
A kérdésekre a válasz az, hogy igen, bizonyos feltételekkel. A feltételek vonatkozásában az a meghatározó szempont, hogy a megbízásos jogviszony a társadalombiztosítás területén biztosítási jogviszonynak minősül-e, vagy sem.
A tárgyhó első napján érvényes összeg számít
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés f) pontja alapján biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.
2025-ben a 290.800 forintos minimálbér figyelembevételével ez az összeg havi 87.240 forint, napi 2.908 forint.
Az összeghatár alatti megbízási díjat szokásos „kis összegű megbízási díjnak” is nevezni.
Megbízási szerződés - szolgálati idő
A Tny. 37. § (1) bekezdése szerint a Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták.
A Tny. 37. § (4) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. napját megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni.
A rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-jétől lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként figyelembe venni. [lásd: 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 31. §]
A megbízásos jogviszony időtartama tehát, ha a megbízott a megbízási díj nagyságrendjére tekintettel fentiek szerint biztosítottnak minősül, nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent.
Természetesen nem minősül szolgálati időnek az ingyenes megbízási szerződés alapján végzett tevékenység [lásd: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6.280. §]. (Ingyenes megbízási szerződés az olyan megbízási szerződés, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.)
Igen gyakori, hogy a megbízásos jogviszonyban lévő személy egyidejűleg más biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) is áll. Ez alatt az időszak alatt a szolgálati idő természetesen csak egyszeresen kerülhet figyelembevételre, ilyen esetben ugyanerre az időszakra a megbízási jogviszony alapján szolgálati idő szerzése már nem történik, de a járulék köteles megbízási díj összege a nyugellátás összegénél figyelembevételre kerül.
A megbízási jogviszony a Tny. 96/B. § (1) bekezdése szerinti adategyeztetési eljárásban is egyeztetésre kerül, a szolgálati időről szóló kimutatásban külön rovatban szerepelnek ezek az információk.
A megbízási díj és a nyugdíj összege
Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni [lásd: Tny. 22.§ (1) bekezdés].
Keresetként figyelembe kell venni a Tbj-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet.
A járulék alapul szolgáló megbízási díj a nyugdíj összegénél tehát figyelembevételre kerül, az beszámít a nyugdíjba.
Nyugdíj melletti keresőtevékenység megbízási jogviszony keretében
Igen gyakori, hogy a nyugdíjba vonult személy nyugdíja mellett ismét dolgozik, sokszor megbízási szerződés alapján.
2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíj mellett keresőtevékenységet folytató személy nem fizet társadalombiztosítási járulékot ebből a jövedelméből, csak személyi jövedelemadót, így nyugdíjának összegére ez a jövedelem már nem.