Számlák és bizonylatok a vendéglátásban
A vendéglátás áfa-elszámolásának legfőbb dokumentuma a számla („normál” számla vagy egyszerűsített adattartalmú számla), amely lehet papír alapú és elektronikusnak minősülő is.
Egyszerűsített adattartalmú számlát akkor lehet kibocsátani, ha a vendég készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel (pl. debit- vagy creditkártyával) fizet, vagy az ellenérték nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő értéket.
Abban az esetben, ha a vendég nem áfa-alany, a szolgáltatás ára a 900 ezer forintot nem haladja meg és a vendég nem kér számlát, akkor a nyugta is elegendő. A nyugtának két formája ismeretes: kézi nyugta (általában nyugtatömb) és a pénztárgéppel kiállított nyugta.
A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet) 1. számú melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek esetén a pénztárgép használata kötelező.
A pénztárgéprendelet úgy rendelkezik, hogy nyugtaadási kötelezettségüknek pénztárgéppel kötelesek eleget tenni a TEÁOR’25 alapján 56.11 tevékenységi körbe sorolt éttermi vendéglátási tevékenységet folytatók, továbbá a 56.30 tevékenységi körbe sorolt italszolgáltatást folytatók. Máshová sorolt vendéglátás esetén a pénztárgép használata nem kötelező. A pénztárgép használatra kötelezettek használhatnak online pénztárgépet vagy hardver alapú elektronikus pénztárgépet is. Az érintettek felhőalapú elektronikus pénztárgépet egyelőre nem használhatnak.
A vendéglátóipari egységekben reprezentációnak minősülő étel és italfogyasztás is lehetséges. A bankkártyás/hitelkártyás fizetés nem tiltott. Ebben az esetben számlamentes elszámolásra is lehetőség nyílik. Ilyen esetben is feltétlenül szükség van az elszámoláshoz nyugtára, de nem felel meg nyugtának az éttermek ún. számoló cédulája.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 11. számú melléklete 2026. szeptember 1-jétől módosul.
Az adóalany az e-nyugták és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratok, számlák és számlával egy tekintet alá eső okiratok törvény szerint kötelező adatairól, azok kiállításával egyidejűleg, jogszabály szerint rendszeresen adatot szolgáltat a NAV részére.
Az adóalany a nyugta, nyugtával egy tekintet alá eső okirat, kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat, az e-nyugtákat, és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratokat, törvény szerinti adattartalmáról a kibocsátást követő 3 naptári napon belül köteles lesz adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatást a NAV által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell majd teljesíteni.
A vendéglátás általános forgalmi adója
Az alkalmazandó áfakulcsok
A vendéglátás során elfogyasztott étel és ital esetében az 5 százalékos és a 27 százalékos áfakulcs egyaránt előfordulhat. Az Áfa tv. 3. számú melléklete alapján 5 százalék az adókulcs az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (pl. a helyben készített, ott elfogyasztott kávé, limonádé, tea, sűrítményből készített szörp, almafröccs, alkoholmentes koktél, turmix). A fagylaltra, a tiramisura vagy más, alkoholt is tartalmazó ételre – az egyéb törvényi feltételek teljesülése esetén – alkalmazható az 5 százalékos adókulcs, figyelemmel arra, hogy az ételforgalomra nem vonatkozik a „nem alkoholtartalmú” kitétel. A besorolás során az Áfa tv. a TESZOR’15 56.10 tevékenységbesorolásra hivatkozik. Megjegyzendő, hogy már a TESZOR’25 alkalmazandó.
A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében étel és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására egyaránt sor kerüljön. Mindamellett a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik a kedvezményes adómérték alá, ha a felszolgált ital helyben készített, és nem tartalmaz alkoholt, valamint étkezőhelyi vendéglátás keretében valósul meg. A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy kitöltik és citromkarikával ízesítik, díszítik.
Az sem szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, a szolgáltatásnyújtás az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat. Az önkiszolgáló étkeztetésben az éttermi szolgáltatások körébe tartozik az étel és ital készítése, felszolgálás (pincérszolgáltatás) nélkül olyan étkezőhelyen, ahol ülőhelyek vannak. Így, ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásához megfelelő környezet, eszközök (például asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta stb.) áll rendelkezésre, és azok tisztántartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), szolgáltatásnyújtás valósul meg, függetlenül attól, ki biztosítja ezeket. Ez vonatkozik a plázák éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra értékesítés esetén is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy például a fogyasztáshoz kapcsolódó mosdóhasználatot, illetve előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem (illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja. Az, hogy az önkiszolgáló étteremben a tálca visszavitele a vendég feladata, de a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezet, eszközök egyébként biztosított, az ügylet szolgáltatásnyújtás jellegét nem kérdőjelezi meg.
Ha a vendég olyan vendéglátóipari egységben fogyaszt italt, amely nem rendelkezik melegkonyhával, nem alkalmazható rá a kedvezményes adómérték.
Éttermi szolgáltatásnak minősül az ételek, italok közlekedési eszközökön, például vasúti étkezőkocsiban vagy hajón történő elkészítése és felszolgálása is, az ital étel nélkül történő felszolgálása azonban nem.
A vendéglátás keretében 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az alábbi esetekben:
- helyben készített alkoholtartalmú ital (pl. alkoholos koktélok),
- nem helyben készített bárminemű ital (akár alkoholtartalmú, akár nem),
- elvitelre kért étel és ital (akár alkoholtartalmú, akár nem).
Ugyancsak 5 százalékos áfakulcs vonatkozik az előadóművész személyes közreműködésével a vendéglátás keretében nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatásra (pl. az étteremben zongorista is fellép). Az élőzenei szolgáltatást nyújtó vendéglátóhelyek társasági adókedvezményt is érvényesíthetnek.
A fix díjas étel-ital fogyasztás
Amennyiben a szolgáltató nem határozza meg külön a kedvezményes adómérték alá tartozó forgalom és az azon kívüli italforgalom adóalapját (ide tartozik például az az eset, amikor a szolgáltató fix áron korlátlan étel és italfogyasztást biztosít a vendégeinek), és e megosztást nem jeleníti meg a szolgáltatást kísérő bizonylaton, akkor a szolgáltatás egészére 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni.
Az étteremben felszolgált menü
Előfordulhat, hogy az étteremben a menü ára nem helyben készített italt is tartalmaz (pl. palackozott üdítő). Ebben az esetben ügyelni kell a számlázásra, ugyanis az étel csak akkor viseli a kedvezményes adókulcsot, ha a számlában külön feltüntetésre kerül. Ebben az esetben az étel 5 százalékos, az ital 27 százalékos adó terhet visel.
Amennyiben a menü adóalapján belül nem kerül meghatározásra a kedvezményes adókulcs alá tartozó ételforgalom és az azon kívüli, nem helyben készített italforgalom adóalapja (pl. 3 500 forint/adag), akkor a szolgáltatás adóalapjának egészére a 27 százalékos adómértékkel kell meghatározni a fizetendő adót.
Az elviteles fogyasztás
Sok olyan vendéglátóhely működik, ahol nem csupán a helyben történő fogyasztást teszik lehetővé, hanem az étel-ital elvihető. Az elviteles fogyasztás azt jelenti, hogy a vevő eredeti szándéka szerint nem a vendéglátóhelyen fogyasztja el az ételt vagy italt, hanem azt becsomagolva magával viszi. Ez esetben az alkalmazandó áfakulcs 27 százalék. Ez akkor is igaz, ha a vendég meggondolja magát és helyben elfogyasztja az ételt.
Automatikus ételelvitel is lehetséges. Ez akkor fordul elő, ha az adott vendéglátóhely nem biztosít megfelelő ülőhelyet és kiegészítő szolgáltatásokat (pl. piaci lángossütők, halsütő standok, pálinka kimérése helyben fogyasztásra, kóstoltatása). Ekkor az adott helyen történő vásárlás elvitelesnek számít.
Nem számít elviteles fogyasztásnak (termékértékesítésnek), ha a vendég megrendelte az ételt az étteremben, egy részét elfogyasztotta, de azt kéri, hogy a maradékot csomagolják be a részére. Ebben az esetben a vendég eredeti szándéka az éttermi szolgáltatás igénybevétele volt, így a részéről igénybe vett szolgáltatás nem minősül termékértékesítésnek.
Az ételkiszállítás
A vendéglátóhelyek nemcsak helyben történő vagy elviteles fogyasztást tesznek lehetővé. Egyre több étterem vállal ételkiszállítást is. A kiszállításos fogyasztás azt jelenti, hogy a vásárló egy meghatározott címre kéri az étel vagy ital kézbesítését, amelyet a vendéglátóhely saját futárja vagy egy külső futárszolgálat szállít ki. Ilyenkor a szolgáltatáshoz nem jár bekészítés, tálalás és dekoráció. Nem jár evőeszköz, tányér, és ami a legfontosabb: személyzet sem.
Ebben az esetben 27 százalék áfakulcs alkalmazandó. A házhoz szállított étel és ital értékesítése nem szolgáltatásnyújtásnak, hanem termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében, ezért nem alkalmazható a kedvezményes adómérték. Kérdéseket vet fel azonban a bizonylatolás. Az étel megrendelője többféle módon rendezheti a tartozását:
- a kiszállított étel átvételekor a megrendelő készpénzzel fizet. A pénzzel a futár fog elszámolni és az elszámoláskor kell beütni a pénztárgépbe a kérdéses összeget.
- a kiszállított étel átvételekor a megrendelő kártyával fizet. Ebben az esetben nincs készpénzmozgás, hiszen az étel-ital ára beszedéssel a vendéglátóhely számlájára kerül. Nem kell számlát kiállítani, nyugta is elegendő lesz, ha annak feltételei fennállnak és a vevő nem kér számlát.
- az is előfordulhat, hogy egy hétre vagy egy hónapra előre megrendelik az ételt és átutalással fizetnek.
Catering szolgáltatás
A catering angol eredetű szó, mely jelentése tömegélelmezést jelent. A gyakorlatban rendezvényekre kihelyezett étel- és italszolgáltatás formájában találkozhatunk vele. A catering nem pusztán ételkiszállítás, hanem komplex szolgáltatás: magában foglalja az ételek elkészítését, a helyszínre szállítását, a tálalást, sőt a teljes felszolgálást és a dekorációt is.
A catering szolgáltatás, valamint az ételkiszállítás lényege az, hogy lehetővé teszik, hogy egy étkezéssel összekapcsolt rendezvényt ne csak étteremben lehessen megtartani. Épp ez a probléma hívta életre magát a szolgáltatást: a szabad, nemcsak kizárólag vendéglátóhelyekre korlátozott helyszínválasztás igénye. Mindez persze mást jelent egy finger food-os (ínyenc falatkás) állófogadás, vagy egy pincérekkel megkoreografált, elegáns vacsora esetében. A catering tartalmazhatja a dekorációt, és a rendezvény sok más különleges elemének biztosítását.
A catering szolgáltatás esetén az étel-ital szolgáltatás – függetlenül attól, hogy saját eszközeit bocsátja rendelkezésre a szolgáltatásnyújtó – minden esetben a 27 százalékos adómérték alkalmazandó.
Munkahelyi étkeztetés
Ha az adóalany az étkeztetést olyan vendéglátóegységben végzi, amelynek fő célja a munkavállalók étkeztetése, vagy ha vendéglátóegységet a munkáltató üzemelteti, illetve a munkáltató (vagy akár az irodaház üzemeltetője) szerződéssel rendelkezik a munkavállalók kizárólagos étkeztetésére, akkor az adott vendéglátóegység a TESZOR’15 56.29.20 besorolásba kerül, ezért az étkezőhelyi szolgáltatás kapcsán az általános adómértéket (27 százalék) szükséges alkalmazni.
Ugyanez a besorolás érvényesül, ha az adóalany a tevékenységét olyan helyszínen fejti ki, ahol a szolgáltatást nem veheti igénybe bárki, hanem annak lehetősége kizárólag a munkavállalók számára biztosított (zárt vendéglátóegység).
Ettől eltérően, amennyiben az adott vendéglátóegységben kínált szolgáltatást bárki igénybe veheti, oda szabad, korlátozás nélküli bejárást biztosítanak, illetőleg, ha az üzemeltető adóalany nem rendelkezik szerződéssel egyetlen munkáltatóval sem a munkavállalók étkeztetésére vonatkozóan (nyitott vendéglátóegység), akkor az ott nyújtott szolgáltatás a TESZOR’15 56.10 besorolásba tartozik. Ekkor az ételre és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra 5 százalék kedvezményes áfakulcs vonatkozik.