Az idei nyár is több adóváltozást tartogatott számunkra. Az érintett, módosító jogszabályok a következők:
- Az egyes törvényeknek az iskolakezdési támogatás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 2026. évi XXXIII. törvény (Módtv.).
- Az iskolakezdési támogatásról szóló 112/2026. (VII. 23.) Korm. rendelet (kormányrendelet).
A Módtv. és a kormányrendelet 2026. július 24-én lépett hatályba. Az Szja tv. iskolakezdési támogatáshoz kapcsolódó módosításai 2026. július 24-én, a Módtv2. szerinti módosításai pedig 2026. augusztus 31-én lépnek hatályba;
- A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény (Módtv2.),
A Módtv2. főszabály szerint 2026. július 31-én lépett hatályba, egyes rendelkezései azonban későbbi időpontban – többek között 2026. augusztus 1-jén, 20-án, 26-án és 31-én, valamint október 1-jén – lépnek hatályba. A Módtv2. egyes társaságiadó-szabályai 2027-ben lépnek hatályba;
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi XL. törvény (Módtv3.).
A Módtv3. 2026. szeptember 1-jén lép hatályba.
Iskolakezdési támogatás
A személyi jövedelemadó törvényt érintő, külön írásunkban részletezett iskolakezdési támogatás összege gyermekenként 100 000 forint. Ha egy család több olyan gyermeket nevel, aki a fenti jogosultsági feltétel valamelyikének megfelel, akkor minden érintett gyermek után megkapják a 100 000 forintot.
A kriptoeszköz
A bankrendszert megkerülő kriptoeszközök egyre inkább megjelennek a mindennapokban, és a magánszemélyek is egyre több ügyletet kötnek velük. Adózási szabályaik az Szja tv. 67/A. §-ában találhatók. Az Szja tv. 67/A. § (9) bekezdésében szereplő kriptoeszköz-fogalom a Módtv2. 1. §-a alapján átkerül az Szja tv. fogalomértelmező rendelkezései közé, a 3. § 102. pontjába. A definíció tartalma nem változik. Eszerint kriptoeszköz az érték vagy jogok olyan digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
A „kriptoeszköz” az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott olyan kriptoeszköz, amely nem központi banki digitális fizetőeszköz. A legismertebb kriptoeszköz a bitcoin. Magyarországon a kriptoeszközök piacát a 2024. évi VII. törvény szabályozza.
A kriptoügyletekből származó ügyleti eredmény megállapítása nem változik: bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése – vagy a jog gyakorlásának megkezdése – időpontjára megállapított szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
A változás a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet meghatározását érinti. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül a kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe adása, magánalapítvány részére történő tulajdonba adása is, azzal, hogy bevételként azt az értéket kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, magánalapítvány) számviteli nyilvántartásba vette.
2026. október 1-jétől módosul az Szja tv. 3. §-ának 37. pontja. A változás alapján a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának fogalmába a Magyar Honvédség, a Rendőrség, a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja tartozik. A fogalomból kikerül az Országgyűlési Őrség, valamint az állami hivatásos tűzoltóság. A módosítás azért fontos, mert az Szja tv. egyes rendelkezéseit e személyi kör esetében eltérően kell alkalmazni.
A tartós befektetési számlára vonatkozó szabályozás változása
A tartós befektetésből származó jövedelem adózási szabályait az Szja tv. 67/B. §-a tartalmazza. Az Szja tv. alapján bizalmi vagyonkezelő is köthet tartós befektetési szerződést.
A TBSZ-en keletkező hozam adómértéke:
- nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,
- 10 százalék szja, továbbá – a 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött szerződések esetében – 8 százalék szocho, ha a lekötés a hároméves lekötési időszak végén nem folytatódik, vagy azt az ötéves időszak utolsó két évében szakítják meg;
- 15 százalék szja, továbbá – a 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött szerződések esetében – 13 százalék szocho, ha a lekötést a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítják meg.
Az adózás tehát a lejárat előtti megszakításhoz kötődik. A Módtv2. egy új (15) bekezdéssel egészíti ki az Szja tv. 67/B. §-át. A jövőben nem eredményezi a lekötés megszakítását a bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett változás. Ennek feltételei:
- az új bizalmi vagyonkezelő a megszűnt tartós befektetési szerződés megszűnését követő 30 napon belül új tartós befektetési szerződést köt, és
- az eredeti (megszűnt) szerződés lekötési nyilvántartásában szereplő minden eszköz (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) hiánytalanul szerepel a megszűnt szerződéssel azonos típusú, újonnan megkötött szerződés lekötési nyilvántartásában.
Az egyes meghatározott juttatások
Az Szja tv. 70. §-a tartalmazza az egyes meghatározott juttatások körét. Ide tartoznak a 70. § különböző bekezdéseiben nevesített juttatások – például a cégtelefon magáncélú használatának költsége és a reprezentációs kiadások –, valamint az Szja tv. 71. §-ában meghatározott béren kívüli juttatások keretösszegét meghaladó összegek is, így például a SZÉP-kártyára utalt támogatás évi 450 000 forintot meghaladó része. A juttatások köre kibővül. Az Szja tv. 70. § (5a) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásként adózik a vagyonelem tulajdonba adását nem eredményező vagyoni érték kedvezményezett magánszemély részére történő juttatásával összefüggő, a kezelt vagyont vagy a magánalapítványi vagyont terhelő költség, ráfordítás. Az adót a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon, illetve a magánalapítványi vagyon terhére kell elszámolni.
Nem kell alkalmazni a rendelkezést, ha a belföldi vagyonelem tulajdonba adásakor az azt megszerző magánszemélynek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezne, külföldi vagyonelem tulajdonba adása esetén pedig a vagyonelem belföldi szerzése esetén nem keletkezne illetékfizetési kötelezettség.
A bizalmi vagyonkezelés
A Módtv2. több módosítást is tartalmaz a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban. Meghatározásra került a vagyonrendelő fogalma. Vagyonrendelő alatt azt a személyt kell érteni, aki az adott vagyonelemet ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adta.
A vagyonátadással összefüggő adózási szabályok is változnak. A jelenlegi szabály alapján, ha valaki felértékelt eszközt adott bizalmi vagyonkezelésbe, és öt évig nem nyúlt hozzá, öt év elteltével a felértékelt érték erejéig adómentesen vehette ki. Az új szabály megszünteti ezt az ötéves kivárást, és bevezeti a „formatartás” elvét. Ez azt jelenti, hogy:
- ha a vagyonelem változatlan formában (ugyanaz a vagyonelem) kerül vissza a kedvezményezetthez, a kiadás „bármikor adómentes”. Az adómentességhez nem lesz várakozási idő.
- ha a vagyonelem formát vált, a kifizetésnél szigorú sorrendiségi szabályt kell alkalmazni.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos további módosítások:
- a vagyonátadáskor meg kell állapítani az átadott vagyonelem úgynevezett eszközérték-növekményét;
- kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba adásakor nem lehet eszközérték-növekményt megállapítani; maga az átadás minősül kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek;
- a vagyonrendeléskor kimutatott felértékelési különbözet a vagyontárgy értékesítése és más formában történő kiadása esetén osztalékként adókötelessé válik;
- a tulajdonjog átadásával nem járó juttatás – például a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes használata – az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősül;
- új nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek lépnek életbe; a 2026. évre vonatkozó első adatszolgáltatás határideje kivételesen 2027. március 31.
A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban további változások is hatályba lépnek; a cikk nem tér ki valamennyi módosításra.
Megjegyzendő még, hogy a NAV kötelező ellenőrzést folytat le a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonok és a magánalapítványok tekintetében. 2028. január 1-jétől a kötelező ellenőrzés – az elévülési időn belül – valamennyi bizalmi vagyonkezelésre kiterjed.
Az osztalék
A magánszemély osztaléknak minősülő jövedelmeit az Szja tv. 66. §-a határozza meg. A szabályozás 2026. augusztus 31-étől változik. A 66. § (1) bekezdés af) pontja alapján osztaléknak minősül a magánalapítvány által a kedvezményezett vagy az alapítóhoz, csatlakozóhoz képest más magánszemély részére, a számviteli szabályok szerinti tőkeváltozás terhére juttatott vagyoni érték, ha annak fedezete a külön nyilvántartott eszközök eszközérték-növekménye. A 66. § (1) bekezdés ag) pontjának változása alapján osztaléknak minősül a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon, illetve a magánalapítványi vagyon induló tőkéjének terhére nem a vagyonrendelő vagy az alapító által átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában juttatott bevétel, a vagyonkezelő, illetve a magánalapítvány elkülönített nyilvántartásában szereplő eszközérték-növekmény összegéig.