Az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatás szabályairól a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.11. és 9.7. pontjai rendelkeznek.
Az új szabályok szerint a támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja
• akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és
• akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és
• aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
Ha a munkavállaló munkaviszonya 2017. január 1-jét megelőzően kezdődött, a foglalkoztatás kezdő időpontjának a támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásakor 2017. januárját kell tekinteni, vagyis az Szja-tv. lehetővé teszi, hogy a korábban felvett dolgozók is kaphassák ezt az adómentes juttatást.
Az új szabály alapján adómentes az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből
• a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
• a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
• a foglakoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
meg nem haladó támogatás.
Fontos, hogy ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy is, aki (amely) a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása.
A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke
• a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,
• a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,
• a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.
Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.
A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.
A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.
Az adómentesség jogosságának megítélésénél figyelemmel kell lenni arra a rendelkezésre, mely szerint nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.
Fontos megemlíteni, hogy a munkáltató adózás előtti eredményét csökkenti a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.