Szívesen válaszol az alábbi témákban:

  • TB-ellátások
  • nyugdíj
  • kifizetőhelyek

Rögzített öregségi nyugdíj igénylése özvegy esetében

2023. 05. 22.

Amikor a házaspár férfi tagja elérte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, nem kérte annak folyósítását, ehelyett a nyugdíj rögzítését kérelmezte. Mi lehet ez?

A társadalombiztosítási szabályok ösztönözni szeretnék, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésekor se menjünk feltétlenül nyugdíjba, hanem – ha egészségünk engedi, és erre lehetőségünk van – a nyugdíj igénybevétele nélkül inkább továbbra is maradjunk munkában.
Ez a törekvés azonban sokáig nem járt túl nagy sikerrel, szinte mindenki igyekszik – persze, ha a jogosultsági feltételeknek megfelel – nyugdíjba menni. A ritka kivételnek számító állampolgároknak is sokszor csalódnia kellett a múltban. Sokan voltak, akik a nyugdíjra való jogosultságot megszerezvén nyugdíj igénybevétele nélkül a további munkavállalást választották annak reményében, hogy egy kicsit megtoldhatják a nyugdíjukat, ám a nyugdíjjogi változások miatt később az ellátásuk jóval alacsonyabb összegű lett, mintha annak idején a nyugdíjazást választották volna.
Csöndben jegeyezzük meg: álláspontunk szerint gyakran a jogalkotó nem képes felmérni az állandó jogszabályi változások következményeit….

Ezt az anomáliát igyekszik kiküszöbölni az ún. rögzített nyugdíj jogintézménye.

Eszerint lehetőség van a nyugdíj összegének folyósítás nélküli megállapítására is. Ez az úgynevezett rögzített nyugdíj.

Az öregségi nyugdíj rögzítését az kérheti, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, és eddig az időpontig az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (legalább 20 év) is rendelkezik.

Mit is jelent ez?

Annak, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte [és eddig az időpontig rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel is] kiszámítják a nyugdíj összegét (mintha nyugdíjba menne), de a nyugdíj folyósítására ténylegesen nem kerül sor. Viszont tudja, hogy mennyi lenne a nyugdíj összege, ha tényleg nyugdíjba vonult volna!
Aki így a nyugdíj kiszámítását, vagyis rögzítését kérte, és (a nyugdíjkorhatáron túl) tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ennek időtartama alatt nem kéri a nyugdíj megállapítását (folyósítását), ezt követően később a tényleges nyugdíjba menetel idején választhat:
a) vagy a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj folyósítását, vagy
b) e helyett a korábban kiszámított (rögzített) nyugdíj időközi emelésekkel növelt összegének folyósítását kéri.

Így a nyugdíjas nem fogja megbánni döntését, – bár visszamenőleges időre nem jár nyugdíj – de a két összeg közül azt a nyugdíjösszeget kapja, amely reá nézve kedvezőbb, a b) pont szerinti összeg ugyanis már tartalmazza a kiszámítást követő időre bekövetkezett évenkénti emeléseket is.

Amennyiben a rögzített nyugdíj megállapítása után az igénylő mégsem tudna legalább újabb 365 napot dolgozni, és így az előírt 365 naptári nap szolgálati idő megszerzése előtt vonul nyugdíjba, a választási lehetőség már nem illeti meg. Ilyenkor a rögzített nyugdíj nem folyósítható, csak a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított nyugdíj.

Aki a rögzített nyugdíj megállapítását kérte, a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjáig nem minősül öregségi nyugdíjban részesülőnek. Nem kérheti az öregségi nyugdíj rögzítését, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazásig eltelt idő fele része alatt özvegyi nyugdíjat vett fel.
A rögzített nyugdíjat tehát időben igényelni kell: ellenkező esetben utóbb nem lehet úgy okoskodni, hogy jobban jártam volna, ha kértem volna! Erről ugyanis a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek határozatot kell hoznia.

Végül nézzünk egy példát!

A házastárs többet dolgozott tovább, mint 365 nap, három évig munkában maradt. Aztán váratlanul meghalt. Most már ő nem tud semmilyen nyugdíjat igényelni, felesleges volt a nyugdíj rögzítés? Egy szempontból biztos, hogy nem!
A feleség nem várt semmire, ahogy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt azonnal nyugdíjba ment. Most azonban, hogy házastársa elhunyt, jogosulttá vált özvegyi nyugdíjra. Itt érvényesíteni lehet a férj által szerzett jogot, a magasabb összegből fogják kiszámítani az özvegyi nyugdíját. Mivel a feleség már maga is saját jogú nyugdíjban részesül, annak az összegnek harminc százalékát fogja kapni, ami a jogszerzőt a halála napján megillette volna.

dr. Futó Gábor (2023-05-22)

Adózási Módszertani Szemle + Adópraxis előfizetés megrendelése

Rendelje meg az Adózási Módszertani Szemle és az adopraxis.hu digitális tudástár szolgáltatásunkat!