A 25PFO kérdőívvel kapcsolatos bizonytalanságok oka, hogy a kérdések a szolgáltató működésére vonatkozó konkrét állításokat kérnek. Gyakori kérdés, hogy egy ilyen adatszolgáltatás mennyiben tekinthető „formális” feladatnak, és milyen súlya van a megadott válaszoknak. A kérdőív megértéséhez ezért érdemes először tisztázni, mit jelent a 25PFO kitöltése jogi és szakmai értelemben, és milyen szerepet tölt be a pénzmosás elleni felügyeleti rendszerben.
A nyilatkozattétel jelentősége a 25PFO kérdőívben
A 25PFO kérdőív nyilatkozattételi formája egységes adatgyűjtést tesz lehetővé a szolgáltatók PMT-s működéséről. A kérdések célja az, hogy a működési gyakorlat összehasonlítható és áttekinthető módon jelenjen meg a felügyeleti értékelésben. A kérdőív tehát nem egyszerű adatközlés: a szolgáltató a saját működéséről ad számot a megadott válaszokkal.
Jogszabályi háttér és az adatszolgáltatási kötelezettség
A kérdőív kitöltésére a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) ad jogalapot, amely felhatalmazza a felügyeleti hatóságot adatszolgáltatás elrendelésére. A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatók nem tagadhatják meg az adatszolgáltatást. A Pmt. nem ír elő automatikus szankciót a hibás vagy késedelmes kitöltésre, azonban a hiányos, ellentmondásos vagy nem alátámasztható válaszok a felügyeleti értékelés során kedvezőtlenebb kockázati megítélést eredményezhetnek.
Ki nyilatkozik a 25PFO-ban?
A kérdőív benyújtása a szolgáltató nevében történik, függetlenül attól, hogy a kitöltés technikailag ki végzi el. A válaszok tartalmáért a szolgáltató viseli a felelősséget, míg a könyvelő vagy más közreműködő szerepe a szakmai támogatásra és az információk rendszerezésére korlátozódik. Ez a megkülönböztetés azért lényeges, mert a kérdőív több ponton a szolgáltató saját döntéseire és korábbi működési gyakorlatára kérdez rá.
Mit vizsgál valójában a NAV a 25PFO kérdőívvel?
Megérkezett a NAV 25PFO kérdőíve, amely több mint 100 kérdésen keresztül térképezi fel a Pmt. szerinti megfelelési gyakorlatot. A kérdőív kérdései több, egymáshoz kapcsolódó megfelelési területet érintenek, ezért nem mindig egyértelmű, hogy az egyes válaszok milyen összefüggésben értelmezendők. Cikkünk közérthetően mutatja be a 25PFO kérdőív felépítését, az egyes kérdésblokkok mögötti szakmai logikát, valamint azt, milyen működési területeket érint a NAV felé történő adatszolgáltatás. A „Mit vizsgál valójában a NAV a 25PFO kérdőívvel?” című szakmai cikkünk az AdóPraxis felületén érhető el.
Mire használhatók fel a 25PFO kérdőívben megadott adatok?
A NAV a kérdőívben megadott adatokat felügyeleti célból gyűjti, elsősorban a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendszer működésének értékeléséhez. A kérdőívvel az érintett szolgáltatók PMT-gyakorlatáról gyűjtenek strukturált információt, amely alapján a felügyelet egységes képet alkothat arról, hogyan alkalmazzák a szolgáltatók a jogszabályban előírt belső szabályokat, kockázatértékelési folyamatokat, ügyfél-átvilágítási eljárásokat és erőforrásokat. Ez az adatgyűjtés alapot szolgáltathat a felügyeleti kockázatértékelés fejlesztéséhez, így a későbbi stratégiák, ajánlások vagy ágazati jellemzők kialakításához szükséges statisztikai és összehasonlító adatok előállításához.
Jelent-e automatikus ellenőrzést a kitöltés, és milyen következményei lehetnek a válaszadásnak?
A kérdőív benyújtása önmagában nem jelent hatósági ellenőrzést. A megadott válaszok ugyanakkor alkalmasak arra, hogy a felügyelet átfogó képet kapjon a szolgáltató PMT-gyakorlatáról, és azonosítsa azokat a területeket, ahol a működés értelmezése további kérdéseket vethet fel. A válaszadás következményei elsősorban a megadott információk következetességétől függenek. A pontatlan vagy egymásnak ellentmondó kijelentések értelmezési bizonytalanságot okozhatnak.
Mire érdemes figyelni a nyilatkozattétel során?
A válaszadás során különösen fontos a belső szabályzat, a kockázatértékelés és a tényleges működés összhangja. A kérdőív több ponton eltérő megfogalmazásban kérdez rá ugyanarra a működési elemre, ezért a válaszok egységessége kiemelt jelentőségű. Olyan információkat érdemes megadni, amelyek visszakereshetők és szükség esetén alá is támaszthatók.
A kérdőív nem tekinthető rendkívüli vagy kivételes eljárásnak. A kérdések célja a szolgáltatók PMT-s működésének megismerése és felügyeleti értékelése. A technikai kitöltés lépéseit és az ONYA felület használatát külön cikkben mutatjuk be.
25PFO kérdőív kitöltése az ONYA felületén
A 25PFO kérdőív kitöltése az ONYA felületen sokak számára nem a kérdések tartalma, hanem a folyamat miatt jelent kihívást. Cikkünk gyakorlati segítséget ad a kitöltéshez, bemutatjuk a legfontosabb lépéseket és a tipikus hibalehetőségeket. Írásunk az AdóPraxis felületén érhető el.