A letiltás jogszabályi háttere
A végrehajtási eljárásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szabályozza részletesen a letiltás alkalmazásának feltételeit, a munkáltatókra háruló kötelezettségeket és a végrehajtási sorrendet. A letiltás címzettje a munkáltató, aki a munkavállalónak járó nettó jövedelemből köteles levonni a meghatározott összeget, és azt a jogosult részére megfizetni. A munkáltató tehát nem mérlegelheti, hogy teljesíti-e a letiltást, hanem azt a kézhezvételt követően köteles végrehajtani. A letiltás jogszerű teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató felelősséggel tartozik.
A letiltás elrendelése és kézbesítése
Letiltás elrendelésére a bírósági végrehajtó, a bíróság, a NAV, illetve más hatóság is jogosult, ha jogszabály alapján rendelkezik ilyen hatáskörrel. A letiltásnak tartalmaznia kell a követelés jogcímét, összegét, a jogosult és az adós adatait, a levonás mértékét és a teljesítés módját.
A letiltás a munkáltatóhoz hivatalos iratként, általában postai úton vagy elektronikus kézbesítési rendszeren keresztül érkezik. A kézhezvétel napjától számít hatályosnak, a munkáltató ettől kezdődően köteles a végrehajtás alá vonható jövedelemből a levonást teljesíteni.
A munkáltató kötelezettségei
A munkáltató a letiltás kézhezvételét követően haladéktalanul köteles:
- nyilvántartásba venni a letiltást,
- megállapítani a végrehajtás alá vonható jövedelem összegét,
- a levonást a kifizetéssel egyidejűleg teljesíteni,
- az így levont összeget a jogosult részére vagy a megjelölt hatóság részére átutalni,
- igazolást kiállítani a levont és átutalt összegekről.
A levonást mindig a nettó munkabérből kell teljesíteni, az adó- és járulékkötelezettségek levonása után. A munkáltató a levont összeget nem tarthatja vissza, azt a meghatározott határidőn belül köteles továbbutalni. A munkáltató köteles a végrehajtó vagy hatóság adatkérésének eleget tenni a munkavállaló foglalkoztatására, jövedelmére és a letiltás teljesítésére vonatkozóan.
Több letiltás egyidejű kezelése
Több letiltás egyidőben történő érvényesítésekor a munkáltató nem dönthet önállóan a sorrendről, hanem köteles az előírt végrehajtási sorrendet követni. A letiltások sorrendjét a Vht. határozza meg, a sorrend pedig a következő:
1. Gyermektartásdíj
2. Munkavállalót megillető tartásdíj
3. Büntetőeljárásban kiszabott pénzbüntetés, bűnügyi költség
4. Adó-, járulék- és egyéb köztartozás
5. Egyéb polgári jogi követelések
Újabb letiltás érkezésekor a munkáltató köteles rögzíteni azt, és jelezni a végrehajtónak, ha a korábbi letiltások miatt a levonható jövedelemrész már teljes egészében lekötött. Ilyenkor az új letiltás „várakozó sorba” kerül, és csak a korábbi követelés kielégítése után teljesíthető.
Mellékletekkel ellátott, 43 oldalas „Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra” kiadványunk paragrafusokra bontott magyarázatokkal, számítási példákkal és iratmintákkal segíti a helyes gyakorlatot.
Végrehajtás szünetelése, felfüggesztése
A végrehajtás szünetelése és felfüggesztése olyan jogintézmények, amelyek átmenetileg megállítják az eljárás menetét, ugyanakkor a tartozás fennmarad. A szünetelés többnyire a végrehajtás akadályaiból fakad, míg a felfüggesztést bírósági vagy hatósági döntés rendeli el. A munkáltatóknak és az adósoknak egyaránt tisztában kell lenniük ezek gyakorlati következményeivel, hiszen a levonások szüneteltetése után a végrehajtás folytatódik.
A munkáltató felelőssége
A munkáltató felelősséggel tartozik a levonás késedelmes, hibás vagy elmaradt teljesítéséért. Ilyen esetben a végrehajtást kérő felszólíthatja a munkáltatót a teljesítésre, illetve végrehajtási bírságot szabhat ki. Súlyosabb esetben a munkáltató kártérítési kötelezettséggel is tartozhat a jogosult felé.
A letiltás megszűnése és lezárása
A letiltás akkor szűnik meg, ha a követelést teljes mértékben kielégítésre került, és erről a végrehajtó vagy a hatóság értesíti a munkáltatót. A munkáltató ezt követően lezárja a letiltás nyilvántartását, megszünteni a levonást, és az utolsó teljesítésről igazolást állít ki. A továbbiakban a munkavállaló teljes nettó munkabére kifizethető.