Tb-kifizetőhely létesítésének kérdései

Az érintett vállalkozás által kötött megbízási szerződések általában óradíjra kötetnek, így gyakran előfordul, hogy egyik hónapban biztosítottá válik a foglalkoztatott, de a következőben már nem biztosított, és ez így váltakozhat. Egy ilyen esetben hogyan lehet eldönteni, hogy adott esetben az érintett jogosult lenne-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátására, azaz: figyelembe kell-e venni a kifizetőhellyé válás létszámkeretében?

Felmerülő kérdés lehet továbbá, hogy ha a vállalkozás már kifizetőhely, akkor a megbízásos foglalkoztatottaknak hogyan állapítanak meg táppénzt, gyápot, stb?

A hatályos szabály alapján, minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre. 
A kifizetőhely helyett a társadalombiztosítási, illetve egyéb feladatokat – az erre irányuló megállapodás alapján – más szervezet is elláthatja; az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben azonban a felelősség ez esetben személy is.  A kormányhivatalnál a kifizetőhelyként történő nyilvántartásba vetélt akkor kell kezdeményezni, ha a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult foglalkoztatottak létszáma tartósan – legalább hat egymás követő hónapban – meghaladja a 100 főt.

A biztosított megbízott pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult, így be kell számítani a 100 főbe.

Megbízás esetén akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha személyesen munkát végző megbízottnak a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri vagy meghaladja a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ha teljesül ezen jövedelmi feltétel, akkor a megbízást, mint biztosítási jogviszonyt, utólag, visszamenőlegesen kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon. Ez az utólagos bejelentés több problémát eredményez az társadalombiztosítási ellátásoknál. A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van. Azaz táppénzre jogosult az, aki

  • a biztosítási jogviszony fennállása alatt keresőképtelenné válik,
  • a biztosítási jogviszonyában 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett;
  • orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen.

Tegyük fel, hogy a biztosított megbízott 2025. március 5-étől 2025. március 12-éig keresőképtelen lesz. A márciusban benyújtott keresőképtelenségi igazolásra épülő táppénzigény kapcsán az látszik a biztosítotti nyilvántartásban, hogy a megbízott biztosítási jogviszonya 2025. február 28-áig van bejelentve. A márciusi biztosítási időszak majd 2025. április elején kerül visszamenőlegesen bejelentésre. Biztosítási jogviszony hiányában elutasításra kerül a megbízott táppénzigénye.

Összegezve: Biztosítási jogviszony fennállása az egyik feltétele a táppénzre jogosultságnak. 

A biztosítási jogviszony utólagos, azaz a tárgyhónapot követő bejelentése alapján azonban úgy tűnik, mintha az adott hónapban nem állna fenn a biztosítási jogviszony. Biztosítási jogviszony hiányában pedig nem fogják megállapítani a táppénzt. Erre tekintettel kijelenthetjük, hogy biztosítottként dolgozó megbízott más biztosítottakhoz képest hátrányt szenved és negatív megkülönböztetésben részesül a biztosítási jogviszony utólagos bejelentésére tekintettel.