A katára történő áttéréssel elérhető adóelőny szempontjából fontos körülmény lehet, hogy a tételes adó fizetésének kötelezettsége a naptári évben előreláthatólag hány hónapra vonatkozóan merül fel, hiszen ez határozza meg a 40 %-os adót nem viselő bevételhatárt. A kata tagadhatatlan előnye az egyszerű adminisztráció. Egy evás vállalkozás szempontjából pedig további lényeges előny, hogy a katában az evához képest az adótartozás fennállása miatt az adóalanyiságot „nehezebb” elveszíteni.
Egyszerűsített vállalkozói adóról történő áttérés
Az eva alanyának az általa belföldön teljesített ügyletekről az Áfa tv. szabályai szerintibizonylatot kell kibocsátania, amelybenaz adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítania. Abban az esetben, ha az ügyletre vonatkozóan az Áfa tv. adómentességet állapít meg, akkor az eva-adóalany sem tüntethet fel a számlában általános forgalmi adót.
Tekintettel arra, hogy az eva alanya nem áfa-adóalany, ezért nem alkalmazhatja az általános szabályoktól eltérő adózási szabályokat, így pl. nem választhatja az adókötelessé tételt, nem választhat alanyi adómentességet.
Az eva alanya akkor jár a legjobban, ha az általános adómérték szerinti 27%-os általános forgalmi adót számítja fel, mivel a vevőjére áthárított áfa megfizetésére nem kötelezett, de azt az eva megfizetésére felhasználhatja. Ebből adódóan azeva-alanynak nem kedvező, ha olyan ügyletet teljesít, amely adómentes, vagy amely az Áfa tv. szerint nem belföldön teljesített, ezáltal nem adóztatható. Ezekben az esetekben nincs áthárítható általános forgalmi adó, és ennek következtében a nettó bevételből kell finanszírozni az evát, amely nyilvánvalóan csökkenti a pénzügyi eredményt.
|
|
27 % áfát viselő
értékesítések esetén
|
áfa alól mentes/ nem adóztatható értékesítések esetén
|
|
Nettó bevétel
|
6 000 000
|
6 000 000
|
|
Áthárítandó áfa
|
1 620 000
|
0
|
|
Eva (37%)
|
2 819 000
|
2 220 000
|
|
Iparűzési adó (1%)
|
76 200
|
60 000
|
|
27%-os áfát viselő költségek szintje a nettó bevétel %-ában
|
10
|
10
|
|
Kiadások összege
|
762 000
|
762 000
|
|
Pénzügyi eredmény
|
3 962 800
|
2 958 000
|
|
Pénzügyi eredmény eltérése
|
1 004 800
|
|
Minél nagyobb a bevétel, annál kedvezőtlenebb, ha az evás vállalkozás a bevételét áfát nem viselő ügyletekből szerzi. Ha az evás vállalkozás csak részben szerez bevételt áfát nem viselő ügyletekből, akkor a pénzügyi veszteség kisebb.
A kata 40%-os értékhatárának 12 millió forintra történő emelkedése (feltéve, hogy a naptári év minden hónapjára vonatkozóan fennáll a tételes adó fizetésének kötelezettsége) következtében kedvező lehet a kata választása azoknak az evásoknak, akik kizárólag vagy többnyire áfát nem viselő ügyletekből szerzik bevételüket.A döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a tételes adó fix terhet jelent, hiszen az evával szemben azt akkor is meg kell fizetni, ha a vállalkozásnak nincs bevétele.
Vegyük alapul azt az esetet, amikor egy egyéni vállalkozó (aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak) kizárólag áfát nem viselő bevételt realizál, valamint az év minden hónapjára köteles tételes adót fizetni, ezáltal a 40%-os adóterhet nem viselő bevételhatár 12 millió Ft, valamint az iparűzési adót átalány-adóalap után fizeti.
|
|
Eva
|
Főállású kisadózó
|
Nem főállású kisadózó
|
|
Nettó bevétel
|
12 000 000
|
12 000 000
|
12 000 000
|
|
Eva (37%)/Tételes adó
|
4 440 000
|
600 000
|
300 000
|
|
Iparűzési adó (1%/átalány)
|
120 000
|
50 000
|
50 000
|
|
27%-os áfát viselő költségek
szintje a nettó bevétel %-ában
|
10
|
10
|
10
|
|
Kiadások összege
|
1 524 000
|
1 524 000
|
1 524 000
|
|
Pénzügyi eredmény
|
5 916 000
|
9 826 000
|
10 126 000
|
|
Pénzügyi eredmény eltérése evához képest
|
-
|
3 910 000
|
4 210 000
|
Minél kisebb a bevétel, annál kisebb lesz a kata választása miatti nyereség, hiszen egyre kisebb lesz a különbség az eva és a tételes adó, valamint az 1%-os mértékű és az átalány iparűzési adó között.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál adóelőnyként nak adóalanyként jelentkezik még az is, hogy katásként nem kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek összege 2016-ban 7. 050 Ft/hó, éves szinten 84. 600 Ft. A minimálbér jelentős emelkedése következtében 2017-ben emiatt még nagyobb adóelőny keletkezik.
Amennyiben az egyéni vállalkozó külföldön teljesített ügyleteket (is) teljesít, akkor további adóelőnyként jelentkezik az is, hogy a kizárólag ehhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő áfát is levonásba helyezheti, mivel nem alanyi adómentes minőségében jár el.
Nézzük meg azt az esetet is, amikor egy evás egyéni vállalkozó kizárólag általános adómérték alá tartozó áfás ügyleteket teljesítene kata adóalanyisága alatt is, valamint főállású kisadózónak minősülne.2017-ben minden hónapban fog fizetni tételes adót, továbbá az iparűzési adót átalány-adóalap után fizetné.
|
|
I. eset
|
II. eset
|
|
Eva
|
Kata
|
Eva
|
Kata
|
|
Nettó bevétel
|
10 000 000
|
10 000 000
|
15 000 000
|
15 000 000
|
|
Áthárítandó áfa
|
2 700 000
|
2 700 000
|
4 050 000
|
4 050 000
|
|
Eva (37%)/Tételes adó
|
4 699 000
|
600 000
|
7 049 000
|
600 000
|
|
40%-os adó
|
-
|
-
|
-
|
1 200 000
|
|
Fizetendő áfa
|
-
|
2 700 000
|
-
|
4 050 000
|
|
Iparűzési adó (1%/átalány)
|
127 000
|
50 000
|
190 500
|
50 000
|
|
27%-os áfát viselő költségek szintje a nettó bevétel %-ában
|
10
|
10
|
10
|
10
|
|
Levonható áfa
|
0
|
270 000
|
0
|
405 000
|
|
Pénzügyi eredmény
|
6 604 000
|
8 350 000
|
9 905 500
|
11 650 000
|
|
Pénzügyi eredmény eltérése
|
-
|
1 746 000
|
-
|
1 744 500
|
Az I. esetben a pénzügyi eredmény a kata javára a következő tételekből tevődik össze: a tételes adó és az eva különbözete, iparűzési adó különbözete, és a két kedvező hatást csökkenti a befizetendő áfa.
A II. esetben az adóelőnyt nagy mértékben csökkentette, hogy belépett a 40%-os adó fizetésének kötelezettsége.
A kataválasztására – egyéb feltételek fennállása esetén – jogosult a kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt. és bt.. Esetükben az adóelőnyt csökkenti, ha két vagy több kisadózó tag után kell a tételes adót megfizetni. Azonban adóelőnyként jelentkezik az, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató tag(ok) után nem merül fel egészségügyi szolgáltatási járulék.
Személyi jövedelemadóról és társasági adóról történő áttérés
A kata választása eddig is optimális döntésnek minősült, ha az elszámolható költségek nagyságrendje nem volt jelentős, főleg, hogy az alanyi adómentesség is választható volt.
Az alábbi példán keresztül tekintsük át, hogy jelentős költséghányad esetén a megemelt bevételhatár folytán érdemes-e áttérni a katára, az alanyi adómentesség választhatóságát feltételezve.
Kata tekintetében feltételezünk 1 fő kisadózót, átalány iparűzési adót.
Társasági adó és személyi jövedelemadó tekintetében feltételezzük, hogy a bevétel 50%-aa költségszint, amely nem foglalja magában az iparűzési adót, és amelyet egyszerűsített módon állapítunk meg (a bevétel 80%-a az adóalap). 2% az iparűzési adó; az adóalap a nyereség; és az osztalékot teljes mértékben 14%-os eho terheli.
|
|
TAO/SZJA
|
Kata
|
|
Bevétel
|
8 000 000
|
8 000 000
|
|
Költségek
|
4 000 000
|
4 000 000
|
|
Iparűzési adó
|
128 000
|
50 000
|
|
Nyereség
|
3 872 000
|
-
|
|
10% adó/Tételes adó
|
387 000
|
600 000
|
|
Osztalékalap
|
3 485 000
|
-
|
|
Osztalékot terhelő SZJA (15%)
|
523 000
|
-
|
|
Osztalékot terhelő eho (14%)
|
488 000
|
-
|
|
Pénzügyi eredmény
|
2 474 000
|
3 350 000
|
|
Pénzügyi eredmény eltérése
|
-
|
876 000
|
Amennyiben kkt. és bt. esetében 2 tag minősül főállású kisadózónak, akkor érdemi adóelőny már nem keletkezik, különösen akkor, ha 2017-ben a társasági adó és vállalkozói személyi jövedelemadó 9%-ra csökken.
Ezzel szemben, ha az 1 fő kisadózó nem főállású, akkor az adóelőny számottevőbb.
