Fontos, hogy a bevételek számításakor a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott mindenféle támogatást figyelmen kívül kell hagyni.
Adómentes őstermelő
A legkisebb őstermelők továbbra is adómentességet élveznek. Az adómentesség az éves minimálbér felét el nem érő őstermelői bevétel esetén alkalmazható. Ez a bevételösszeg 2026-ban 1 936 800 forint (a havi 322 800 forintos minimálbér alapján).
Ha az őstermelő bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor azt nem kell bevallania [Szja tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja].
Ha a bevétel ezt meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.
Átalányadózó őstermelő
Fontos megjegyezni, hogy alapesetben a mezőgazdasági őstermelők adózására az átalányadózás szabályai érvényesülnek, hacsak nem választanak más módot, vagy nem lépik át a kedvezményes értékhatárt. Amennyiben az őstermelő nem ezen adózási módot választja – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett –, az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig kell bejelentenie a választott adózási módot. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a bejelentés arra irányul, hogy az átalányadózás feltételei nem állnak fenn.
Az átalányadózó őstermelő jövedelmét úgy kell megállapítani, hogy a bevételéből 90% költséghányadot kell levonni, és a maradék 10% a jövedelem. Ezt a jövedelmet kell viszonyítani az éves minimálbérhez.
A jogszabály értelmében szja-mentes az átalányadózó őstermelő jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része, a fölött pedig egy szintén kedvező adózást lehet igénybe venni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az éves minimálbér ötszörösének (2026-ban 19 millió háromszázhatvannyolcezer forint) megfelelő éves bevétel az egyik kategória, a másik pedig a minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti (azaz 2026-ban 19 368 000 és 38 736 000 forint) éves bevétel adózása. A bevétel összegébe átalányadózás esetén sem számít bele a kapott támogatás összege.
Az átalányadózás nem befolyásolja a bizonylat-kiállítási kötelezettséget. Emellett – bár az adókedvezmény igénybevételéhez költségszámlát vagy bizonylatot nem kell benyújtani –azokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig (annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt évig, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve hiányukban az adót meg kellett volna fizetni) meg kell őriznie.
Legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő éves bevétel esetén alkalmazandó szabályok
A 2026. január 1-jén érvénybe lépő havi 322 800 forintos minimálbéren számolva tehát 19 368 000 forintig nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, mivel ennek 10%-a (a jövedelem) nem lépi túl az éves minimálbér felét.
A minimálbér ötszöröse és tízszerese közötti éves támogatás nélküli bevételre alkalmazandó szabályok
A 2026. január elsején érvénybe lépő havi 322 800 forintos minimálbérrel számolva ezt az adózási lehetőséget 19 368 001 forinttól 38 736 000 forintig lehet igénybe venni. Ez az összeg egyben az átalányadózás alkalmazásának felső bevételi korlátját is jelenti. Az átalányadózás ezen sávjában is 90%-os költséghányad és 10%-os jövedelemhányad alkalmazásával történik meg az adóalap megállapítása.
Amennyiben ezt a korlátot a bevétel meghaladja, úgy tételes költségelszámolást vagy 10%-os költséghányadot kell alkalmazni az egész bevétel tekintetében.
Tételes költségelszámolás
Az szja alapja a támogatások nélküli bevétel és az igazolt költségek különbsége. Amennyiben az őstermelő bevétele 2026-ban meghaladja a 38 736 000 forintot, akkor tételes költségelszámolást vagy 10% költséghányadot lehet alkalmazni az egész bevétel tekintetében.
Méhészi tevékenységek adózása
A vonatkozó jogszabály adómentessé nyilvánította az Szja. törvényben meghatározott méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét meg nem haladó jövedelmet is. Az átalányadózó méhészek esetében a mentesítő szabály az átalányadózók általános mentességi szabályával (adómentes az éves minimálbér felét el nem érő jövedelem) párhuzamosan alkalmazható.
Az Szja. törvényben az alábbi méhészeti termékek kerültek meghatározásra, melyek tekintetében a kedvezmény igénybe vehető:
- természetes méz (lépes-, termelői és már természetes méz, ideértve az ipari mézet is),
- nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék,
- propolisz (méhszurok),
- méhpempő,
- méhkenyér,
- nyers virágpor,
- szárított virágpor,
- méhméreg, máshova nem sorolt méhészeti termékek,
- méh-anyabölcső,
- párzatlan és párzott méhanya,
- méhcsalád és méhraj.
Őstermelői adókedvezmény
Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint tételes költségelszámolás esetén a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint.
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában feltüntesse az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben vezetett ügyfél-azonosítóját. Az adókedvezmény az adóévben igénybe vett mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.