A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. §-a szerint a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, akkor a megállapított szabadság időarányos része jár. Ez alól egyedül az apának járó szabadság a kivétel, amely nem arányosítható.
A szabadság számítása során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapként kell kiadni.
Fontos kiemelni, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén nem kell a megállapított szabadság naptári napjainak számát időarányosítani.
Az alapszabadság
A minden munkavállalót megillető alapszabadság mértéke 20 munkanap.
A pótszabadság
A munkavállalót az alapszabadság mellett pótszabadság is megilleti:
– életkor alapján,
– gyermek(ek) alapján,
– fiatal munkavállalóként,
– föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalóként,
– egészségkárosodott munkavállalóként.
Az életkor alapján járó pótszabadság
Az életkor alapján a munkavállalót megillető pótszabadság:
• a 25. életévtől 1 munkanap,
• a 28. életévtől 2 munkanap,
• a 31. életévtől 3 munkanap,
• a 33. életévtől 4 munkanap,
• a 35. életévtől 5 munkanap,
• a 37. életévtől 6 munkanap,
• a 39. életévtől 7 munkanap,
• a 41. életévtől 8 munkanap,
• a 43. életévtől 9 munkanap,
• a 45. életévtől 10 munkanap.
Az életkor alapján járó pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az arra jogosító életkort betölti.
A gyermek(ek) alapján járó pótszabadság
A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után pótszabadság jár, amelynek mértéke:
• egy gyermek után 2 munkanap,
• két gyermek után 4 munkanap,
• kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, akkor a pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
Fogyatékosnak az a gyermek minősül, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
A gyakorlatban sokszor felmerül a kérdés, hogy elvált szülők esetén melyik szülőt illeti meg a pótszabadság.
A kérdés megválaszolásához a Munka Törvénykönyvének értelmező rendelkezése nyújt segítséget. Eszerint a Munka Törvénykönyvének alkalmazása során gyermeknek minősül a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a törvényben meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ilyen törvényben meghatározott személy:
o a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
o a szülővel együtt élő házastárs;
o az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
o a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
o a nevelőszülő;
o a gyám;
o továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
E fogalom-meghatározás alapján nem jogosult a gyermek(ek) után pótszabadságra az a munkavállaló, aki jellemzően kéthetente, hétvégeken, illetve az ünnepek alatt tartja a kapcsolatot a gyermekével. Ha azonban a szülők oly módon gyakorolják a közös szülői felügyeletet, hogy a gyermek azonos időt tartózkodik hol az egyik, hol a másik szülőnél, akkor – a Szerző megítélése szerint – mindkét szülő jogosult a gyermek után járó pótszabadságra.
Az apának a gyermeke születése esetén pótszabadság jár, melynek mértéke egy gyermek születése esetén 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
Egyéb jogcímen járó pótszabadság
A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti.
A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha
– a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
– fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
– vakok személyi járadékára jogosult.