Azaz szünetel továbbá a biztosítási jogviszony:
A Tbj. kiemeli, hogy a fentiekben ismertetett biztosítási jogviszony szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a 22T1041-es nyomtatványon a jogviszony szünetelését be kell jelenteni, a szünetelés megkezdésétől számított 8 napon belül. Továbbá a szünetelés végét is jelenteni kell a fenti nyomtatványon, annak befejezését követő 8 napon belül.
A szünetelés kezdetétől, annak teljes időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot az alkalmazottnak, illetve annak a személynek, akinek a biztosítása szünetel, ha ez a személy
Lehetőség van arra, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv teljesítse. A járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha azonban a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesíti a befizetést, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.
Végezetül meg kell említeni, hogy a szünetelés ideje alatt nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. Ha a biztosított szeretné, hogy a szünetelés időszaka a nyugellátásánál is figyelembevételre kerüljön, akkor a szünetelés alatt, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából – 22 százalék nyugdíjjárulék megfizetésével – megállapodást köthet.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér. Erre tekintettel 2022-ben havonta minimum 44.000 forint járulékot kell megfizetni a fenti nyugdíjra kötött megállapodásnál.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól