Munkabér és munkavállalói munkabér fogalma
A „munkavállalói munkabér” a Vht. 65. § (4) alapján minden, a munkaviszonyra (vagy annak megszűnésére) tekintettel kifizetett, szja-előleggel terhelt pénzbeli juttatás, a béren kívüli juttatás – például a SZÉP-kártya támogatás – kivételével; ez utóbbi nem képezi a letiltás alapját. Ugyanakkor a Vht. 7. § (1) szerinti „munkabér” tágabb gyűjtőfogalom, amely a hagyományos munkabéren túl egyéb, munkából származó rendszeres díjazásokat és atipikus jogviszonyokban szerzett jövedelmeket is magában foglalhat (például megbízási vagy egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem). Ennek az elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van: a béren kívüli juttatások nem vonhatók, a többi – nem mentesített – jövedelemkategória viszont a Vht. szabályai szerint végrehajtható.
Levonás mértéke
Főszabály szerint legfeljebb 33% vonható le; a levonás 50%-ig terjedhet tartásdíj, munkabér-követelés, jogalap nélkül felvett munkabér vagy tb ellátás, illetve több letiltás esetén. A levonás után fennmaradó rész közül a 200 000 Ft feletti hányad korlátlanul végrehajtható. A nettó minimálbér 60%-ának megfelelő összeg védett (2025-ben 116 029 Ft); az ettől eltérő eseteket a szöveg későbbi részében külön ismertetjük.
Letiltás szabályai és munkáltatói kötelezettségek
A letiltás jogszabályban rögzített, időzített munkafolyamat, amely a kézhezvételtől kezdve magában foglalja az adatszolgáltatást és a nyilvántartást, a végrehajtás alá vonható jövedelemrész megállapítását, a levonást és a letiltott rész utalását, majd az igazolások kiállítását. Több letiltás esetén az előírt sorrend érvényesítése a védett jövedelemrészek és mentes juttatások figyelembevételével történik. A hibás vagy hiányos végrehajtás közvetlen pénzügyi és eljárási kockázatot keletkeztet a munkáltató oldalán.
Számítási rend (gyakorlati „algoritmus”)
A letiltás számítását a végrehajtás alá vonható nettó alap jövedelem meghatározásával kell kezdeni, majd az előző bekezdésben rögzített levonási mértékeket kell alkalmazni az adott jogcím(ek) szerint; ezt követi – ha releváns – a 200 000 Ft feletti rész kezelésére vonatkozó szabály érvényesítése, végül a védett rész és az esetleges mentességek beszámítása. Az így képzett végrehajtható összeget a kielégítési sorrend szerint kell elszámolni; azonos rangú követeléseknél az érkezés időpontja, egyidejű érkezés esetén arányosítás az irányadó.
Kielégítési sorrend több igény esetén
Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend – a követelések jogcímét alapul véve – a következő:
a) gyermektartásdíj,
b) jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (Vht. 65. és 66. §),
d) polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény,
e) a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
f) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
g) egyéb követelés,
h) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.
A „Végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra” című, 43 oldalas kiadványunkat a szerző melléklettel is kiegészítette, amelyben részletes példák és iratminták könnyítik meg a végrehajtási szabályok gyakorlati alkalmazását.
Speciális jövedelemkörök
Nyugellátásból főszabályként 33% vonható le, 50%-ig terjedhet a levonás gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás és több letiltás esetén; árvaellátásnál az 50% kizárólag a jogalap nélkül felvett árvaellátás visszafizetésére alkalmazható. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiból és a megváltozott munkaképességűek ellátásaiból legfeljebb 33% vonható le meghatározott jogcímeken. A gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból (GYES, GYET, családi pótlék) legfeljebb 33% vonható, kizárólag a jogalap nélkül felvett azonos juttatásra és az anyasági támogatás visszafizetésére.
A végrehajtás alól mentes juttatások
A letiltás alól mentes többek között a települési és rendkívüli települési támogatás, az aktív korúak ellátásai, az időskorúak járadéka, a GYOD és az ápolási díj, az anyasági támogatás, a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka, továbbá a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások és a nevelőszülői ellátások; mentes az ösztöndíj is, kivéve a munkabér jellegű tudományos továbbképzési ösztöndíjat. 2025. július 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege is mentességet élvez; a rendelkezést a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
„Szürke zóna” a gyakorlatban
A borravaló és a felszolgálási díj nem „munkavállalói munkabér” (adómentes bevétel), ugyanakkor nem szerepelnek a mentességek között, ezért a végrehajtó letilthatja őket; ha a megkeresés csak „munkabérre” szól, a borravaló/felszolgálási díj jellemzően nem esik a letiltás alá, ha viszont „egyéb járandóságok” is szerepelnek, bevonható. Több munkáltató esetén a védett rész (nettó minimálbér 60%-a) annál a munkabérnél illeti meg az adóst, amelyet elsőként tiltottak le; ha viszont ugyanazon munkáltatónál több jogcímen kap jövedelmet, ezeket a mentesség szempontjából összevontan kell kezelni.
Párhuzamos végrehajtás: jövedelem-letiltás és bankszámla-inkasszó együtt
A jövedelemre vezetett letiltás és a bankszámla-inkasszó párhuzamosan is foganatosítható; önmagában nem jogsértő a számla megterhelése attól, hogy a jövedelem már letiltás alatt áll. Az inkasszónál a számlapénz eredetét nem vizsgálják, ezért a jövedelem-letiltásnál alkalmazott mentességek nem érvényesülnek. Túlvonás esetén a bank köteles a mentes összeget haladéktalanul visszatéríteni, a túlvonásért a végrehajtó nem felel; az inkasszó visszavonására pedig a végrehajtó nem jogosult (ehhez bírósági döntés vagy a végrehajtást kérő írásbeli hozzájárulása szükséges).
Tipikus hibák és ellenőrzőpontok a bérszámfejtésben
Gyakori hibák a bruttó alapból történő számítás, a védett rész figyelmen kívül hagyása és a kielégítési sorrend téves alkalmazása. Előfordulhat, hogy egy később érkezett letiltást teljesítenek előbb, ami szabálytalan. A helyes gyakorlat érdekében minden hónapban célszerű ellenőrizni ezeket a hibafaktorokat.
Példák a számítási szabályokra
A levonások helyes alkalmazását a kiadvány végén található példatár mutatja be részletesen. A szemléltetett esetek között szerepel az 50%-os levonás és a 200 000 Ft feletti rész kapcsolata, az azonos rangú, de eltérő időben érkezett letiltások kezelése, valamint a részmunkaidős jövedelem és a védett rész összefüggése.