[2022/3. Adózási kérdés – Felszolgálási díj adómentessége. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 4.21. pont]]
A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) alapján a felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A GKM rendelet 2020. december 24-étől hatályos 2. §-a úgy rendelkezik, hogy a felszolgálási díj kifizetésénél közreműködőnek a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló minősül.
Mivel a GKM rendelet nem részletezi az „üzletben alkalmazott munkavállaló” fogalmát, ezért nem kizárólag a felszolgálók, hanem például a szakácsok, konyhai kisegítők, a műszaki, technikai munkát végző munkavállalók, a zeneszolgáltatást vagy egyéb szórakoztató szolgáltatást biztosító munkavállalók is részesülhetnek a felszolgálási díjból adómentesen.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. § (1) bekezdése értelmében munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkáltató pedig az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. A munkaerő kölcsönzés az Mt. 214. § a) pontja szerint olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele munkaviszonyban lévő munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. A kölcsönzött munkavállaló tekintetében a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja.
Az Szja tv. alkalmazásában munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője minősül munkáltatónak a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján. A munkaviszony fogalmát az Szja tv. nem tartalmazza, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 38. pont a) alpontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint e körbe tartozik az Mt. szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok.
Mindezeket figyelembe véve a felszolgálási díjból az üzemeltető munkavállalói és az általa kölcsönzött munkavállalók részesülhetnek adómentesen. Az üzemeltető által megbízott vállalkozás munkavállalói azonban adómentesen nem részesülhetnek a felszolgálási díjból.
A GKM rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni.
A GKM rendeletből nem következik az az értelmezés, hogy a felszolgálási díj összege az alkalmazottak részére történő felosztás és kifizetés előtt csökkenthető lenne az egyébként a kifizetőt terhelő közterhekkel (például általános forgalmi adó, turizmusfejlesztési hozzájárulás, kisvállalati adó) is.
Ez pedig azt jelenti, hogy az ezen a jogcímen befolyt összeget a felosztás szabályairól, arányáról megkötött megállapodás alapján kell felosztani a felszolgálási díjra jogosult magánszemélyek között, és az egy főre jutó összeget a magánszemély jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék mértékével csökkentve kell a jogosultak részére kifizetni. Más közteher csökkentő tételként nem vehető figyelembe.
[Pénzügyminisztérium PM/9039/1/2022, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF- 1648/2022.]
2024. január 1-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett bruttó átlagkereset, mely a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik, a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékét jelenti. Az adatok alapján ez 576 601 forint, amely az előző év július havi átlagkeresetet tükrözi. Az Szja tv. ezt az értéket alkalmazza a 25 év alatti fiatalok és a 30 év alatti anyák kedvezményénél a jövedelemkorlát meghatározásához, és 2024. január 1-jétől hivatalosan is bevezeti a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát. Ismerje meg részletesen a további 2024-es személyi jövedelemadó változásokat a Menedzser Praxis Adó és Tb Különszámában! Kattintson ide, hogy ingyen hozzájuthasson a legfrissebb adózási és tb-témájú összefoglalóhoz, és lépést tarthasson a változásokkal.
Próbálja ki az Adópraxist és a Digitális Adókommentárt két hétig teljesen díjmentesen és győződjön meg azok előnyeiről:
Az email címére elküldtük a megerősítő levelet amivel aktiválhatja a fiókját.
Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunk!
Az Adózási Módszertani Szemle egy gyakorlatias megközelítésű online adószakmai havilap, amely átfogóan követi az adózás világának változásait. Minden nagyobb adónem és több fontos témakör állandó rovatot kapott: Áfa, SZJA, Társasági adó, TB és nyugdíj, járulékok és bérszámfejtés, Kisadók, Helyi adók, Számvitel és adózás összefüggései, Munkaügy és adózás összefüggései.
Az Adópraxis.hu egy folyamatosan frissülő digitális tudástár. Az oldalon megtalálja az aktuális és archív Adózási Módszertani Szemle lapszámokat, kérdéseket tehet fel szakértőinknek, olvashatja az adójogszabályokat és rendeleteket. Korlátlanul használhatja a Digitális Adókommentárt, valamint a szakmai videótárban megtekintheti az aktualitásokra fókuszáló legsikeresebb szakmai napjaink videofelvételeit.
Éves előfizetéséhez az alábbi szolgáltatások járnak még:
Adja meg az email címét, és küldünk egy levelet, amellyel megadhatja új jelszavát.
Tanácsadóink vonalainak foglaltsága esetén ügyfélszolgálatunk fogadja hívását. Szakértőink haladéktalanul, de legkésőbb hat munkaórán belül visszahívják. Szükség esetén ügyfélszolgálati kollégánkkal az Ön számára megfelelő időpontra kérhet visszahívást.
Gyorshírek és magyarázatok az adózási eljárásjog új szabályairól
