A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) 2010 óta kizárólag közjegyzői hatáskörbe tartozik. A statisztikai adatok szerint a jogosultak évente mintegy 400–500 ezer eljárást kezdeményeznek, és ezek több mint kétharmadában végrehajtás is indul. Az FMH eljárást a jogalkotó egyszerűsített, polgári nemperes eljárásnak minősíti.
A fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása
Fizetési meghagyás iránti kérelmet kizárólag pénz fizetésére irányuló, lejárt követelés esetén lehet benyújtani, ha az összeg nem haladja meg a 30 millió forintot, és a kötelezett belföldi lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. A kérelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszerein keresztül kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásakor leggyakrabban felmerülő hibák közé tartozik a nem megfelelő jogcím megjelölése, a hiányos adatok feltüntetése és az aláírás elmaradása, amelyek a kérelem visszautasítását eredményezik.
Kézbesítési szabályok és a problémák kezelése
A fizetési meghagyást a közjegyző postai úton, tértivevényes küldeményként kézbesíti a kötelezett részére, elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek esetén pedig az elektronikus rendszeren keresztül. Ha a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a meghagyást kézbesítettnek kell tekinteni a második kézbesítési kísérlet napját követő ötödik munkanapon. A vélelem megdöntésére a kötelezett külön kérelemmel élhet, indokolt esetben igazolási kérelem is előterjeszthető. Gyakori hiba, hogy a jogosult nem reagál időben a visszaérkezett iratokra, holott ezek a további eljárási lépések alapját képezik.
A kötelezett nyilatkozatai és az ellentmondás
A kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet, amellyel az eljárás perré alakul, és az ügy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kerül. Az ellentmondást írásban, indokolás nélkül is elő lehet terjeszteni, de azt el kell látni aláírással, és időben kell benyújtani. Ha a kötelezett nem terjeszt elő ellentmondást, a meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nyújtható be, amelynek elfogadása esetén az ellentmondás utólag is érvényesen előterjeszthető.
Ha a kötelezett nem reagál – jogerő és végrehajtás
Ha a kötelezett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a közjegyző ellátja azt végrehajtási záradékkal. Ez alapján a jogosult végrehajtási eljárást kezdeményezhet az illetékes bírósági végrehajtónál. A végrehajtás megindításához a jogosultnak be kell nyújtania a végrehajtási záradékkal ellátott meghagyást, és meg kell jelölnie, milyen vagyonelemekre kéri a végrehajtást. Fontos, hogy a végrehajtási eljárás külön költségekkel jár, ezért a jogosultnak mérlegelnie kell a megtérülés reális esélyeit.
A közjegyző szerepe és hatásköre
A fizetési meghagyásos eljárás teljes egészében közjegyzői hatáskörbe tartozik. A közjegyző kizárólag a kérelem törvényben előírt feltételeit ellenőrzi, a követelés jogalapját érdemben nem vizsgálhatja. Ha a kötelezett ellentmond, az ügy a közjegyzőtől az illetékes bírósághoz kerül, és innentől a peres szabályok alkalmazandók. Vitás ügyekben a közjegyzők egységes gyakorlatát a MOKK iránymutatásai segítik, míg az ellentmondást követő perben a bíróság dönt a jogvitáról.
Ebben a témában elérhető szakmai felvételünk! Előadónk arra is válaszolt, hogy ügyvéd nélkül is beadható-e fizetési meghagyás a nem fizető tulajdonosokkal szemben. Amennyiben a közös képviselő gazdálkodó szervezetként – például Kft-ként, Bt-ként vagy egyéni vállalkozóként – jár el, a kérelmet elektronikusan kell benyújtania. Ha azonban nem rendelkezik minősített elektronikus aláírással, ügyvédet kell meghatalmaznia, és a jogi képviselet díját a társasház megelőlegezi.
Ezen kívül további gyakorlati kérdések is felmerültek:
- Kinek címezhető a fizetési meghagyás, ha a közös képviselő nincs bejegyezve a tulajdoni lapon?
- Lehet-e kiskorú kötelezett a fizetési meghagyásos eljárásban?
- Hogyan igazolható a részletfizetési kérelem díjának megfizetése elektronikus úton?
- Mit tehet a kötelezett, ha valótlan címre kézbesítették a fizetési meghagyást?
- Elektronikus ügyintézésre kötelezett marad-e az egyéni vállalkozó, ha tevékenységét szünetelteti?
- Hogyan befolyásolja az FMH rendszer üzemzavara a határidők számítását?
- Mikor indokolt végrehajtói kézbesítést kérni?
Előadónk részletesen ismertette a fizetési meghagyásos eljárás során leggyakrabban előforduló hibákat, és gyakorlati tanácsokat adott azok elkerülésére. A videó itt visszanézhető.