A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 2. pontja részletesen felsorolja mindazokat a juttatásokat és bevételeket, amelyek lakáshoz kapcsolódnak, és ezért mentesülnek az adó alól. Ezek a mentességek azt a célt szolgálják, hogy az állam által nyújtott vagy közvetített támogatás valódi segítség legyen, ne csökkenjen azáltal, hogy utána személyi jövedelemadót kellene fizetni.
Az adómentességek magukban foglalják az állami támogatásokat, a hitelengedéseket, az önkormányzati hozzájárulásokat, a lakástakarék megtakarításokra adott állami támogatásokat, a rezsitámogatásokat, sőt egyes speciális társadalmi juttatásokat is.
Közös bennük, hogy jogszabályon alapulnak, és igazoltan lakáscélra szolgálnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalásai egyértelművé teszik, hogy ezek a bevételek adómentesek, és emiatt az éves személyijövedelemadó-bevallásban nem kell őket feltüntetni.
Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK)
A legismertebb lakáscélú támogatás a családi otthonteremtési kedvezmény, közismert nevén CSOK, valamint annak különböző változatai: a falusi CSOK, a 2024-től bevezetett CSOK Plusz, továbbá a rozsdaövezeti akcióterületen vásárolt lakásokhoz nyújtott adó-visszatérítési támogatás.
Ezek teljes összegükben adómentesek, még akkor is, ha az állam több millió forintot juttat a családoknak.
A NAV gyakorlata szerint a CSOK összegét soha nem kell szerepeltetni a bevallásban, mivel a törvény adómentes jogcímet biztosít. Gyakorlati példával élve: ha egy háromgyermekes család 10 millió forint falusi CSOK-ot kap egy vidéki családi ház vásárlására, akkor ez az összeg teljes mértékben adómentes, és a 24SZJA bevallásban semmilyen sorban nem kell feltüntetni.
Hasonlóan adómentes a hitelelengedés is, amelyet gyermekvállalás esetén biztosítanak. Ha például egy házaspárnak harmadik gyermeke születik, és emiatt a bank 1 millió forinttal csökkenti a fennálló lakáshitel-tartozást, akkor ez az elengedett összeg sem képez adóköteles jövedelmet. A gyakorlatban tehát a család 1 millió forinttal kevesebb hitelt fizet, de ezzel kapcsolatban sem bevallási, sem adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.
Önkormányzati szintű lakáscélú támogatások
Az önkormányzati szintű adómentes lakáscélú támogatások többnyire rászorultsági alapon járnak, például fiatal házasok első lakásvásárlásához nyújtott települési támogatások. A szabályozás előírja, hogy az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia a rászorultság feltételeit, és a központi költségvetésből kapott hozzájárulásokat jogszerűen kell felhasználnia.
Például: ha egy önkormányzat 500 000 forintot nyújt egy családnak első lakás vásárlásához, az teljes mértékben adómentes, és a családnak nem kell azt a bevallásban feltüntetnie.
Speciális szabály vonatkozik a lakás bérleti jogáról való lemondásért kapott térítésre. Ha valaki önkormányzati bérlakás bérleti jogáról mond le, és ezért pénzbeli juttatásban részesül, az szintén adómentes.
Például: ha egy bérlakásban élő család 1 millió forintot kap az önkormányzattól azért, hogy más lakhatási megoldást keressen, ez az összeg teljes mértékben mentes a személyi jövedelemadó alól. Hasonló a helyzet akkor is, ha a bérlőtárs részére bírói határozat alapján fizetnek a lakáshasználati jog ellenértékeként.
A lakosság széles körét érintő támogatások közül a közműfejlesztési hozzájárulások, a gázár- és távhőtámogatások is adómentesek. Ezeknek tipikusan az a célja, hogy csökkentsék a lakhatás költségeit, és mivel az állam közvetlenül a háztartásokat támogatja, az így kapott összegek után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
Például egy család, amely rezsitámogatás formájában 20 000 forint hozzájárulást kap a téli fűtési költségeihez, ezt az összeget adómentesen tarthatja meg.
További állami támogatások
A lakástakarékpénztárakhoz kapcsolódó állami támogatások és a betétek után jóváírt kamatok szintén mentesek az adó alól. Ez azt jelenti, hogy ha valaki havonta 20 000 forintot fizet a lakástakarék számlájára, és évente 72 000 forint állami támogatást kap, akkor a megtakarított tőkével és a hozammal együtt teljes összegben adómentesen használhatja fel a megtakarítást lakáscélra.
A devizahitelesek számára a 2011. évi LXXV. törvény számos kedvezményt tartalmazott, többek között olyan tételeket, amelyeket a bank nem érvényesíthetett az adóssal szemben, valamint a közszférában dolgozók számára adott kamattámogatásokat. Ezek is adómentesnek minősülnek, mert a törvény így rendelkezett, és céljuk az volt, hogy a lakóingatlanok kényszerértékesítését elkerüljék. Az Alkotmánybíróság több határozatában megerősítette, hogy ezek a mentességek megfelelnek az alaptörvény elveinek, és indokolt társadalompolitikai célt szolgálnak.
Az utóbbi években új elemként jelentek meg a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK), amelyekben a tagok közösen gyűjtenek lakásvásárlásra. A közösségből származó juttatások, a hozamok és az állami támogatások egyaránt adómentesek. Ez azt jelenti, hogy aki például 10 évig tag egy NOK-ban, és a végén több millió forintot kap lakásvásárlásra, az adómentesen használhatja fel az összeget.
Végül a törvény kiemelten kezeli a hősi halott katonák hozzátartozóit. Az özvegyek, élettársak és hadiárvák részére biztosított lakhatási támogatások és vissza nem térítendő lakáscélú juttatások is teljes mértékben adómentesek, ezzel a jogalkotó méltányossági alapon támogatja a veszteséget elszenvedett családokat.
Adómentes juttatás a személyijövedelemadó-bevallásban
A gyakorlati kérdés ezek után mindig az: hogyan kell kezelni ezeket az adómentes juttatásokat az éves személyijövedelemadó-bevallásban? A válasz egyértelmű: az Szja tv. rendelkezései alapján adómentes juttatásokat a bevallásban nem kell feltüntetni. Ez azt jelenti, hogy sem a főlapokon, sem a részletező lapokon nem kell szerepeltetni a CSOK, a falusi CSOK, a CSOK Plusz, az otthonfelújítási támogatás, a lakástakarékpénztári állami támogatás, a rezsitámogatások, a hitelengedések vagy a NOK-ból származó juttatások összegét.
A NAV kitöltési útmutatói is hangsúlyozzák: csak akkor kell a bevallásban megjeleníteni egy támogatást, ha nem felelt meg az adómentességi feltételeknek.
Például, ha a munkáltató lakáscélú támogatást adott, de a magánszemély nem tudta igazolni, hogy az összeget ténylegesen lakáscélra fordította, akkor az adóköteles lehet, és a bérjövedelmek között kell szerepeltetni. Hasonlóképpen, ha valamilyen jogcímen nyújtott támogatás nem esik bele a törvényben felsorolt adómentes körbe, azt az adózó köteles feltüntetni.
Összegzés
A lakáshoz kapcsolódó adómentes juttatások teljes körűen mentesülnek a személyi jövedelemadó alól, így a magánszemélyeknek ezek után sem adófizetési, sem bevallási kötelezettségük nincs. Ez azt jelenti, hogy a CSOK, a hitelengedés, az otthonfelújítási támogatás, a rezsitámogatás vagy a NOK-juttatás semmilyen módon nem jelenik meg a 24SZJA bevallásban. Ez a szabályozás biztosítja, hogy az állam által nyújtott segítség valóban nettó támogatásként szolgálja a családok lakhatását, és ne merüljön fel utólagos adóteher.