A megváltozott munkaképességű személy utáni kedvezmények

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén a 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadó is mentesülhet a rehabilitációs hozzájárulás alól, (de legalábbis mérsékelheti annak összegét), illetve a dolgozó után fizetendő szociális hozzájárulási adó tekintetében adókedvezményt vehet igénybe.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 22. szakasza értelmében a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályok tekintetében megváltozott munkaképességűnek azt a munkavállalót kell tekinteni, 

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
• aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
• akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
• aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

A szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény tekintetében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.)  13. szakasza értelmében az a személy minősül megváltozott munkaképességűnek, 

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
• aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
• fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.

Meddig vehető igénybe?

Mindkét kedvezménnyel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mikortól és meddig jogosult a foglalkoztató az adott kedvezményre. 

Amennyiben a kedvezményt a fogyatékossági támogatás vagy a vakok személyi járadékának a folyósítása alapozza meg, akkor egyértelmű a helyzet: a folyósítás tartama alatt élnek a kedvezmények.
A Szocho tv. mindezt azzal egészíti ki, hogy amennyiben az adókedvezmény érvényesítésének feltételei már nem teljesülnek, akkor az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe. 

A komplex minősítés időbeli hatálya viszont mindkét kedvezmény esetében „fogósabb” kérdés. 

Ezzel összefüggésben első helyen az Mmtv. 15/A. szakaszát kell megemlítenünk, amit az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény 36. szakasza iktatott be a jogszabályba. E törvényt azért nevezzük meg, mert a módosító szakaszhoz fűzött indoklás szerint a kiegészítés amiatt vált szükségessé, „mert jelenleg a megváltozott munkaképességhez kapcsolódó különféle ellátások, kedvezmények jogosultsági időtartama elcsúszik egymástól, amely a gyakorlatban kezelhetetlen és követhetetlen mind az ügyfelek, mind a foglalkoztatók számára.” 
Az Mmtv. 15/A. § (1) bekezdése a kezdő napot határozza meg: a komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték. Ez alapján tehát a kedvezmények számításának első napja ettől az időponttól indul, még abban az esetben is, ha a komplex minősítés a megállapított egészségi állapot fennállását korábbi időre teszi.  
Ami a komplex minősítés „záró dátumát” illeti, a törvény (2) bekezdése értelmében az a végleges egészségi állapotú, valamint az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) és (1b) bekezdése vagy a 38/C. § alapján a felülvizsgálat alól mentesülő személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig,

• amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében meg kell határozni, a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig, vagy
• amennyiben a rehabilitációhoz szükséges időtartamot e törvény értelmében nem kell meghatározni, és az ügyfél részére

ca) rokkantsági ellátás került megállapításra, úgy a döntésben előírt felülvizsgálat alapján indult közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltéig,
cb) rokkantsági ellátás nem került megállapításra, vagy ellátás került megállapításra, de az a felülvizsgálat döntésben meghatározott időpontját megelőzően megszüntetésre került, úgy az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.
 
Ugyanekkor az a) pontban foglaltakat pontosítja a törvény 39. szakasza, miszerint a 23-24. § alkalmazásában (tehát a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában!) a törvény 33. §-a szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig, a 38/C. § szerint a komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a rokkantsági ellátás időtartama alatt áll fenn. 

Tehát, ha a felülvizsgálat alól – a „közelgő” nyugdíjkorhatár miatt – mentesült rokkantsági ellátásban részesülő személy rokkantsági ellátása megszűnik (erre a nyugdíj igénybevétele miatt kerül többnyire sor), akkor ezt követően nem vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű dolgozóként. 
Ugyanakkor a végleges egészségi állapotú személy esetében elképzelhető, hogy nyugdíjas munkavállalóként is figyelembe vehető megváltozott munkaképességű dolgozóként a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából. 
A szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vonatkozásában ennek nincs jelentősége, hiszen az nyugdíjas munkavállaló jövedelme nem képez adóalapot.