Azon esetekben, ahol az adótartozás végrehajtás útján nem szedhető be az adóhatóság kezdeményezheti a társaság felszámolását vagy kényszertörlését. Ezekben az esetekben a gazdasági társaságoknál az adóhatóság vizsgálja, hogy a cég képviselője az eljárást megelőzően az ügyvezetési feladatait a jogszabályoknak megfelelően látta-e el. Addig ugyanis amíg a társaság nem lesz fizetésképtelen, addig az ügyvezetési feladatokat a társaság, utána viszont a hitelezők érdekeinek megfelelően kell ellátni. A hitelezők érdeke, hogy a társaság vagyona megmaradjon, a befolyó bevételeket pedig az adós a gazdálkodó szervezet a tartozásainak csökkentésére fordítsa.
Azon volt képviselőkkel szemben, akik nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látják el ügyvezetési feladataikat az adóhatóság polgári peres eljárást kezdeményez először a képviselő felelősségének megállapítása, majd az okozott kár megtérítése iránt. Ezen perek során az ügyvezetők magánszemélyként a teljes vagyonukkal felelnek a felszámolási és kényszertörlési eljárás alá került társaság meg nem fizetett tartozásaiért.
Sok vezető tisztségviselő úgy gondolja, hogy ha nem tesz eleget a beszámoló készítési és letétbe helyezési kötelezettségének, illetve a társaság könyvelési anyagát eltűnteti, elkerülheti a felelősségre vonást, hiszen az adóhatóság nem tud vagyontárgyak és pénzek mozgásáról. A jogszabály az ilyen magatartást folytatók esetében a rosszhiszemű magatartást vélelmezi, azaz a felelősségük automatikusan megállapítható.
A NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága az elmúlt 4 évben több, mint 100 peres eljárást kezdeményezett, ahol a pernyertességi mutató meghaladja 95%-ot.
Az adóhatóság, mint hitelező vesz részt ezekben a peres eljárásokban, ezért lehetőség van a perben, illetve peren kívül is egyezség megkötésére, melyet az alábbi eset jól szemléltet.
Az adóhatóság keresetet nyújtott be egy felszámolás alá került, 4 és fél millió forint adótartozást felhalmozó társaság egykori képviselői ellen. A keresetben az adóhatóság a volt képviselők terhére rótta, hogy saját maguk részére fizettek ki jelentős összegű tagi kölcsönt egy olyan időpontban, amikor a társaság komoly fizetési és likviditási gondokkal küzdött.
A perbe vont volt képviselők peren kívüli egyezség útján kísérelték meg tartozásuk rendezését. Egyezségi ajánlatukban vállalták, hogy a társaság 4 és fél millió forint összegű tartozását két részletben megfizetik az adóhatóság részére, aki pedig a teljes tartozás megfizetése esetén a pertől eltekint. A volt képviselők az egyezségi megállapodásban foglaltakat teljesítették, ezáltal a per okafogyottá vált és megszűnt.
Amennyiben a bírósági ítéletben foglalt fizetési kötelezettségét a magánszemély nem teljesíti, az adóhatóság bírósági végrehajtó útján kezdeményezi a peres összeg behajtását.
(NAV)