Ez a tartalom 849 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kata 2022 szeptemberétől – az átalányadó lehetősége

A kata változás bejelentése óta szinte varázsszó az átalányadózás, mint a megfelelő alternatíva. A kata által nyújtott kedvezményes lehetőséghez hasonlót nem fogunk találni a jelenlegi szabályok között, és a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti közteher-fizetés sem tűnik jó megoldásnak, különösen azok számára, akiknek szinte egyáltalán nincsenek költségeik. Az átalányadó ezt némileg kompenzálja, valamint az adminisztráció és a számítás is sokkal egyszerűbb, hiszen csak a bevételeket kell nyilvántartani.

Az új Kata tv. 15. § (2) bekezdése értelmében 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó, aki nem jogosult az új szabályok szerinti kisadózás alkalmazására, választhatja az Szja tv. 50-56. §-a szerinti átalányadózást, amely választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi.
Az új kata szabályok megfogalmazása okozott némi riadalmat, hiszen abból úgy tűnik, hogy az áttérőknek visszamenőleg a teljes évre meg kell fizetni az átalányadót. A jogszabályt egyelőre nem módosították, ezért – bár a sajtóban megjelentek a Pénzügyminisztérium által adott értelmezések ezzel kapcsolatban – érdemes az átállásról mielőbb dönteni. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) ugyanis eddig is lehetőséget nyújtott a kisadózók számára az átalányadózásra történő átállásra, akár év közben is [Kata tv. 25. § (5) bekezdés]. Ez a szabályozás pedig nem változott és augusztus 31-ig hatályos. Az átalányadózást választó katás egyéni vállalkozónak tehát nincs más dolga, mint augusztus 31-ig átjelentkezni az átalányadó hatálya alá a ’T101E bejelentő és változásbejelentő lapon, amely legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületen nyújtható be a https://onya.nav.gov.hu/#!/login oldalon, de természetesen ügyfélkapun keresztül is be lehet küldeni. 

Az átalányadó választására jogosultak

A korábbi katás vállalkozó abban az esetben választhatja az átalányadózást, ha az adóévi bevétele nem haladja meg a minimálbér tízszeresét, illetve jelen esetben annak arányos részét. Ez egy szeptember 1-től átalányadózó egyéni vállalkozó esetében azt jelenti, hogy a szeptember-december havi bevétele nem fogja meghaladni a 8 millió forintot, pontosabban a 8.021.918 forintot, tekintettel az Szja tv. 50. § (8) bekezdésének megfogalmazására, amely szerint: „A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.” 
Egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül, azaz a Kata tv. szerinti bevételt nem kell figyelembe venni [Szja tv. 50. § (9) bekezdés].
A választás feltételei között egyébként az előző évi bevétel is szerepel, ez azonban csak abban az esetben mérvadó, ha a vállalkozó tavalyi évi bevételei elszámolására az Szja tv. szabályait alkalmazta (pl. olyan vállalkozó, aki tavaly is végzett tevékenységet, de csak idén jelentkezett át a kata hatálya alá). Az ő esetükben a 2021. évi vállalkozói bevételnek 20.088.000 forintot alatt kellett maradnia. Megjegyezzük, hogy a katások ezt a feltételt is teljesítik, hiszen a bevételeik a 12 millió forintot nem is haladhatták meg. 
Ettől eltérően az az egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, akkor választhatja az átalányadózást, ha az árbevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz szeptember-december időszakban a 40 millió forintot.

Az átalányban megállapított jövedelem

A vállalkozási jövedelem szerinti adózás és az átalányadó abban különbözik egymástól, hogy míg az első esetben a ténylegesen felmerült, számlával igazolt költségek számolhatók el a bevétellel szemben, addig átalányadózás esetén legfeljebb az Szja tv.-ben meghatározott mértékű költségátalány érvényesíthető, tételes költségelszámolásra tehát ez esetben nincs szükség és nincs is lehetőség.
Ez pedig a minimális költségekkel rendelkező, szellemi munkát végző vállalkozóknak mindenképpen kedvező.
Átalányadózás esetén a vállalkozói bevételek meghatározása a vállalkozói jövedelem szerinti adózáshoz hasonlóan történik, annyi eltéréssel, hogy átalányadózás esetén – a törvény alapján – nem csökkenthető kedvezményekkel a bevétel. 
Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének számítása tehát a bevételből az egyes tevékenységek szerint a törvényben meghatározott százalékmértékek szerinti költséghányadok figyelembevételével történik. Nagyon fontos, hogy a költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. A ténylegesen végzett tevékenységek szerinti költséghányadok tehát az alábbiak szerint alakulnak: 

• 40 %, ez a főszabály, ha az egyéni vállalkozó nem tud élni a 80, illetve 90 %-os költséghányad érvényesítésével.
• 80 %, akkor alkalmazható, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt [Szja tv. 53. § (2) bekezdés] ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységeket folytat(ott). Illetve amennyiben a kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a meghatározott tevékenységek mellett más kiskereskedelmi tevékenységből is bevételt szerez, úgy a teljes bevételből ő is 80 %-os költséghányadot érvényesíthet.
• 90 %-ot alkalmazhat az az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő, aki az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt.
  Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott magasabb költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.

Átalányadó számítása

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.48. pontja értelmében adómentes az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, azaz 2022-ben 1.200.000 forint. Ez az általános 40 %-os költséghányad alkalmazása esetén 2.000.000 forint bevételnek felel meg.
Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor a 15 százalékos adóelőleget csak az ezt meghaladó alap után kell megfizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig. Ezt a mentes összeget nem kell arányosítani.

Járulék és szocho

Itt egy kicsit bonyolódik a helyzet.

A vállalkozók esetében alapvető szabály, hogy a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a kivét (azaz a vállalkozó „bére”) alapján kell megfizetni. A törvény azonban meghatároz egy minimum összeget, amely után akkor is meg kell fizetni az említett közterheket, ha a tényleges jövedelem ezt nem éri el. Ez az összeg pedig járulék esetében a minimálbér/garantált bérminimum, szocho esetén pedig a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka. Ez eddig rendben is van. Viszont, az átalányadózó esetében a kivét, azaz a tényleges jövedelem tulajdonképpen az átalányban megállapított jövedelem, azaz az adóalap. 
Az adóalap, amely 1.200.000 forintig adómentes. Ez azt jelenti, hogy ennek az összegnek az eléréséig kizárólag a minimális járulékokat kell megfizetni.

A korábbi példánk szerinti vállalkozó adóalapja így pontosan 1.200.000 forint lesz (2.000.000-800.000) szeptember-december havi közterhei pedig a következők szerint alakulnak.

Átalányadó: 0 forint
Tb. járulék: 192.400 forint [(260.000*18,5%) *4]
Szocho: 152.100 forint [(292.500*13%)*4]
              344.500 forint (86.125*4)

A kérdés most már csak az, hogy hogyan alakul az átalányadózó vállalkozó tb. járulék és szocho fizetési kötelezettsége akkor, ha az adóalapja meghaladja az adómentes részt, és magasabb a közterhek minimális alapjánál is. 

Abban az esetben, ha a példabeli, havi 500.000 forintot számlázó vállalkozónál maradunk, ez az ötödik hónapban történik meg, amikor a bevétel már eléri a 2.500.000 forintot, az adóalap pedig a 40 százalékos költséghányaddal számolva 1.500.000 forint lesz. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozó adóalapja az érintett hónapra 300.000 forint lesz, ami magasabb, mint a minimum járulék alapját képező garantált bérminimum, és magasabb a minimum szocho alapnál is (garantált bérminimum 112,5 százaléka), ezért mindkét közterhet a tényleges adóalap összege, jelen esetben a 300.000 forint után kell megfizetni. A havi közterhek ebben az esetben a következők szerint alakulnak:

Átalányadó: 45.000 forint
Tb. járulék: 55.500 forint
Szocho: 39.000 forint
Összesen: 139.500 forint

Kiegészítő tevékenységű átalányadózó egyéni vállalkozó

A kiegészítő tevékenységű átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban számított jövedelme után megfizeti a 15 százalékos személyi jövedelemadót és ezzel eleget is tett a kötelezettségeinek. Abban az esetben tehát, ha az általános 40 százalékos költséghányadot alkalmazó – augusztus 31-ig a kata hatálya alá tartozó – kiegészítő tevékenységű vállalkozó bevétele a szeptember-december időszakban összesen 2.000.000 forint vagy ez alatti, és így az adóalapja 1.200.000 forintnál nem lesz több, adófizetési kötelezettsége nem keletkezik (kivéve természetesen az iparűzési adót, amelyet ebben az esetben az adóalap 1,2-szeres értéke után kell megfizetni).

Az első tanulságok

Azt azért túlzás lenne állítani, hogy az átalányadó tökéletes alternatívája lenne a katának, hiszen egy éven belüli, közel háromszoros közteher-emelést nagyon nehéz elfogadni és megtermelni is, de azoknak a szellemi munkát végző egyéni vállalkozóknak, akiknek nincsenek költségeik, talán érdemes számolgatni egy kicsit, hiszen az szja szerinti közterheknél még mindig kedvezőbb ez a forma.  Az alacsony számlaforgalmat bonyolító, kevés költséggel dolgozó kiegészítő tevékenységű vállalkozók számára például az átalányadó sokkal kedvezőbb lehet, mint a kata.
Azoknak a szerencséseknek pedig, akik a 80 százalékos költséghányad elszámolására jogosultak, talán nem is sokat kell gondolkodniuk, kivéve talán a taxisokat, akik továbbra is jogosultak a kisadózás szerinti közteherviselésre és még cégeknek is szolgáltathatnak, így feltehetően még ilyen kedvező feltételekkel sem fognak tülekedni az átalányadó választásáért.