Megszűnik a nyugdíjasok kereseti korlátja, az éves keretösszeg

Az új társadalombiztosítási törvény 2020. július 1-jén történő hatályba lépésével egyidejűleg jelentős változás következik be a nyugdíjasok járulékfizetési kötelezettségével összefüggésben, ugyanis eltörlésre kerül a kereseti korlát. Cikkünkből megtudhatja, hogy érint-e minden nyugdíjast ez a változás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2020. június 30-áig érvényes 83/B. §-a szerint, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

A rendelkezésben alapján azért említünk nőt, mert a nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet.

2019. január 1-jétől az olyan saját jogú nyugdíjas, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak, így nyugdíjjárulék fizetésére sem köteles. Ebben az esetben már az elmúlt évben sem beszélhettünk nyugdíjjárulék alapjáról, ezért a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott nyugdíjasra az éves keretösszeg már nem vonatkozott. Tehát már az elmúlt évben is korlátozás nélkül volt folytatható a Munka Törvénykönyve szerint végzett keresőtevékenység.

A Tny. 83/B. §-a azonban 2020. július 1. napjával hatályát veszti, így a nyugdíjtörvényünkből teljesen elveszik a kereseti korlátozás. Persze, aki 2020. június 30-ig kimeríti az éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosát), az számolhat azzal, hogy 2020. július 1-jétől szüneteltetésre kerül a nyugdíja. Vigyázzunk, hogy ilyen eset ne forduljon elő!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tny. 83/B. §-át megfelelően alkalmazni kellett arra is, aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült. Ez a fajta kereseti korlát azonban 2020. június 30-a után is fennmarad.

Vajon miért? Azért, mert 2020. július 1-jétől a biztosítás nem terjed ki azokra a keresőtevékenységet folytató személyekre (legyen az bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenység), akik saját jogú nyugdíjasok. Ezek a személyek ettől az időponttól kezdve járulékfizetésre sem kötelezettek.

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék azonban nem nyugdíj. Keresőtevékenység folytatása esetén az ilyen személy járulékot köteles fizetni (2020. július 1-jétől 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot). Ennek jogszabályi alapja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 2020. július 1-jével hatályba lépő új 11. §-a. Ez pedig így szól:

„Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.”

Kísértetiesen hasonlít az új szabály a Tny. korábbi 83/B. §-ára (megjegyezzük, hogy e 11. § átvette a Tny. korábbi 83/B. §-ának egyéb rendelkezéseit is).

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, illetve a táncművészeti életjáradékra vonatkozó jogszabály módosítása folytán a 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-át kell megfelelően alkalmazni az átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesülő személyre is.

Viszont a Tny. 83/C. §-a továbbra is hatályban marad. Eszerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas
-    közalkalmazotti jogviszonyban,
-    rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
-    honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
-    kormányzati szolgálati jogviszonyban,
-    politikai szolgálati jogviszonyban,
-    biztosi jogviszonyban,
-    köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
-    bírói szolgálati viszonyban,
-    igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
-    ügyészségi szolgálati viszonyban,
-    a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
-    a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről – az ellátásban részesülő személynek az előírt bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt.

Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az előbbiekben felsorolt jogviszony megszűnését. Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a nyugdíjast az ellátás szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg.

dr. Futó Gábor
ügyvéd és társadalombiztosítási szakértő