Hogyan alkalmazzuk a transzferár szabályokat a 2025. évi dokumentációk során?

A 2025. évi transzferár dokumentációk elkészítése során kiemelt jelentősége van annak, hogy az adózó helyesen válassza meg az alkalmazandó jogszabályt, és megfelelően kezelje az új szabályozásból fakadó tartalmi és adminisztratív változásokat. Cikkünk áttekinti, mely esetekben alkalmazható már az új transzferár rendelet, mikor indokolt még a korábbi szabályok szerint eljárni, és milyen új kötelező elemek jelennek meg a helyi dokumentációban. A témát Ferik Edit jogi szakokleveles közgazdász 2026. március 4-i díjmentes szakmai előadásán részletesen elemezni fogja.

Ezt a cikket frissítettük a legújabb információkkal!

Olvassa el itt!
Szerző: AdóPraxis

Az új, 45/2025. (XII. 23.) NGM transzferár rendelet több ponton részletesebb tartalmi elvárásokat fogalmaz meg a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek bemutatására vonatkozóan. A változások lényege a dokumentációs kötelezettség átalakulása: kevesebb, de tartalmilag alaposabb és jobban alátámasztott információt vár el a jogalkotó.

Az új és a korábbi transzferár rendelet alkalmazása a 2025. évi dokumentációknál

A 2025. évi transzferár dokumentációk elkészítése során nem minden esetben alkalmazható automatikusan az új rendelet, mivel az alkalmazandó szabályozás függ az érintett ügyletek időbeli hatályától és a dokumentációs kötelezettség keletkezésének időpontjától. A korábbi transzferár rendelet előírásait kell alkalmazni azoknál az ügyleteknél, amelyek esetében a kapcsolt jogviszony vagy az ügylet teljesítése még az új rendelet hatálybalépését megelőzően történt. Ilyen esetben a dokumentáció tartalmát és szerkezetét a korábbi szabályozás szerint kell kialakítani.

Mit jelentenek a gyakorlatban az adminisztratív könnyítések?

A könnyítések elsősorban strukturális jellegűek, miközben az egyes ügyletek gazdasági tartalmának bemutatása továbbra is elvárt, és hiányosság esetén a NAV utólag részletes adatszolgáltatást kérhet be.

A fődokumentáció alóli mentesülés feltételei és korlátai

Az új, 45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet egyértelműsíti, hogy a fődokumentáció készítése alól mentesülhet az a magyar adózó, aki nem tartozik olyan multinacionális vállalatcsoporthoz, amelyre csoportszintű transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik. A mentesség ugyanakkor nem zárja ki, hogy egy NAV-ellenőrzés során az adóhatóság a kapcsolt ügyletek csoportszintű összefüggéseit vizsgálja.

Új kötelező tartalmi elemek a helyi transzferár dokumentációban

A helyi transzferár dokumentáció tartalmi elvárásai több ponton szigorodnak, mivel az ügyleteket, és azok gazdasági tartalmát, üzleti indokoltságát és szerződéses feltételeit is részletesen be kell mutatni. Emellett az alkalmazott árképzési módszer választását a funkcionális elemzés eredményeivel összhangban kell megindokolni, továbbá az összehasonlíthatósági elemzések esetében a kiválasztott adatok és szűrési lépések megalapozottságát is alá kell támasztani. Az új szabályozás nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy a dokumentáció ténylegesen tükrözze az ügylet gazdasági realitását, és ne pusztán formális leírásként szolgáljon.

A funkcionális elemzés szerepének felértékelődése

Az új rendelet a funkcionális elemzést az árképzés alapját képező kulcselemként kezeli, mert ennek keretében kell bemutatni, hogy az egyes kapcsolt felek az ügylet során milyen tényleges tevékenységeket látnak el, milyen üzleti és pénzügyi kockázatokat viselnek, illetve mely eszközök és immateriális javak használatához kapcsolódik az ügylet. A funkcionális elemzés hiányosságai ezért közvetlenül befolyásolják az alkalmazott árképzési módszer értékelhetőségét és a szokásos piaci ár alátámasztását egy NAV-ellenőrzés során.

Könyvelési rendszerek és belső nyilvántartások felkészítése

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknek a könyvelésben és a belső nyilvántartásokban egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük. Ide tartozik például a kapcsolt ügyletek elkülönített főkönyvi kezelése, az alkalmazott transzferár-módszerhez illeszkedő árképzés következetes könyvelése, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentációban bemutatott számítások a könyvelési rendszerből tételesen visszakereshetők. Ennek hiányában a transzferár dokumentáció tartalma egy NAV-ellenőrzés során könnyen megkérdőjelezhetővé válik.

A NAV ellenőrzés kockázatai az új rendelet tükrében

Az új transzferár rendelet alkalmazása során a NAV-ellenőrzések kockázata elsősorban a dokumentáció belső ellentmondásaihoz kapcsolódik. Gyakran előfordul, hogy a funkcionális elemzésben bemutatott tényleges tevékenységek nem állnak összhangban a dokumentációban szereplő árképzéssel, vagy hogy a helyi transzferár dokumentációban szereplő számítások nem vezethetők vissza egyértelműen a könyvelésben szereplő adatokra. A 2025. évi dokumentációk esetében további ellenőrzési kockázatot jelenthet, ha az új és a korábbi transzferár rendelet előírásai keverednek, és az adott ügyletnél nem egyértelmű, hogy mely szabályozást alkalmazták.

Az új transzferár rendelet valódi könnyítéseket tartalmaz az adminisztratív struktúra szintjén, ugyanakkor szigorúbb a tartalmi elvárásokat tekintve. A 2025. évi dokumentációk elkészítése során különösen fontos, hogy pontos adatkezelésre és megalapozott szakmai döntésekre van szükség a kockázatok minimalizálása érdekében.

Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Előadónk részletesen bemutatta az új transzferár-rendelet gyakorlati alkalmazásának kérdéseit, és kitért arra is, hogy a 2025-ös adóévre készülő dokumentációk esetében mikor választható az új, illetve mikor indokolt a korábbi szabályozás alkalmazása. Az előadás során szó esett a dokumentációs értékhatár emeléséről, a fő dokumentáció készítésének új feltételeiről, a szegmentált eredménykimutatás szerepéről, valamint a szolgáltatások esetében kötelezővé váló benefit-teszt gyakorlati követelményeiről is. 

Ezen kívül további gyakorlati kérdések is felmerültek:

 

  • Alkalmazható-e vegyesen a két szabályozás, például a 150 millió forint alatti ügyletekre az új, a többi ügyletre a régi rendelet alapján?
  • Szükséges-e szegmentált eredménykimutatás készítése akkor is, ha az összehasonlító árak módszerével történik a szokásos piaci ár meghatározása?
  • Minden kapcsolt szolgáltatás esetén el kell-e végezni a benefit-tesztet, vagy ez csak az immateriális javakhoz kapcsolódó ügyletekre vonatkozik?
  • Mi a teendő, ha a kapcsolt ügyletben alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, és milyen lehetőségek vannak a korrekcióra?
  • Kell-e adatot szolgáltatni a TAO-bevallásban a változatlan áron történő költségátterhelésekről, ha azok összevont értéke nem éri el a dokumentációs értékhatárt?
  • Hogyan kezelhető a gyakorlatban a rutinentitások kiválasztása adatbázis-szűrés során, ha a keresési feltételek ezt közvetlenül nem teszik lehetővé? 


Előadónk a felmerült kérdések kapcsán részletesen ismertette az új transzferár-rendelet gyakorlati értelmezésének legfontosabb szempontjait A videó itt visszanézhető.