Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • vállalkozások adózása
  • adóigazgatási eljárás
  • cégjog, cégügyletek

Ez a tartalom 132 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kártérítésként értelmezett juttatás munkavállalónak

2023. 01. 23.

Üzemi baleset során a munkavállaló súlyos balesetet szenvedett, melynek nyomán fél karját amputálni kellett. Nem állapították meg a munkáltató felelősségét, ugyanakkor a munkáltató, mintegy kártérítésként, kifizetné a munkavállalónak a művégtagot, aminek az ára 40 millió forint. A kérdés adójogi vonzatait elemezzük.

A munkáltató a művégtagot gyártó cégtől kapott számlát fizetné ki. Mekkora összeg fizethető ki erre a célra? Az áfa visszaigényelhető? Kell-e adózni akár a munkáltatónak, vagy a munkavállalónak ezután a kártérítés után? A munkáltató elszámolhatja költségként ezt a számlát és ha igen, milyen dokumentumok kellenek az elszámoláshoz? 

Első lépésként a nevezett sajnálatos eset adójogi tisztázása szükséges, azaz annak előzetes pontosítása, hogy esetünkben kártérítésről vagy kártalanításról van szó, mivel a két fogalom kezelése egymástól eltérő adójogi helyzetet teremt. A kártérítés tehát a ténylegesen okozott és felmerülő kár megtérítését jelenti. A kártérítés nem jelent termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, ebből adódóan a kártérítést nem lehet számlázni, ezért adóköteles bevételt sem jelenthet. A kártalanítás jogszerű (nem jogellenes) magatartással okozott kár megtérítése melynek során káreseményekből adódóan a károsult kárán túlmenően az egyéb kárát is rendezik.
A Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről) 6:522. § (1)-(2) bekezdése értelmében a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

A kérdésben foglalt eset a kérdésben foglaltak alapján valószínűsíthetően inkább a kártérítés kategóriájába tartozik, de fontos, hogy ennek során a megállapítás az eset összes körülménye alapján történjen. 

Előzetesen pontosításra került, hogy a bekövetkezett üzemi baleset nem a munkáltatót terheli. Feltehetően erről az alapdokumentum, azaz jegyzőkönyv is készült, amiből következik, hogy a munkáltató mentesül a károkozás felelőssége alól. A károsult munkavállaló esetében vizsgálandó, hogy a sajnálatos eset bekövetkezte előtt a kármegelőzés neki felróható okból miért nem történt meg. Mivel az összes körülmény és a tényállás tisztázása előzetesen már megtörtént, ennek alapján lehet az adókötelezettség jogcímét az Szja törvény 1.§ (9) bekezdés a) pontjához igazodóan lehet meghatározni.
Adójogi szempontból esetünkben irányadó az Szja törvény 1. számú melléklet (6.1.) bekezdés a) alpontja melynek értelmében adómentes bevétel az a juttatás, amelyet a magánszemély, mint károsult, jogszabályban meghatározott feltételek szerint, közadakozásból vagy a munkáltatójától segélyként, támogatásként elemi kár, katasztrófa, tűzkár vagy baleset esetén kap. A hivatkozott jogszabályhely nem a kártérítést mentesíti az adó alól, hanem magát a támogatást mentesíti, amit a károsult munkavállaló a munkáltatójától kap.
Továbbá, az Szja törvény 1. számú melléklet (6.1.) bekezdés c) alpontja értelmében a károk megtérülése, valamint a kockázatok viselése körében adómentes bevételnek minősül az a juttatás, amelyet a magánszemély kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, vagyoni elégtételként kap, a jövedelmet pótló kártalanítás kárpótlás és kártérítés kivételével. A leírtakból következően a magánszemélyt nem terheli adófizetési kötelezettség a juttatás tekintetében.

Az áfa oldaláról történő megközelítés alapján az Áfatörvény 259. § (6) bekezdése is rögzíti, hogy a kártérítés nem ellenérték, tehát a kártérítés alapján adólevonási jog nem merülhet fel. Kártalanítás esetében is csak abban az esetben, ha a kártalanításban részesülő által létezett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, akkor értelemszerűen létezik áfakötelezettség is. Mindent egybevetve a számla áfatartalma nem helyezhető levonásba.

Társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról, Tao törvény) tekintetében az esetre vonatkozóan a felmerült összeg elszámolható (amely nincs behatárolva), mivel a cég alkalmazottjáról van szó, és amely kifizetés személyi jellegű kifizetésnek minősül. Ebben irányadó a Tao törvény 3. számú melléklet B fejezet 3. pontja. A jogszabályi rendelkezés értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordításoknak tekinthető
’az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8., 9. és 12. pontban foglaltakra;”

Dokumentumok tekintetében munkaügyi oldalról minden olyan dokumentumot meg kell őrizni, amely ezt a sajnálatos esetet hitelt érdemlően és összefüggően bizonyítja. 

Adójogi oldalon, ugyanezen dokumentumok lesznek azok a dokumentumok, amelyek az adómentességet az Szja és a Tao oldalán is biztosítják.

Leipán Tibor (2023-01-23)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!