A munkák a telepítés helyén 2-3 naposak. A magyarországi munkavégzéshez szükséges anyag, napelem áfatartalma folyamatosan levonásra kerül, mivel készletként is történik a beszerzésük és nem csak egy konkrét munkára.
Hogyan kell számlázni a napelem telepítést ha német cég a megrendelő? Milyen áfa mértékkel?
A kérdésben hivatkozott „napelem telepítés” kifejezés műszaki tartamának részletes kifejtése nélkül csak általános tájékoztatást lehet adni.
Amennyiben a „napelem telepítés” napelemrendszer kialakítását jelenti, amely közvetlenül a földhöz vagy a talajhoz rögzítettek és nem tekinthető egy már meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban már bejegyzett építmény, épület alkotórészeként, alkotóelemeként, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.) 13b. cikk b) pontja értelmében ingatlanoknak, illetve építményeknek minősülnek, tekintettel arra, hogy azokat jellemzően olyan módon rögzítik a földhöz vagy a földbe, hogy az elmozdításuk, elbontásuk speciális technológiai megoldások alkalmazásával és/vagy speciális szakértelem birtokában és/vagy jelentős költségteher mellett valósítható meg.
Ebben az esetben a napelemrendszer kiépítése és telepítése a közösségi jog szerint termékértékesítésnek minősíthető, amely a létesítés helyén adóztatható áfában.
Hogyan kell számlázni a napelem telepítést, ha német magánszemély a megrendelő? Milyen áfa mértékkel? A felhasznált anyagok és napelemek áfája Magyarországon levonásba helyezhető?
Ha nem áll fenn az 1. pontban leírt helyzet, hanem egy meglevő ingatlanhoz kapcsolódik a „napelem telepítés”, akkor felvetődik az a jogértelmezés, hogy a közösségi jog szerint szolgáltatásról van szó, amely egyben ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás, amely esetében a teljesítés helye az ingatlan fekvése, jelen esetben a teljesítés helye Németország.
Mindkét esetben az ügylet áfa vonatkozásában Németországban adóztatható.
Ennek következtében a német adóhatóság megkeresése indokolt az ügylet kezelésével kapcsolatban, a német adóhatósággal részletesen ismertetni kell a „napelem telepítés” műszaki tartalmát és az ügylet körülményeit.
Amennyiben a megrendelő cég a megrendelő, akkor a német áfa szabályok lehetővé tehetik az ún. EU-s fordított adózást, amely azzal jár, hogy a magyar cégnek nem kell a német adóhatóságnál áfaalanyként regisztrálni, a számla magyar adószám nélkül kiállítható lenne, mivel a teljesítés helye nem Magyarország területére esik, valamint Németországban a fizetendő áfát a német cég állapítja meg. Az EU-s fordított adózás alkalmazása csak akkor jöhet szóba, ha a magyar cég nem létesít telephelyet Németországban, valamint a német adóhatóság álláspontja szerint a magyar cég nem köteles a német adóhatóságnál áfaalanyként regisztrálni. Áfaalanykénti regisztrációs kötelezettség esetén a Németországban teljesítettnek minősülő értékesítést német áfaalanyként kell számlázni.
Felhívom arra a figyelmet, hogy a német magánszemély megrendelő esetében nem lehet irányadó a fordított adózás Németországban, az áfa fizetésére Németországban a magyar cég kötelezett.
A napelem telepítést mint szolgáltatásnyújtást és a felhasznált napelemet mint termékértékesítést külön kell számlázni?
Az ügylet minősítése (termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) lényeges, mivel a német magánszemély részére Németországban adóköteles ügyletet terhelő német áfa elszámolására lehetséges az OSS-portálon, amely azzal az előnnyel jár, hogy nem kell áfaalanyként regisztrálni a német adóhatóságnál. Amennyiben a német magánszemély részére teljesített szolgáltatás a német áfa szabályok szerint áfamentes, akkor az OSS-portálon nem kell fizetendő adót bevallani.
Ezzel szemben, ha a német magánszemély részére teljesített ügyletet a német adóhatóság termékértékesítésnek tekinti, akkor viszont a német fizetendő áfa OSS-portálon való elszámolására nincs lehetőség, a német adóhatóságnál mindenképpen regisztrálni kell áfaalanyként, még akkor is, ha a termékértékesítés a német áfa szabályok szerint áfamentes.
Ha a magyar cég német cég(ek) és német magánszemély(ek) részére egyaránt értékesítene, akkor a német adóhatóságtól arra vonatkozóan is javasolt tájékoztatást kérni, hogy az OSS-portál alkalmazása lehetséges-e a magánszemély részére történő értékesítéskor (feltéve, hogy az a német adóhatóság szerint szolgáltatásnyújtásként adózik és áfaköteles), vagy a magánszemélyek részére történő értékesítéseket is el kell számolni német áfaalanyként a német adóhatóság felé.
A közösségi szabályozás alapján az ügyletet egy értékesítésként kell kezelni, amely termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, továbbá az az összeg képezi az általános forgalmi adó alapját, amelyet a megrendelőnek/vevőnek fizetnie kell, függetlenül attól, hogy azt milyen jogcíme(ke)n köteles megfizetni. Előzőekből adódóan a felhasznált anyagot nem lehet önálló termékértékesítés ellenértékének tekinteni, a munkadíjat pedig önálló szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősíteni. Előzőekkel kapcsolatban is javasolt a német adóhatóságtól állásfoglalást kérni.
Az Áfa tv. 121. § a) pontja alapján a magyar cég (feltételezve, hogy nem alanyi adómentes státusú Magyarországon és Németországban sem jogosult alanyi adómentességet választani) levonhatja a külföldön teljesített ügylethez kapcsolódóan felmerült beszerzéseket terhelő áfát („áfa” kifejezés alatt az Áfa tv. szerinti áfát értem), ha annak belföldi teljesítése esetén az értékesítés áfa levonására jogosítana.
A német adóhatóságtól arra vonatkozóan is javasolt állásfoglalást kérni, hogy Németországban miként kezelendő áfa vonatkozásában a Magyarországról Németországban átszállított és ott felhasznált anyag (ún. vagyonmozgatásként kezelendő-e Németországban). Ezzel és az előzőekkel kapcsolatban a NAV-tól javasolt állásfoglalást kérni.