Július közepétől módosul a piacfelügyeleti törvény

Több helyen is módosult a piacfelügyeleti törvény 2021. július 16. napjától. A változások előírják a magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, és érintik a termékek visszahívásával kapcsolatos vállalkozói önkéntes intézkedéseket. A jövőben a veszélyes termékek kapcsán a logisztikai szolgáltató is felelősséggel tartozik, emellett a hatóság hatásköre is számos ponton kibővült.

Magyar nyelvű használati és kezelési útmutató 

Magyarországon 2021. július 16-áig a használati útmutató átadása csak külön jogszabályban vagy biztonsági szabványban meghatározott termékköröknél, így többi között játékoknál, villamossági cikkeknél vagy egyéni védőeszközöknél volt kötelező. 
2021. július 16. napjától életbe lépett a piacfelügyeleti törvény módosítása, amely szerint Magyarországon értékesített minden nem élelmiszer termékekhez magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell kapniuk a vásárlóknak. 

A jogalkotó annak a gyakorlatnak kívánt ezzel a módosítással gátat szabni, hogy ugyan az árucikk mellett sok nyelven megtalálható a használati és kezelési útmutató, de magyarul nem érhető el az akár összeszerelésben vagy karbantartásban is eligazító leírás. A módosuló piacfelügyeleti törvény a hazai fogyasztók biztonságát szolgálja, egyúttal a rendeltetésszerű felhasználást is segíti, valamint útmutató a termék lényeges jellemzőit, figyelmeztetéseket, piktogramokat, karbantartási és tisztítási utasításokat, összeszerelési rajzokat foglalhat magába, amelyek a fogyasztóra nézve fontosak.

Július 16-ától tehát minden nem élelmiszer termékhez kötelező mellékelni a kezelési és használati útmutatót, azzal, hogy a külön jogszabályban vagy szabványban nem nevesített termékkörökre a magyar nyelvű használati-kezelési útmutató online is kiadható. 

Több vállalkozás saját weboldalán már most is biztosítja az útmutató letöltési lehetőségét. Amennyiben a honlapcím nem helyezhető el a csomagoláson, érdemes lehet az üzlet polcain, akár QR kód formájában tájékoztatni a vevőket az útmutató elérési helyéről.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény ez év július 16-tól a következőképpen módosul a használati és kezelés útmutatóra vonatkozóan:
- A gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie.

- Az importőr köteles biztosítani, hogy a termékhez mellékelt használati és kezelési útmutató a fogyasztók és más végfelhasználók számára magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű legyen, valamint tartalmazza mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz. Amennyiben a gyártó nem mellékelte a termékhez az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály által előírt tájékoztatásokat, az importőr köteles azt pótolni.

- Ha a gyártó a 8. § (5) bekezdésében vagy az importőr a 11. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni.

A vállalkozások önkéntes intézkedései

A 2021. július 16-a előtt érvényes szabályozás alapján a hatósági laborvizsgálatok során kockázatosnak talált termék forgalmazójával, importőrével, gyártójával szemben automatikusan eljárást indított a piacfelügyelet. Azonban a módosításnak köszönhetően a termékek visszahívásában is erősödik a vállalkozások önkéntes intézkedéseinek szerepe, azaz a cégek a kockázatosnak talált árucikkeket a hatóság jelzése nyomán akár meg is semmisíthetik. 

Jó hír tehát a vállalkozásoknak, hogy a július 16-ától hatályba lépett módosítás szerint a kockázat felderítésével nem kezdődik meg rögtön a hatósági eljárás. A vállalkozás néhány napot kap az önkéntes intézkedések megtételére, amelyekkel azt üzenheti vásárlóinak, hogy felelős kereskedőként kiemelten kezeli a biztonságukat. 

A veszélyesnek ítélt termékeket a cégek önként visszahívhatják, maguk gondoskodhatnak akár megsemmisítésükről is, ezzel kiváltva a hatósági eljárást. 

Az önkéntes intézkedésekkel a vállalkozások elkerülhetik a hatósági eljárás adminisztrációs és anyagi terheit, azonban ha határidőben mégsem teszik meg a szükséges lépéseket a hatóság elrendelhet a problémás termék kivonását a forgalomból, súlyosabb kockázat esetén a vásárlóktól való visszahívásra kötelezhetik a kereskedőt, a mulasztó vállalkotást ekkor már bírság kiszabásával is szankcionálhatja a hatóság. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a rövid távú stratégiai cél a fogyasztóvédelmi partnerség elmélyítését, ennek a stratégiának a gyakorlatban is működő példája, hogy az először szabálytalankodó vállalkozást kisebb súlyú mulasztás esetén azonnali szankcionálás helyett csak figyelmezteti a hiba javítására a fogyasztóvédelmi hatóság.

Logisztikai szolgáltató felelőssége

A módosításnak köszönhetően a logisztikai szolgáltató is felelősségre vonatható. Amennyiben az értékesítésilánc más szereplőit nem érik el, a logisztikai szolgáltatóval szemben is eljárhatnak veszélyes termék árusítása esetén a piacfelügyeleti hatóságok. A nem biztonságos termékeket terítő, jellemzően külföldi webáruházak a továbbiakban nem tudják kikerülni a hatóságokat egy közvetítő beiktatásával. 

2021. július 16-ától ugyanis a logisztikai szolgáltató is felel a termék biztonságáért. 

Logisztikai szolgáltatónak csak az minősül, aki a raktározás, csomagolás, címzés és feladás közül legalább kétféle szolgáltatást kínál. Az új előírások szerint azonban minden piacfelügyeleti hatóságnak lehetősége lesz az Európai Unióban letelepedett bármely logisztikai szolgáltatóval szemben eljárnia akkor, ha a gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő nem érhető el. (A szabályozás nem terjed ki a postai és csomagkézbesítési, árufuvarozási szolgáltatásokra). Bár a logisztikai szolgáltatók csak más megoldás híján kötelezhetők (ha az értékesítésilánc többi szereplője nem elérhető), de a többi gazdasági szereplőhöz hasonlóan már rajtuk is számon kérhető a termékbiztonsági előírások betartása. Így a módosításnak köszönhetően a teljesen értékesítésilánc felelős a termékek biztonságáért.

Hatóság hatáskörének bővülése a veszélyes termékek kapcsán

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a hatóság jogosítványai is bővülnek ezen a téren többek között:
- A termékbiztonság területén a vásárlók érdekében a hatóság elrendelheti egy honlap blokkolását, ha oldal veszélyes árucikket forgalmaz.
- A súlyos termékkockázat esetén külön hatáskörben az ellenőrök figyelmeztetést jelentethetnek meg az online oldalon, azonban ha ezzel nem érik el a kívánt eredményt, eltávolíthatják a tartalmat. 

Végül arról is határozatot hozhat a hatóság, hogy korlátozzák a honlapra, applikációba való belépést.