Bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon kiadása

Egy bizalmi vagyonkezelés során a vagyon kiadásra kerülne a kedvezményezett felé. A vagyonkezelő korábban kapott egy meghatározott összeget, amiből ingatlant vásárolt, majd az ingatlan értéke magasabb lett. A továbbiakban két lehetőség merült fel: az ingatlant a vagyonkezelő eladná és ezután a vagyont (ellenértéket) kiadná a kedvezményezettnek; vagy a vagyonkezelő az ingatlant adná vissza a kedvezményezettnek. Milyen adózási vonzatai vannak az egyes lehetőségeknek?

Ez a tartalom 618 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.

Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el
Szerző: Leipán Tibor

Adójogi oldalon irányadó az Szja törvény (1995. évi CXVII. törvény), melynek rendelkezése szerint a magánszemély bevétele a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték. Az ügyletre vonatkozóan a vagyonrendelő oldalán nem merülhet fel Szja szerinti adófizetési kötelezettség, mivel a
vagyon átadásával értelemszerűen nem merül fel adóztatható jövedelem.

A vagyonkezelő adójogi helyzete ettől némiképp eltér, mivel papírforma szerint ő a vagyonelemeket átveszi, tehát elvileg adóköteles jövedelme keletkezhet.

 
 

Viszont a vagyonelem átadása lényegében csak egy technikai megoldás a későbbi tényleges vagyonkezeléshez, így a vagyonkezelő nem jut adójogi értelemben adóztatható bevételhez, az Szja törvény 9. § (3) bekezdése alapján. Ehhez még az is hozzá számítandó, hogy a hozamok sem a vagyonkezelőt illetik meg, hanem a kedvezményezettet. A vagyonkezelőnek fizetett megbízási díj viszont már az Szja vonatkozó szabályai szerint számolandó el, a vagyonkezelő adójogi státuszához igazodóan. A kezelt vagyon önálló jogalanyként a Számviteli törvény hatálya alá tartozik, ugyanakkor nem minősül jogi személynek, viszont a társaságiadó-alanyává is válik. Valamennyi adójogi kötelezettséget a vagyonkezelőnek kell teljesítenie az igényelt adószáma feltüntetésével a bevallási és befizetési kötelezettségeit határidőben szükséges rendeznie.
Számviteli oldalról a vagyonkezelőnek valamennyi gazdasági eseményt a Számviteli törvény előírásai szerint kell teljesítenie, ugyanakkor nincs kötelezettsége az éves beszámolót könyvvizsgálat alá vonni, ellenjegyeztetni, valamint letétbe helyezni és közzétenni. A Számviteli törvény 7/B. § értelmében a vagyonkezelőnek a kezelt vagyont illetően a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeket elkülönítetten kell kezelnie.
Illetékfizetés tekintetében is figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyon elvileg átszáll a vagyonkezelőre és ezt alapul véve az illetékfizetési kötelezettség megalapozott lenne.
Ugyanakkor irányadó az Illettéktörvény 1990. évi XCIII. törvény 17/D. § (1) bekezdése, melynek értelmében nem merül fel ajándékozási illetékfizetési kötelezettség a NAV-hoz bejelentett bizalmi vagyonkezelőnek.

A vagyonkezelés végső célja, hogy a kedvezményezett magánszemély megszerezze azt a jövedelmet, amelyet a vagyonkezelői szerződés szerint megkaphat. Az így megszerzett jövedelem viszont már adóköteles lesz, amely ténylegesen az osztalékfizetés szabályai szerint adózik vagyis a jövedelmet 15% Szja és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. A Szochó adó tekintetében ebben az esetben is figyelembe kell venni az adófizetés felső határára vonatkozó rendelkezéseket.