Ez a tartalom 290 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A hulladékleadással kapcsolatos adómentes ösztönző juttatás

A hulladékgazdálkodás tavaly nyári szabályai nyomán csak a MOHU alvállalkozói vehetnek át ún. koncessziós hulladékot. A különböző hulladékok visszagyűjtését ösztönző új szabály, hogy a hulladék átvevője által adott juttatás adómentesnek minősül.

Live képzés - jelentkezésed visszaigazolása2023. július 1-jétől kizárólag a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (a továbbiakban: MOHU) koncesszori alvállalkozói vehetnek át a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot tartalmazó hulladékot (koncessziós hulladék).

Adómentes juttatás

Ezzel kapcsolatosan jelent meg a jogszabály, melynek értelmében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.), valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a különböző hulladékok visszagyűjtésének ösztönzése miatt a hulladék átvevője által adott juttatás adómentesnek minősül.

Ennek érdekében került beiktatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)  1. számú melléklet 7.46. pontja, melynek értelmében 2023. december 1-jétől adómentesnek minősül: „a hulladékról szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül, ide nem értve ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik.”

Az Szja tv. 3. § 46. pontja szerint gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Ezen szakasz tehát a kihirdetést követő naptól hatályos, de a juttatás időpontjától függetlenül alkalmazható, a nem gazdasági tevékenység keretében történő átadáskor kapott juttatás esetében.

A hulladékgazdálkodással foglalkozó társaság azért, hogy a hulladékbirtokosokat a hulladék átadására ösztönözze, intézkedéseket tehet, sőt, bizonyos esetekben ez kötelező is számára.

Ösztönző juttatás lehet például:

• az elektromos készülékek, elektronikai hulladékok leadásakor az új készülék vételárába beszámítható, kedvezményre jogosító vásárlási utalvány,
• egyéb szelektíven gyűjtött és hulladékudvarba leadott hulladékoknál pedig akár a meghatározott összegű készpénz is.

Hangsúlyos, hogy az adómentesség az ösztönző juttatás átadásának időpontjától függetlenül alkalmazható.

Ezzel ellentétben viszont nem minősül adómentesnek a juttatás abban az esetben, ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység keretében történik, például, ha egy magánszemély rendszeresen, üzletszerűen hulladékot gyűjt ellenérték fejében. Ilyen esetben az általa kapott ösztönző juttatásra nem alkalmazható az adómentesség.

Hulladék átadásáért fizetett juttatás és a kisadózó adóalanyiság megszűnése (adózási gyakorlat)

Abban az esetben, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki autószerelési tevékenységet végez és a működése során keletkezett fémhulladékot leadja a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-nek vagy az azzal szerződött intézményi szolgáltató részére, akkor a kifizetőtől történő bevételszerzés miatt a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem szűnik meg az egyéni vállalkozó kisadózói adóalanyisága.

Ennek magyarázata az, hogy 2023. július 1-jétől a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt, mint a Ht. szerinti koncessziós társaság a koncessziós szerződésben vállalt állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának keretében biztosítja a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó szolgáltatást az ezt igénybe vevő hulladéktermelő ingatlanhasználó részére.
A MOHU az egyes hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységek körébe tartozó tevékenységeket koncesszori alvállalkozók (a továbbiakban: Koncesszori Alvállalkozó) útján, a velük kötött szolgáltatási szerződések keretében nyújtja.
A Ht. 31. § (1)-(2) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről a hulladékbirtokos gondoskodik oly módon, hogy átadja azt a MOHU, vagy a Koncesszori Alvállalkozó részére, vagy a MOHU, illetve a Koncesszori Alvállalkozó által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül, vagy a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek.
A hulladékbirtokos által a Ht. 31. § (2) bekezdésében meghatározott módon átengedett hulladék a MOHU tulajdonába kerül.
A hulladékot átvevő személy (amely lehet a MOHU vagy más személy) a Ht. 31. § (5) bekezdése alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében ösztönző intézkedést alkalmazhat. Ezen törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet ösztönző intézkedés alkalmazását kötelezővé teheti.
A Ht. 2023. július 1-jétől hatályos 31. §-ának (11) bekezdése szerint az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan a koncessziós társaság által a 92/A. § (2) bekezdése szerint biztosított elektronikus felületen – regisztrációt és a vonatkozó általános szerződési feltételek elfogadását követően – szerződést köt. A koncessziós társaság az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért kompenzációt fizet.

A Ht. értelmező rendelkezései alapján gazdálkodó szervezet alatt a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet kell érteni, ezáltal ezen körbe tartozik az egyéni vállalkozó is.
Ha az egyéni vállalkozó tevékenységével összefüggésben fémhulladék keletkezik, akkor a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Fémtv.) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
A Fémtv. 3. § (4) bekezdése szerint természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3 térfogatú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolható.
A Fémtv. 3. § (7) bekezdése szerint, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag termelődése az adott ingatlanhoz, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet tevékenységéhez köthető, azt az ingatlantulajdonos, illetve az egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet - az értékesítést vagy átadást megelőzően a tárolás helye szerint illetékes fémkereskedelmi hatósághoz történő előzetes bejelentés mellett - a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolását követően - a (7c) bekezdésben foglaltakra tekintettel - kizárólag fémkereskedő részére értékesítheti vagy koncesszori fémkereskedőnek adhatja át.
Továbbá a Kata tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozó kata-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a TESZOR’15 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt.

A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a koncessziós társaság és a katás egyéni vállalkozó, mint gazdálkodó szervezet közötti jogviszony speciális, melynek kereteit a Ht., illetve a Fémtv. adja, a gazdálkodó szervezeteknél képződő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladék képződésének megelőzésével, valamint ezen hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási résztevékenységek részletes szabályairól szóló 272/2023. (VI. 29.) Korm. rendelet pedig a szerződéskötés vonatkozásában határoz meg egyedi szabályokat.

A fentiek értelmében ebben a felek közötti speciális jogviszonyban a Kata tv. szabályozási rendszerében termékértékesítés nem valósul meg, azaz a kifizető által a kisadózó egyéni vállalkozónak juttatott kompenzációból származó bevétel nem eredményezi a kisadózói adóalanyiság megszűnését.