• FORRÓDRÓT
    • telephone
    • REGISZTRÁCIÓ
    • BEJELENTKEZÉS

Szakterületek:

  • személyi jövedelemadó
  • társasági adó
  • SZOCHO
Ez a tartalom 533 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Bővült a személyi kedvezmény érvényesítésének lehetősége

2019. 05. 16.

Sok lassú lefolyású vagy végleges betegségben szenvedő adófizető nem tudja, hogy a betegsége a személyi jövedelemadózás szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül, és a velejáró nehezített életvitel többletköltségeire tekintettel adókedvezményre jogosult. Különös tekintettel a jogosultak körének bővülésére és a visszamenőleges érvényesíthetőség lehetőségére, cikkünkben összefoglaltuk a személyi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges tudnivalókat.

Kinek jár a személyi kedvezmény?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 40. §-a értelmében a súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezmény címén, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától, ezen állapot fennállása idején, havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér öt százalékának megfelelő összegű (2018-ban havi 6900 forint, 2019-ben havi 7450 forint) adókedvezményt vonhat le az összevont adóalapja adójából, ha
–    rendelkezik a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet alapján kiállított igazolással, vagy
–    a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szerinti rokkantsági járadékban részesül, vagy
–    fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.

Az összevont adóalap adóját csökkentő személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a fogyatékos állapot minősítésére vonatkozó előírásokat, illetve a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. E rendelet melléklete BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódok szerint több száz kedvezményre jogosító diagnózist tartalmaz a következő csoportosításban:
–    hallási fogyatékosság,
–    látási fogyatékosság,
–    mozgásszervi fogyatékosság,
–    elzáródást okozó érbetegségek, szívbetegségek,
–    idegrendszeri betegségek,
–    súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek,
–    veleszületett enzimopátiák (e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek),
–    emésztőrendszeri betegségek (e körbe tartozik – többek között – a gluténérzékenység, endokrin és anyagcsere betegség, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség),
–    egyes daganatos betegségek.

Kedvező változás 2019. január 1-jétől, hogy a felsorolás kiegészült az emlő, a méhnyak, a prosztata, a here rosszindulatú daganatainak, valamint női nemi szervek nem gyulladásos betegségei körébe tartozó következő betegségekkel:
C500 mellbimbó és bimbóudvar rosszindulatú daganata
C501 az emlő központi részének rosszindulatú daganata
C502 az emlő felső-belső negyedének rosszindulatú daganata
C503 az emlő alsó-belső negyedének rosszindulatú daganata
C504 az emlő felső-külső negyedének rosszindulatú daganata
C505 az emlő alsó-külső negyedének rosszindulatú daganata
C506 az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata
C508 az emlő átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C509 emlő rosszindulatú daganata, k.m.n.
C530 endocervix rosszindulatú daganata
C531 exocervix rosszindulatú daganata
C538 a méhnyak átfedő elváltozása, rosszindulatú daganata
C539 méhnyak rosszindulatú daganata, k.m.n.
C56 a petefészek rosszindulatú daganata
C61 a prosztata rosszindulatú daganata
C620 nem descendált here rosszindulatú daganata
C621 descendált here rosszindulatú daganata
C629 here rosszindulatú daganata.
N800 a méh endometriosisa
N801 a petefészek endometriosisa
N802 a petevezető endometriosisa
N803 a medencei hashártya endometriosisa
N804 a rectovaginalis septum és a hüvely endometriosisa
N805 bél endometriosis
N806 endometriosis bőrhegben
N808 egyéb endometriosis
N809 endometriosis

A Korm. rendelet melléklete szerinti fogyatékosság
–    halláskárosodás esetén annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van;
–    mentális és viselkedészavarok esetén annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.

A Korm. rendelet melléklete szerinti fogyatékosság látáskárosodás esetén annál állapítható meg, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval mindkét szemén legfeljebb 5/70, az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik, illetve, akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Mozgásszervi fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt nem képes igénybe venni, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul.

Mozgásszervi fogyatékosságok:
–    végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;
–    végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50 százalékos mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;
–    végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50 százalékos mértékben korlátozzák;
–    gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50 százalékos mértékben tartósan nehezítik;
–    vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50 százalékos mértékben korlátozó hatásuk van;
–    a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50 százalékos mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.

Hogyan kell igazolni a súlyos fogyatékosságot?

A súlyos fogyatékosság minősítésének igazolását a háziorvosnál, vagy a betegség jellegétől függően a diagnózist megállapító szakorvosnál lehet kezdeményezni. Az igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve az általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

Az igazolásnak tartalmaznia kell
–    a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét,
–    az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,
–    a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítását,
–    ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályát,
–    az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Ha a fogyatékos állapot végleges, azt elegendő egyszer igazolni, új igazolást csak a meglévő igazolás hatályának megszűnése esetén kell kérni.

Az igazolásról a kiállító intézménynek/háziorvosnak a K51 jelű nyomtatványon adatszolgáltatást kell teljesítenie az adóhatóság számára.

Sajnos gyakran előfordul, hogy az illetékes orvos nem ismeri pontosan az igazolásra vonatkozó jogszabályokat, ezért érdemes felkészülni, és azokat akár papír alapon, akár például okostelefonon bemutatni, sőt célszerű az interneten ajánlott igazolási űrlapot letölteni és átadni az orvosnak.

Fontos tudnivaló, hogy a személyi kedvezményt
–    orvosi igazolás nélkül veheti igénybe az, aki a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szerint rokkantsági járadékban részesül;
–    a támogatást megállapító határozat alapján érvényesítheti az, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály [1998. évi XXVI. törvény; 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet] szerint megállapították.

Hogyan lehet a kedvezményt érvényesíteni?

A személyi kedvezmény a kifizető felé tett adóelőleg-nyilatkozat alapján minden olyan adóköteles jövedelemből már a levonandó adóelőlegnél érvényesíthető, amely az összevont adóalapba számít (munkabér, megbízási díj, személyes közreműködés ellenértéke, vállalkozói kivét stb.).

Az összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető. Így az osztalékból, ekho-alapból, kivás, evás bevételből nem lehet igénybe venni, továbbá arra sincs lehetőség, hogy a jogosult a kedvezmény érvényesítésének jogát másnak (például szülőnek, házastársnak) átadja.

Aki nem tudja már januárban megtenni a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot, év közben is bármikor van erre lehetősége, ha szeretné, hogy a továbbiakban a havi bérszámfejtésnél a kifizető azt figyelembe vegye. Annak sincs akadálya, hogy a magánszemély csak az adóévi bevallási tervezet javításával, vagy az önadózóként elkészített bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha nem kívánja a betegségét a kifizető tudomására hozni, vagy ha nem volt minden hónapban az összevont adóalapba tartozó jövedelme (pl. megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, amelynek kifizetésekor az adóelőlegből nem vette igénybe a kedvezményt). Ilyenkor a kedvezmény olyan hónapokra tekintettel is jár, amikor nem történt jövedelemszerzés.

Ha a kedvezményre való jogosultságot esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg, akkor a fogyatékos állapot kezdő napjától (a mindenkori minimálbér figyelembe vételével) az öt éves elévülési időn belül, minden olyan év adóbevallásának egyenként történő önellenőrzésével visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény, amely évben a magánszemélynek volt összevont adóalapba tartozó jövedelme, és egyebekben valamennyi feltételnek megfelel. Ebből a szempontból fontos tudnivaló, hogy a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletnek a súlyos fogyatékosságra okot adó betegségek körét bővítő 2019. január 1-jei módosításához nincs a rendeletben átmeneti szabály a visszamenőleges alkalmazhatóságról. Ugyanakkor a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontja szerint valamely rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra kell alkalmazni. Azonban tekintettel arra, hogy az Szja tv. 40. § (1) bekezdése szerint a személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától annak tartama alatt jár, a betegség fennállásáról kiállított igazolás kiállítása olyan eltérő jogszabályi rendelkezés szerinti ténynek tekinthető, amely megalapozza a visszamenőleges alkalmazás lehetőségét.

Abban az esetben tehát, ha a vonatkozó orvosi igazoláson a fogyatékos állapot kezdő időpontjaként 2019. január 1-jét megelőző dátum szerepel, a kedvezmény az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerinti elévülési időn belül (a 2013-2017. közötti évek vonatkozásában), de legfeljebb az igazoláson megjelölt időponttól kezdődően a betegség tartama alatt, visszamenőlegesen is, 2018-ra pedig a 2019. május 20-áig benyújtandó bevallásban érvényesíthető.  

Az önellenőrizhető években a havi minimálbér alakulása és a kedvezmény összege éves szinten:

 

Év

Havi minimálbér

A kedvezmény éves összege

2017.

127.650 Ft

76.590 Ft

2016.

110.000 Ft

66.000 Ft

2015.

105.000 Ft

63.000 Ft

2014.

101.500 Ft

60.900 Ft

2013.

98.000 Ft

54.600 Ft

 

Akinek tehát a 2013-2017. közötti évekre vonatkozóan van a súlyos fogyatékosságát megállapító igazolása, önellenőrzéssel akár 321.090 forintot is visszakaphat akkor, ha volt az adott években legalább az adott évi kedvezmény összegének megfelelő, összevont adóalap után megfizetett adója.

 

A visszamenőleges érvényesíthetőség lehetőségét az adóhatóság honlapján megjelent rövid tájékoztató is megerősítette, mely szerint „az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az öt éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegség az elmúlt években került diagnosztizálásra, akkor utólag a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatóak”.

Az igazolást meg kell őrizni!

A személyiségi jogok védelme jegyében az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert egy esetleges adóellenőrzésnél a kedvezményre jogosultság ezzel a dokumentummal igazolható. Az adóhatóság ellenőrzéskor a betegség fennállását nem vizsgálhatja, az igazoláson szereplő adatok alapján dönt.

 

 

 

 

 

Surányi Imréné (2019-05-16)